Minden szövetségnek, szervezetnek van etikai bizottsága, nincs kivétel. Ám ezek a bizottságok általában az adott szervezet legpasszívabb egységei. Miért van ez így?
Talán azért, mert az etika, mint olyan, a filozófusok által többféle módon lett meghatározva, és ugyanígy, a szövetségek is mást és mást értenek bele. Jellemzően szűkítik a kifejezés határait, egészen a végletekig.
Mit kéne vizsgálnia egy etikai bizottságnak, és miről kellene véleményt mondania? Én, mint szakújságíró, a legszélesebb körű értelmezés mellett vagyok. Nyilvánítson véleményt egy etikai bizottság szakmai szarvashibákról, akkor mindenképpen, ha már jogerős bírósági ítélet született, de akár előtte is. Nyilatkozzon meg nemfizetéses esetekben, szerződés-értelmezésekben, tudatos alul- és túlvállalásoknál, „lehetetlen küldetés”-eknél.
A szakmai etika szerintem nem más, mint hogy a szakember a szakmájában dolgozva betartja a korrektnek nevezhető szakmai, gazdasági és jogi, valamint erkölcsi szabályokat. Ha bármelyiket tudatosan (!) megszegi (ha csak hibázott, akkor azt elismerve az már nem etikai ügy), akkor az váljon etikai üggyé. (Ez szigorúan szerkesztői véleményem, amelyet speciális jogi ismeret nem támaszt alá.)
Várjuk olvasóink véleményét, mi is az a (szakmai) etika.
Veresegyházi Béla
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.