A MÉGSZ kezdeményezésére tavaly év végén gyűltek össze először az épületgépészeti szakmai szervezetek, majd a múlt héten az MMK Épületgépészeti Tagozata meghívására újra megtették ezt. Fontos, hogy a szervezetek összehangolják lobbi- és egyéb tevékenységeiket, amelyek jelen pillanatban akár gyengíthetik is egymást. A benyomások vegyesek, mert úgy tűnik, hogy lesznek, akik nem tudnak-akarnak majd együtt dolgozni. Lássuk, miről is esett szó legutóbb.
1. Épületgépészeti egyeztető Fórum volt május 18-án az MMK ÉgT meghívására.
• a MÉGSz decemberi pécsi kezdeményezésének folytatásaként
• célja a szakmai szövetségek munkájának megismerése, a feladatok egyeztetése és a további tennivalók tisztázása
• meghívottak voltak az épületgépészeti szakmai civil szervezetek, szövetségek vezetői, valamint az épületgépészeti felső és középfokú oktatás képviselői.
• a meghívottak kb. fele nem tudott eljönni, de így is igen hasznos megbeszélés volt. Kezdenek kikristályosodni szövetségi érdekek, tevékenységi átfedések, kompetencia tisztázatlanságok, de ezt is már eredménynek lehet elkönyvelni, hiszen ennek ismerete nélkül nem lehet a szakmai egység megteremtése érdekében tovább lépni.
• Tisztázni és megegyezni kell a szakmai szövetségeknek abban, hogy ki milyen szinten képviselje az épületgépész szakterület különböző tevékenységi köreit. (oktatásügy, kivitelezés, kis és középvállalkozások, tervezés, szakértés, műszaki ellenőrzés stb.).
2. Május 25-én már konkrét témában, az épületgépészeti felsőfokú oktatás volt Gödöllőn, a Szt. István Egyetem szervezésében a tudományos szakmai nap témája.
Jelen voltak a
• felsőoktatási intézményektől 8 fő
• épületgépészeti szakmai civil szervezetektől 11 fő
• valamint a MMK Épületgépészeti tagozat részéről 1 fő
A tanácskozást a kar dékánhelyettese, Kalácska Gábor nyitotta meg, Barótfi István az előzményeket, a tanácskozás célkitűzését és a várható eredményt vázolta, majd a program szerint először a felsőoktatási intézmények tanszékvezetői tájékoztatták a jelenlevőket az intézményekben az elmúlt időszak eredményeiről és problémáiról.
• Gondok: Bolognai folyamat bevezetésével kapcsolatban az útkeresés a jellemző, ebben a felsőoktatási intézmények magukra maradtak. Sürgősen változtatni kell ezen.
• A szakmai szervezetek felé Barótfi I. megfogalmazta azokat a kérdéseket, melyek megválaszolása elősegítené az épületgépészeti felsőoktatás feladatainak megoldását.
• A szakmai szervezetek közül elsőként az MMK képviseletében Denk András ismertette a Kamara megváltozott helyzetét, célkitűzéseket és a jogosultságokkal kapcsolatos feladatokat.
• Több szervezet szükségesnek tartotta az egyetemekkel való szoros kapcsolattartást a jövőben
• Golyán László (MÉGSZ) az oktatás meghatározó fontosságát, a szakmai párbeszéd és együttműködés jelentőségét emelte ki, és a mihamarabbi konkrét cselekvésre hívta fel a figyelmet
• Az épületgépészeti szakterület definiálását, az épületgépészeti oktatás minden szinten való reformját, a szakmai szervezetek rendszeres egymásközti egyeztetését, kommunikációját tartják többen fontosnak a jövőben.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a szakmai tanácskozásnak csak akkor van értelme, ha a felvetett sokrétű problémák megoldására további lépések történnek és ehhez a jelenlévők közreműködésüket felajánlják. Ennek érdekében a megválaszolandó kérdéseket a megoldáshoz a legcélszerűbbnek látszó szervezeteknek címezve a következő szerint csoportosíthatók:
Magyar Mérnöki Kamara
A szakterület jogosítványainak rendszerét a felsőoktatásban végbement változásokra és a szakterület követelményeinek figyelembevételével mielőbb ki/át kell alakítani. A kialakítandó jogosultsági rendszernek figyelemmel kell lennie a szakterületen alap (gépészmérnöki alapszak) és mesterképzésben (gépészmérnöki mesterszak, épületgépészeti és gépészeti eljárástechnikai mesterszak szak, valamint létesítménymérnöki mesterszak) szerezhető épületgépészeti szakirányokra, valamint az épületgépész szakirányú továbbképzési szakokra.
Magyar Épületgépészek Szövetsége
A Bolognai folyamat során az épületgépészeti felsőoktatás a korábbiaktól (üzemmérnök, okleveles mérnök) eltérő mérnökök képzését eredményezi. A mérnökök képzése akkor jár jó úton, ha a végzett mérnökök megfelelnek a szakma elvárásainak. Ennek érdekében fel kell mérnie, és pontosan meg kell fogalmazni a szakma elvárásait az alapképzés (BSc) és a mesterképzés (MSc) kimeneti követelményeiről.
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség
A megváltozott körülmények megkövetelik az épületgépészeti szakma, szakmacsoportok tartalmi definiálását, a határterületek, felelősségek megfogalmazását.
Épületgépészeti Tanszékek
Az épületgépészeti mérnökképzés intézményi létének feltétele a szakterület tudományos hátterének biztosítása. Ennek hiányában az egyetemek más tudományterületei háttérbe szorítják, magukba olvasztják az épületgépészetet, és ez idővel a szakterület vezető oktatói utánpótlásának elmaradását, majd a tanszékek önállóságának elvesztését eredményezik. Meg kell fogalmazni a szakterület önálló tudományos hátterét, a tudományos publikálás területeit, a befogadó doktoriskolákat a fokozatszerzés és habilitáció eredményességének biztosításáért.
Együttműködés a szakmai szervezetek és szakképző iskolákkal
Önálló épületgépészeti szakmacsoport létrehozása a szakképzésben. A MÉGSZ által kezdeményezett szakképzési fórumon a jelenlevő szakképző iskolák a jelenlegi épületgépészeti szakképzés egyedüli megújítását az önálló szakmacsoport létrehozásában látják. Ennek megvalósítása azonban nem a szakiskolák, hanem a szakma együttes fellépésével érhető el. Ennek érdekében minél szélesebb körű a szakmai együttműködést kell létrehozni, mert csak ilyen esetben van reális esély az önálló szakmacsoport létrehozására.
A felsorolt és különböző szervezeteknek címzett feladatok mielőbbi megoldásáért a folytatni kell a megkezdett szakmai megbeszéléseket, de az eddigieknél hatékonyabban és célravezetőbben.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.