Hogyan tovább, Kamara?

Alábbi írásunkban Hajtó Ödönnek a Magyar Mérnöki Kamara 20. évfordulója alkalmából elhangzott beszédéből ragadtuk ki azt a részt, ami mintegy beszéde konklúziójaként értelmezhető.

Hogyan tovább Kamara, teszik fel sokan a kérdést most, a választások előtt.



Egyik lehetőség, hogy megtartjuk az eddigi alapvetően adminisztratív, közigazgatási jelleget. Kiírjuk a cégtáblára, hogy Mérnöki Regisztrációs és Továbbképzési Hivatal. A mindenkori kormánnyal a társutas szerepét vállaljuk, kerüljük a konfrontációt, kompromisszumkészséget mutatunk. Ekkor az országos Magyar Mérnöki Kamara élére kell egy menedzser típusú, közigazgatáshoz értő új ügyvezetőséget választani, mint ahogyan azt most a Jelölő Bizottság előkészíti, ehhez a változathoz elég személyi javaslatokat tenni, különösebb programra sincs szükség, legfeljebb tagdíjcsökkentést lehet javasolni.



Van azonban egy másik út, csak az a kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e a politikától való távolságtartásunkat feladni? Megpróbálunk-e értelmiségként viselkedni, és a társadalom számára, a társadalom nevében a közérdeket képviselni, és felelősséggel nyilatkozni minden műszaki, technikai és infrastrukturális kérdésben, mint ahogy azt Molnár László, a Közlekedési Tagozat elnöke néhány cikkében már kifejtette. Az adminisztrációt rá lehet hagyni a területi kamarákra, és az országos Magyar Mérnöki Kamara élére állhat annak a folyamatnak, hogy az előttünk álló rendszerváltásban, az új demokráciában, a formálódó új világrendben a mérnökök hivatásrendi önkormányzatának a politikai palettán az őt megillető pozíciót kiharcolja.
A mai magyar pártpolitika nem érdekelt egy ilyen átalakulásban, nehezen fogja megadni magát. De a 20 év előtti taktika most is megismételhető. Akkor kamarai törvény hiányában, 1989 és 1996 között kvázi kamaraként, kvázi köztestületként működtünk. Megtehetjük most is, hogy a kormányzattal párhuzamosan kvázi demokratikus szakmai köztestületként kezdünk működni, és mintha beleszólási jogunk lenne,


minden minket érintő szakmai kérdésben párhuzamba állítjuk véleményünket a politikusok véleményével.


Ha ezt határozottan tesszük, előbb lesz demokrácia, mint utóbb. Ehhez az úthoz pedig a kamarának most politikai érzékkel bíró elnököt, elnökséget kell választania, akiknek erre a feladatra programjuk kell legyen.


Budapest, 2009. március 9.
Hajtó Ödön

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.