Kollégánk gyűjtőmunkájának köszönhetően egy remek összefoglalása került kezünkbe a 2010. január 27-én érvényben lévő, szakmai vonatkozású szabványokról, letölthető excel formátumban.
A LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMBAN a tervezői szempontból legfontosabb épületgépészeti szabványok két listázott, tehát szűrhető, az ICS osztályozás szerinti bontású összefoglalása található.
A legnagyobb szakasz a 91.140 Épületgépészeti berendezések csoport. Ez teljes egészében megjelenik a listában. A rendszerben a 97.100 Háztartási, kereskedelmi és ipari fűtőkészülékek csoportban kaptak helyet a kisebb fűtőberendezések a falikazántól a cserépkályháig. Hasonlóan a mi szakterületünket is érinti a 091.060-40 Kémények, aknák, csatornák fejezet is. A 91.120-10 Épületek hőszigetelése, a 13.040-35 Tiszta terek és a velük kapcsolatos szabályozott környezetek és a 13.040-30 Munkahelyi atmoszférák című részből csak a legfontosabb külső-belső fűtési, hűtési, szellőzési méretezési előírások kerültek be a felsorolásba. A középületeke és sportlétesítmények – gépészeti megkötéseket is tartalmazó – érvényes szabványai (igen kevés ilyen van) teljes egészükben megtalálhatók a lapon, akárcsak a terjedelmes 13.220 Tűzvédelem fejezet. Terjedelmi okokból viszont a 23 Általános rendeltetésű hidraulikus és pneumatikus rendszerek és egységeik, és (néhány hőszivattyús szabvány kivételével) a 27 Energetika és hőátvitel című rész, benne a csövek, szivattyúk, ventilátorok. Ezek megtalálhatók ITT.
Szabvány számára (mondjuk az érvényesség ellenőrzésére), illetve szövegére ITT lehet keresni.
Zöhls András
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
A szabványlistákban való böngészés nem tartozik a lélekemelő elfoglaltságok közé, ezért itt szeretném felhívni a kollégák figyelmét a 2009-es év egyik érdekességére. Az 1980-as korszakra visszarévedve ismét megjelent az 595-os számú tűzvédelmi (elő)szabvány sorozat, benne a minket mélyen érintő MSZE 595-8, az épületek hő és füst elleni védelméről. Ez alapvető változásokat tartalmaz a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, népszerű nevén az OTSZ előírásaival szemben.
Előszabványokat főként két okból adnak ki. Az egyik, hogy az új szabvány alkalmazásba vételéhez (pl. az igen nagy terjedelem miatt) hosszabb tanulási, felkészülési időszakra van szükség. A másik ok az előszabvány tartalmával kapcsolatos. Sok esetben előfordul, hogy az egyeztetés során valamely nem alapvető kérdésben még maradnak bizonytalanságok.
Ha az előszabvány tárgykörében van korábbi nemzeti szabvány, akkor választható az előszabvány alkalmazása is, ha nem ad kedvezőtlenebb eredményt, mint a korábbi nemzeti szabvány. Ha a bevezetett előszabvány szakterületén korábban nemzeti szabvány nem létezett, akkor az előszabvány tekintendő a legmagasabb (nemzeti szintű) szabályozásnak, és így egyértelműen alkalmazható.
Esetünkben a területre ugyan létezett már nemzeti szabvány, de azt egy törvény felülírta. Hogy ma, egy új épület tervezésénél a 2008-as ÖTM rendeletet, vagy a nála újabb, de alacsonyabb törvényi erejű 2009-es szabványt kell-e figyelembe venni, arról jó lenne az illetékesektől állásfoglalást kérni.
Mint az 595-ös építmények tűzvédelme szabványsorozat újraélesztésénél résztvevő, tájékoztatom a tisztelt kollégákat, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása szerint továbbra is az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírt műszaki feltételekkel valósíthatók meg a hő-füstelvezető rendszerek. Ugyanez az elv vonatkozik a többi 595-ös MSZE-re is, vagyis amíg ezek nem lesznek MSZ-é átminősítve, addig a jogszabályban foglaltak az irányadók.
Ugyanakkor azok a megoldások, amelyek az MSZE-kben már most is hozzáférhetők, pl. egy eltérési engedélyezési eljárásban, mint a jogszabályban előírt biztonságot nyújtó alternatív megoldás számításba vehető. Ennek elfogadásáról az OKF dönt, ill. az OTSZ rögzíti, hogy mely kérdésekben lehet még az I. vagy II. fokú hatóság az eltérés engedélyezője.
Mint a szabványok kidolgozói reménykedünk, hogy az MSZT és az OKF között létrejön mihamarabb a konszenzus arról, hogy a szükséges korrekciók után az MSZE-kből MSZ-ek válhassanak és ez a kettősség megszűnjön.
Részemről a tűzterhelés előszabvánnyal kapcsolatban tudok elsősorban segítséget nyújtani, de szívesen segítek a más tartalmú előszabványok értelmezésében is.
