A Pollack Napokon beszélgettem az egyik, évtizedek óta létező, szilárdtüzelésű (fa, pellet, bála stb.) kazánokat gyártó magyar cég ügyvezetőjével. Érdekesen ijesztő adatokat idézett.
A számomra hihetetlen, és mégis hihető adat a következő: míg a válság előtt a hazai, szilárdtüzelésű kazánokat gyártó vállalkozások száma 4 volt, addig ma ez a szám 72!
E 72 gyártó közül van 10, van 100 és van 1000 darabos éves kapacitású is.
Két kérdés rögtön felmerülhet az emberben:
1. Milyen minőséget gyárthat egy 10-20-100-as vállalkozó?
2. Mennyire biztonságosak a használóra és a környezetre ezek a készülékek?
A válság piacot teremtett a vagyestüzelésnek, és a résbe azonnal betódult boldog-boldogtalan, másoló-szegecselő. Július 1-től szigorúbb gyártási szabályozás lép életbe, a kérdés itt megint az ellenőrzés és a szankcionálás hatásfoka.
VB
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ilyen kazánok az esetek többségében szakmailag ellenőrizetlen módon kerülnek beépítésre és hogy a szerelők jó része, főleg a közép és fiatalabb generáció, amely a „gázos” világban nőtt fel, finoman szólva nincs tisztában a teljes kazánbiztosítással, még szomorúbb, sőt kifejezetten veszélyes a helyzet.
FJ
Csak egyet tudok érteni a téma felvetőjével abban, hogy rendet kellene csinálni a tüzelőberendezések minősítése és alkalmazhatósága frontján.
Valóban szinte napról napra jelennek meg újabb és újabb gyártmányok a piacon, néha elképesztően primitív marketing fogásokkal támogatottan.
Tervezői szempontból a legfőbb bajom az ezekkel a berendezésekkel, hogy a legalapvetőbb műszaki adatokat sem dokumentálják.
Csak egyetlen példa: A tüzelőberendezések beépíthetőségének egyik alapvető követelménye, hogy az égéslevegő ellátás és égéstermék elvezetés biztonságosan biztosítható legyen. Hogyan lehet ennek a követelménynek eleget tenni azoknál a tüzelőberendezéseknél, amelyeknél az ezek méretezéséhez szükséges alapvető adatok
– Névleges teljesítmény
– Hatásfok
– Légfelesleg tényező
– A tüzelő berendezés huzatigénye
– Füstcső csatlakozási mérete
bármelyike is hiányzik?
Márpedig a ma forgalomba kerülő vegyestüzelésű, fatüzelésű stb. berendezések 70 %-nál valamelyik adat(ok) hiányzik (hiányoznak).
Sokszor a közölt adatok is erőteljes kétkedésre adnak okot, mert pl. az a fatüzelésű kazán (nem elgázosító), amelynél a kereskedő 80-85 %-os hatásfokot ígér, már eleve alapos gyanúra ad okot (miszerint a hatásfok csak egy be nem teljesíthető ígéret).
Az esetleg mégis magyar nyelven fellelhető tájékoztatók hemzsegnek az inkorrekt információktól, de ugyanakkor nélkülözik a leg-alapvetőbb beépítési biztonsági előírások ismertetését.
Még a boldog békeidőkben volt magyar szabvány a – Fázmán Jóska barátom által is emlegetett teljes kazánbiztosításról (azóta már nincs, mert senki nem tartotta fontosnak egy EU-kompatibilis magyar szabvány megalkotását), tisztelet a nagyon kevés kivételnek ezeket a biztonsági elveket és megoldásokat ma már sajnos a „tervezők” kivitelezők zöme nem is ismeri.
Szakértőként sok kazánrobbanás helyszínén helyszíneltem már, sokan el sem tudják képzelni, mekkora rombolást képes végezni egy melegvíz kazán, ha átmegy gőzkazánba, pedig elég hozzá egy áramszünet… Láttam olyan családi házat, amelynek pincéjében felrobbant egy melegvízkazán, mert rosszul szigetelték a rossz helyről indított tágulási vezetéket és a biztonsági szelepet a kazán ürítő csonkjára szerelték (kazániszap), a teljes épületet 3 cm-el elmozdította a robbanás.
Napjainkban a minden biztonsági komforttal felszerelt gázkazánhoz szokott szerelők sokszor a tudatlanok bátorságával vállalkoznak szilárd tüzelésű berendezések beépítésére (csak rákötöm két csővel a meglévő rendszerre, minek ide drága vészvisszahűtő, hőcserélő, puffertartály, …ráadásul jó nagyot, abból baj nem lehet….)
Tragikus, hogy – a nagyon kevés kivétellel – mennyire nincsenek tisztában a kivitelezők, de sajnos a „tervezők” is a gáztüzeléstől gyökeresen eltérő követelményekről.
És még nem beszéltem a visszatérő termikus szelep nélküli, vagy égéslevegő hiány miatt elkátrányosodó így rossz hatásfokú berendezésektől hiába várt megtakarításokról, mert ma már a fa is egyre drágább…
Mint már oly sok téma kapcsán, most is ugyanazt kell leírnom:
szakszerű és korrekt műszaki szabályozások (magyar nyelvű szabványok az alkalmazók számára hozzáférhetően) hiányában csak beszélünk műszaki fejlesztésekről, de valójában inkább visszafejlődünk.
Fogalmazhatnék úgy is:
Bármekkora rezsicsökkentést, vagy energiamegtakarítást is ígér bárki, ha a fizika törvényeit, és az azokat érvényesíteni tudó szakértelmet kihagyják (akár politikai, vagy gazdasági érdekből) a produkció csúfos kudarcra van ítélve.
A fizika törvényeivel ugyanis élni lehet, de visszaélni nem!
NG