Kolléga jelezte, hogy tapasztalata szerint sokan, az elmúlt évekhez képest megtöbbszörződött számú lakástulajdonos gondolkodik a gáz villanyra cserélésében. És itt nem hőszivattyúra kell gondolni.
Új lakásnál, háznál az egy az egyben hőenergiává alakított áram ugye szóba sem jöhet, mert a primer energia tényező (2,5-ös szorzó) miatt a villamos fűtés csak FF minősítést kaphat, és napelemmel is csak CC-t. Nincs lakhatási engedély! Mégis, úgy tűnik, sokan próbálkoznak ezzel, és a tervezés, sőt kivitelezés, rosszabb esetben átadás bizonyos fázisaiban szembesülnek a keserű valóval.
A felújításnál már megvalósítható a fűtési mód-váltás. Hozzánk is érkezett több érdeklődő. Az egyik például az ún. nagyfrekvenciás indukciós kazánról érdeklődött – elmondása szerint azért szeretne váltani nyílt égésterű gáz falikazánjáról, mert függetlenedni szeretne a gáztól, kéménytől, illetve az ezekhez tartozó bürokráciától. A nagyfrekvenciás indukciós kazán beszerzése olcsó, a kereskedő szerint üzemeltetése is gazdaságos, és bürokrácia-mentes. Az úriember napelemmel szándékozott biztosítani az indukciós kazán áramellátását.
Kérdésünk: a kollégák s találkoztak ezzel az új, „áramközpontú” tendenciával?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Nem találkoztam. De ez nem csoda, mert nem tervezek, nem kivitelezek.
A ma hivatalos európai uniós és magyar jövőkép szerint a közeljövőtől kezdve az új lakásokban gyakorlatilag nem lesz szükség a hagyományos értelemben vett fűtésre. Mindenesetre a felújítások ütemét tekintve a ma még fűtött lakások fűtési igénye sokáig fenn fog maradni. A fordulópontot valószínűleg az határozza majd meg, hogy milyen változás lesz a szellőzésben. A fűtési hőigényt a szellőzésnél alkalmazott hővisszanyerés válthatja ki.
Sok függ a politikától. Ha a földgáz lobbi lesz erősebb, marad a lakossági fűtési gázfelhasználás. Főleg, ha a makói mező termelni fog.
Ha a villamos lobbi lesz erősebb, akkor az önellátás jelszavával a fűtés is villamosítva lesz. (Paksra alapozva.)
Nem akarok kötözködni, de
– 2016 év január 1-től „A” energia osztály nincs
– energiatanúsítvány csak meglévő épületre készíthető,
engedélyezési tervhez energetikai számítást kell készíteni, nem ugyanaz.
Én teljesen korrektnek érzem ”atitm” gondolkodását, bár némely számával vannak kisebb fenntartásaim. Mai árak mellett például a pellet nem nagyon térül meg. 1 kg jó minőségű, 18,5-19,5 MJ/kg fűtőértékű pellet ~95 forintba kerül, ami átlag 5 Ft/MJ=18 Ft/kWh. A gáz meg napjainkban 11 Ft/kWh körül jár, és akkor még nem beszéltük a két különböző kazán hatásfokáról. A tüzifa fűtőértékre számított ára a pelletének talán a harmada, de van némi helyigénye, és macera is akad vele elég.
Ami a 42 kWh/m2a energiaigényt illeti, lehet, hogy ott a primer energia átváltással történt valami kavarás, mondjuk gázra számolták, de a szivattyú, ventilátor fogyasztását az elektromos áramra vonatkozó e=2,5 szorzóval vették figyelembe, az dobta meg egy kicsit. Kedvező tájolás, meg tető hajlásszög esetén abból a 4,16 kWp névleges teljesítményű napelemből évi 4,5-5 ezer kWh-t lehet kihozni, ami a mostani árszabályozás mellett nagyjából fedezi a fűtés és a használati melegvíz előállítás költségeit. Jelenleg az önerős napelem beruházás megtérülését, a felhasználás módjától függetlenül 10-12 évre szokás becsülni, a félmillióból kiépíthető 1 kWp teljesítmény nagyjából évi 40-42 ezer forint áramot termel. A teljes villamos energia termelésünk mindössze 0,02%-a származik fotovoltaikus forrásból, olyan picike tétel, hogy talán egy ideig nem fogják piszkálni a jelenleg valóban fölöttébb kedvezményes átvételi rendszert. Az elektromos fűtéssel szemben tapasztalt ellenérzésnek az oka, hogy az áramot értékesebb energiának tekintjük, mint a gázt. Korszerű erőművek (elnézést a kerekítésekért) 2 egység hőértékű gázból állítanak elő 1 egység hőértékű elektromos energiát. Igaz abból egy hőszivattyú már mondjuk 3 egység hőértékű fűtővizet tud készíteni, tehát pazarlásnak érezzük, ha mi fűtésre közvetlenül azt az 1 egységet használjuk fel, nem a kiinduló kettőt, vagy az elérhető hármat, különösen, hogy az áram hőre vonatkoztatott ára a gázénak több mint háromszorosa, vezérelt áramnál is több mint kétszerese. Ugye ebbe a szemléletbe kavart bele, hogy (nem csekély befektetéssel) az ”értéktelen” szoláris energiából is tudunk áramot termelni. Persze nem akkor, amikor nekünk magunknak éppen szükségünk lenne rá, de mivel a lakosság által termelt mennyiség még nem oszt, nem szoroz a nagy egészben, ettől a kis szépséghibától eltekint az állam, aki így, kis ráfordítással, büszkén hivatkozhat környezetbarát elkötelezettségére.
Az elektromos padlófűtés telepítésénél fokozott óvatosságot ajánlok, vannak ott csapdák, talán érdemes elolvasni a VGF októberi (?) számát. Természetesen meg lehet ezt is jól csinálni.
4-5 évvel ezelőtt a fűtés vonalon egyértelműen a gáz volt a sztár, napjainkban egyre többen fordulnak el ettől a megoldástól, sokallva a szolgáltató és kéményseprő újabb elvárásait. Ennek ellenére azt gondolom, új rendszernél még jó ideig nem kell félni, hogy valamit nem találnak megfelelőnek. Persze a kötelező időszakos felülvizsgálat, tisztítás, tömítéscsere költsége már-már összemérhető az éves gázszámlával.
Az elektromos, illetve gázos rendszerű felületfűtés hiányossága, hogy hűteni nem lehet vele. Gondolom, azért választaná Zoárd a hőszivattyút, mert annál ez nem jelent gondot. Kettő az egyben, vagy valami ilyesmi. A legegyszerűbb levegő-víz rendszer közel egy millióval ugyan drágább, mint a gázos megoldás, de kedvezményes tarifával az üzemeltetése cirka harmadával olcsóbb. Valamivel komfortosabb érzést ad, mint ha az árkülönbözeten 3-4 split készüléket teszünk a szobákba. Persze egy jól eltalált háznál lehet, hogy nem is annyira igény a hűtés. Természetesen a hőszivattyú is igényli a rendszeres felülvizsgálatot.
És, hogy miért nem könnyű egyértelműen letenni a garast valamelyik megoldás mellett? Mert a kiinduló paraméterek ismeretében itt az építtetőnek magának kell dönteni, melyik szempontot helyezi inkább előtérbe, az alacsony beruházási költséget, az olcsó üzemeltetést, a komfortot, vagy azt, hogy a berendezésével a lehető legkevesebbet kelljen a későbbiekben törődni. Ha ez sikerül, utána kezdődhet a babramunka.