Szeretném András ajánlatát kihasználni. Méghozzá abban a kérdésben, hogy az épület, vagy építmény tűzterhelése mennyiben határozza meg az épületek közötti távolságot. Konkrétan, ha egy raktár épület tűzterhelése 3000 MJ/m2-t meghaladja akkor a szomszédos gyártó csarnok felé néző oldalát tűzfalból kell kialakítani, mivel közöttük 6 méter távolság van? Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Kolléga Úr!
Először is köszönöm gyors reagálását. Az OTSZ megjelenése után 21 kérdésben kértem már állásfoglalást a Védelem honlapon, ezek többségére az ottani reakció után most az új előszabványban választ kaptam. Ilyen volt a csarnok szó értelmezése, a kiegyenlített, vagy depressziós szellőzés konkretizálása, a nagyon rövid közlekedő szakaszok, illetve a felszín alatti, nem igazán tűzveszélyes, kis helyiségek kiemelése a védett terek csoportjából, hogy a légpótlást nem az elvezetés geometriai, hanem a számított, hatásos felülete alapján adja meg, stb.
Az OTSZ-ben nem szerepeltek a tömegtartózkodási helyek védelmi előírásai, ami itt végre helyet kapott, és sokat segít a nem minősített nyílászárók tervezési adatainak bővülése is.
Általában elmondható, hogy az MSZE 598-8 feszesebb, áttekinthetőbb formát kapott az OTSZ vonatkozó fejezeténél. Magam is úgy gondoltam, hogy ez az előszabvány jelenlegi formájában legfeljebb felmentés kérelem alátámasztására alkalmas. Talán nem lenne rossz, ha az OKF értesítené az illetékes tervjóváhagyókat, hogy erre való hivatkozás jó esetben meg is kapja a felmentést.
Most visszaélve ajánlásával, hogy segítséget ad a szóban forgó szabvány értelmezésében, engedje meg, hogy máris néhány kérdést feltegyek Önnek.
A szabvány többször hivatkozik a C, D, E tűzveszélyességi osztályra, de ezek pontosítására, meglehet a saját figyelmetlenségem okán, nem találtam anyagot. (A régi szabványokban volt ilyen, pl. ”E” – alomnélküli állattartás)
Milyen nyitott felület mellett tekinthető nyitottnak a lépcsőház? Nekem nem egészen tiszta, mikor kell egy lépcsőházat túlnyomásos szellőzéssel ellátni, és mikor elég füstelvezető zsalu, vagy kupola. Ebben az ősi 595/4 szabvány kicsit egyértelműbb volt.
Az átrium, aminek a légterébe egyetlen, kétszintes önálló rendeltetési egység nyílászárói, nyílásai nyílnak, illetve a tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó, önálló rendeltetési egység azon helyisége amelynek alapterülete 500 m2-nél nagyobb, nem „E” tűzveszélyességi osztályba tartozik, és a tűzterhelése legalább 50 MJ/m2, gondolom színház, mozi, előadó előcsarnokára utal, és itt nem hiszem, hogy gond, ha nyílik belőle mondjuk WC blokk. Ha igazam van, talán lehetne pontosítani.
A közlekedő 1 m2 minimális füstelvezető nyílás csak a gravitációs rendszerre vonatkozik-e, vagy a minimális elszívás és légpótlás is 7200 m3/h? (Ez egy 20 m2-es, 2,40 m belmagasságú folyosó esetén ez 150-szeres légcserét jelentene.)
Jól értelmezem-e, hogy egy folyosói füstszakasz hossza elvben akármekkora lehet, ha abból 40 méterenként ki lehet jutni a szabadba, másik, védett folyosóra, vagy lépcsőházba (6,8,8 ponthoz tartozó megjegyzés)?
Gépi légpótlásnál a legfeljebb 2 m/s belépési sebességet túl szigorúnak érzem, az OTSZ szerinti 5 m/s szerintem még nem zavarja a menekülést.
A hozzászólásra engedett hely körülbelül ennyi kérdésre volt elegendő. Előre köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel
Zöhls András
A gázkészülékekre vonatkozó szabványlistát áttekintve úgy látom, hogy az minimális kiegészítésre szorul. Nincs akadálya annak, hogy az MSZT/MB 309 es Gázkészülékek Műszaki Bizottság, kérésre elküldje gázkészülékekre vonatkozó naprakészen tartott szabványlistáját.
Üdvözlettel:
Fazakas Miklós
MSZT/MB 309
elnök
Minden kollégám nevében köszönöm Fazakas Miklós kollégánknak, az MSZT Gázkészülékek Műszaki Bizottság elnökének segítő felajánlását.
Azt hiszem, nem sokan olvassák a Szabványügyi Közlönyt, ezért azt javaslom Veresegyházi főszerkesztő úrnak, keresse meg a mi szakterületünkkel foglalkozó műszaki bizottságok elnökeit azzal a kéréssel, tájékoztassa (esetleg egy rövid kommentár kíséretében) olvasóinkat a minket érintő, újonnan megjelent, esetleg érvénytelenített szabványokról. Ezzel talán növekedne az MSZT forgalma, mi pedig egy kicsit szabályosabban tervezhetnénk.