Július 1-je után az eddig 20%-os áfa 25%-ra változik. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke válaszolt azon kérdéseinkre, hogy hogyan is kell kiállítanunk a gyakorlatban egy számlát az átmeneti időszakban és azután.
– A számlákon kötelező a valóságos teljesítési időpont feltüntetése. Amennyiben július 1-je után akarnak egy korábbi teljesítést elszámolni, és az áfaemelés után állítják ki a számlát, akkor melyik áfa számít?
– Mindenképpen a teljesítés dátuma szerint kell számlázni, akár július 1-je előtt, akár utána vagyunk. Amennyiben a teljesítés július előtti, akkor 20% az áfa, ha július 1-je után, akkor 25. A főszabály szerint a teljesítés időpontja számít, nem pedig a számlakiállítás időpontja. Ez alól kivétel az időszaki elszámolás, ahol az időszak szerint kell 20 vagy 25% alá sorolni a teljesítést. Amennyiben az időszak átnyúlik 2009. július 1-én, akkor az időszakot meg kell osztani. Az a számla, amelyet még a törvény kihirdetése előtt kiállítottak, nem kell, hogy kövesse a fenti szabályt. Amennyiben folyamatos (időszaki), akkor az időszaki elszámolás szabályai érvényesek. Konkrét időpontban megvalósuló szolgáltatás (például építőipari végszámla) esetében a konkrét időpont alapján kell számlázni.
– Az áfaemelésnél, ha volt előleg, akkor hogyan lehet az áfát elszámolni?
– A legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, ha azt hangsúlyozom, hogy az áfa nettóját kell kivenni a végszámlából. Ezt a szabályt betartva a számlakiállító helyes számlát fog készíteni.
Az előleget általában számlázzák, a felek közös érdeke, hogy az előleg befizetője azonosítva legyen, ne csak nyugta legyen róla. A számlában látszik az előleg nettója, a nyugtából pedig külön ki kell számolni. Például 120 000 forint előleg fizetésekor az előleg nettója 100 000 forint. Ezt kell majd később levonni a teljesítés ellenértékéből. Az előlegről szóló számlán a termék vagy szolgáltatás megnevezésének és az előleg szónak kell szerepelnie kell.
– Amennyiben folyamatos teljesítés volt mondjuk február 1-jétől, elszámolhatják-e a februári teljesítést júniusban? Erre milyen lehetőség van?
– A februári teljesítés júniusban való elszámolásának nincs akadálya, ha a felek így állapodtak meg. Ez a fent említett kivétel, itt az időszak számít a két kulcs közti elhatárolásban. A teljesítés időpontja nevű rovat, ami azonos a fizetési határidővel, mindaddig funkcionál, amíg az egyezik az időszakkal. Ha nem egyezik, akkor az átmeneti szabály érvényes. Vagyis: ha júliusban számlázunk júniust, akkor az áfakulcs 20%, még akkor is, ha a fizetési határidő (itt teljesítési időpont értendő) júliusban van. A teljesítés időpontjában érvényes áfakulcsot kell alkalmazni, akkor is, ha a számlázás késve történik. Ha a számlázás ésszerű időn belül nem történik meg (általában a teljesítést követő 15 nap), akkor a késve számlázót mulasztási bírsággal sújthatja utólag az adóhatóság. Késve az számlázhat, aki kiállítja a számlát. A befogadó (utaló) fél nem felel ezért a mulasztásért. (A mulasztási bírság – cég esetében – legfeljebb 500 000 forint lehet.)
– Mit jelent pontosan a számla-kibocsátási határidő differenciálása, vagyis hogy a számla kibocsátásról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb attól számított „ésszerű időn belül” kell gondoskodni?
– Az „ésszerű” kitétel az EU-irányelv fogalmának átvételét jelenti, ez azonban csak a fizetés és számlázás módja szerinti megkülönböztetés, az ügylet jellegét nem érinti, arra a mulasztási bírság szabályai adhatnak enyhítést, amikor az adózó helytállóan tudja bizonyítani a késedelmének objektív okát. Mivel minden eset más és más, általános felmentő szabály nincs, az adóhatóság dolga, hogy a körülmények közül a kivételes méltányolásra okot adót kiválassza és azt figyelembe vegye. Ezek a szabályok a mulasztási bírság kiszabásának szakaszainál találhatók az adózás rendjéről szóló törvény (lásd: Art.) 172. §-nak végén.
– Az „ésszerű idő” fogalmán mi értendő: a készpénzfizetés esetén haladéktalan számlakibocsátás vagy egyéb esetben 15 napon belüli számlakibocsátás? Mi tartozik az egyéb esetek kategóriájába?
– Ésszerű időn belül akkor történik a számlázás, ha készpénzfizetésre szóló számla esetén a fizetéskor haladéktalanul, átutalásos számla esetén 15 napon, gyűjtőszámla esetében pedig az időszak végétől számított 15 napon belül állítják ki a számlát. A módosító számla esetében a módosítás tényétől kell a helyesbítő vagy sztornó számlát kiállítani.
Ilonka Mária
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.