Sok esetben tapasztalom, hogy a szellőztető rendszert egy „automatikus ablaknyitás” funkciónak vélik, ebben az értelemben azt hiszem, valóban felesleges luxus lenne. Néhányszor tapasztalom, hogy szóba kerül a légtömör épület, a levegő minőség, széndioxid-szint és a páratartalom kérdése, és a gépi szellőzést egyértelműen, mint megoldást említik meg. Ez egyértelműen pozitív fejlemény, ahhoz képest, hogy pár éve még a „családi házba nem kell légtechnika” vélemény volt az egyeduralkodó. Az, hogy egy légtömör épületben gépi szellőzés nélkül nagyon rossz és egészségtelen a levegő, ma már közismert.
Talán kevésbé téma a hővisszanyerés épületenergetikára gyakorolt hatása. Erről szeretnék most írni. Hadd hívjam segítségül a COP értéket. A COP érték fogalma a hőszivattyús technológia utóbbi 4-5 évben történt előretörésével általánosan használttá vált. A hővisszanyerős szellőzésben, illetve általában a légtechnikában a levegőt szállító eszközök energetikai minőségét az SFP érték fejezi ki (Specific Fan Power). Ennek ellenére, most hadd tegyem félre mégis ezt az alig ismert mutatószámot, és hadd mutassak rá a hővisszanyerő rendszerek energetikai vonatkozására, a sokak által ismert COP illetve SPF (Seasonal Performance Factor) fogalmával. Gondolatkísérletről van szó, ezek a mutatószámok a komfortszellőzésben egyáltalán nem használatosak, segítségükkel viszont a hővisszanyerés hatása jól érzékelhető.
Hővisszanyerő alkalmazásával 6 feletti COP érték könnyűszerrel elérhető. Jól kalkulálható a hővisszanyerő gép éves energiafelhasználása, és jól kalkulálható az a hőenergia mennyiség is, amit a hővisszanyerő gép az épület számára megtakarít, azaz a téli időszakban a friss levegő felfűtésére, nyári időszakban a lehűtésére használ fel. Ha a két mennyiséget elosztom egymással, akkor a COP érték mintájára (helyesebben SPF érték mintájára) egy jól értelmezhető mutatószámot kapunk. A mutatószám értelmezése, hogy a hővisszanyerő hatszor-tízszer több energiát takarít meg, mint amennyit felhasznál.
Az épület filtrációs hővesztesége legyen 2500 kWh
A hővisszanyerő energiafogyasztása 160 fűtési nap alatt legyen 212 kWh, teljesítményszabályozott villamos fagymentesítővel együtt.
A 160 napra vetített „COP érték” a fentiekkel: 11,7
Egy olyan eszközről beszélünk tehát, ami amellett, hogy a lakóépület belső levegőminőségét magas szintjen tartja (pollenek és por szűrése, külső szagok szűrése, páratartalom csökkentése vagy növelése, a vizes helyiségekben keletkezett szag-pára eltávolítása), az épület energetikáját leghatékonyabban képes befolyásolni. Mindezek mellett érthetetlen, milyen koncepció szerint épülnek épületek 3-4 SPF között teljesítő hőszivattyúval, ámde hővisszanyerés nélkül. Más megközelítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a hővisszanyeréssel működő épület hőigénye jelentősen kisebb, mint a hővisszanyerés nélkül működő épület hőigénye, tehát kisebb hőtermelő is elegendő.
A komfortszellőzésről, hővisszanyerésről, légtechnika rendszerekről oktatásainkon tudhat meg a legtöbbet. Soron következő szervezett oktatások:
• szeptember 16-17: Csehország, Zehnder Academy regionális oktatóközpont
• október 29-30-31: Németország, Paul gyártóüzem (gyárlátogatással)
A magyar Zehnder képviselet áll rendelkezésre nem csupán csoportos, hanem egyéni konzultációk során is. (x)
Magyarországi Kereskedelmi Képviselet kontakt:
Tóth István
Telefon: 30-268-7010
Email: istvan.toth@zehndergroup.com
Web: www.comfosystems.hu
Tóth István
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
27 hozzászólás
Kedves József, nem olyan rossz az a 2500 kWh érték. Egy Zehnder ComfoAir 350 egység (ha már ez a cég szerepel a cikkben) középső fordulaton 180 m3/h levegőt szállít, ami egy 120 m2-es, 3 m belmagasságú ház félszeres légcseréje. Ehhez tartozik a rendelet számaival 72×0,35×180~4500 kWh hőigény. A hatásfokról sajnos nem nagyon van adat, de az elfagyás elleni védelmet is figyelembe véve legyen éves szinten 80%. 0,8×4500=3600 kWh megtakarítható. Ez a kondenzációs kazán 11 Ft/kWh körüli mai üzemeltetési költségével számolva nagyjából 40 ezer forint spórolást jelent gáz oldalon.
Ebből lejön az elektromos fogyasztás 44 wattjával azzal a fűtésnél hivatalos 4400 órás üzemidővel. Ez durván 200 kWh, szintén mai áron 8000 forint. Szűrőcsere, ez-az, éves szinten 30 ezer forint körüli a megtakarítás.
Jó beszerzési forrás mellett, némi házilagos kivitelezési munkát beszámítva, alapkivitelben nagyjából 1,2 millióból lehet egy ekkora rendszert kiépíteni.
Annyira nem nagy üzlet, de az energiatakarékosság nálunk általában amúgy sem jelent túl gyors megtérülést.
És akkor még nem beszéltünk a 1,5 millió körüli pollenallergiás honfitársunkról.
Kedves Péter, a rendelet szerinti elvárt méretezési állapot a 0,5-szörös légcsereszám, függetlenül attól, hogy ezt folyamatosan, vagy szakaszosan, mesterséges szellőzéssel, valami ablakba épített szerkezettel, vagy az ablak nyitogatással oldják meg. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokról szóló V. fejezet szerint számolhatunk a 25,2 m3/h,fő értékkel is.
Sokkal több lakásban van jó légzárású ablak, mint ahol mesterséges szellőzés. Amikor megjelenik a penész, többet nyitogatják az ablakot.
Egyszerűen arról van szó, hogy minimum ennyi külső levegőt biztosítani kell ahhoz, hogy elvigye az emberi tevékenységhez kapcsolódó légtérbe jutó szennyezést. Rossz nyílászáróknál előfordulhat ennek a mennyiségnek a többszöröse is, de ezt már energetikailag károsnak gondoljuk.
Ha egy tüzelő berendezésnek (a kályhától a tűzhelyig) számszerűsíthető levegő igénye van, azt külön kell biztosítani.
Innen-onnan összeszedett információkból: a penészben elsősorban a hőhidak a ludasak. Rengeteg kép kering a neten.
Kedves Gyuri!
tapasztalatom szerint a hőhidak csak indikátorok, vagyis fokozottan érzékenyen jelzik a problémát. A fő ludas a folyamatos légcsere hiánya, ami – a jelenlegi magyar nemzeti szabályozásban és építési gyakorlatban egyaránt – az épületgépészet legelhanyagoltabb szakterületévé vált.
A cikkíró véleményével
„Ez egyértelműen pozitív fejlemény, ahhoz képest, hogy pár éve még a „családi házba nem kell légtechnika” vélemény volt az egyeduralkodó…”
ellentétben én úgy tapasztalom, hogy ez a mondat jelen időben érvényes, a múlt idő alap nélküli optimizmus.
A folyamatos levegőellátás (ami nem azonos az időszakos ablaknyitogatós szellőzéssel) hiánya a felelős rengeteg lakás komfort romlásáért és fehéren-feketén a CO mérgezések túlnyomó részéért is.
Nem régen részt szakértőként vettem részt egy felújított bölcsöde-óvoda épületegyüttes garanciális bejárásán, ahol a legfőbb panasz az volt, hogy kisebb nagyobb időszakonként penetráns szennyvíz szag önti el az épület egyes részeit. Olyan helyeken is, ahol semmilyen vizes szerelvény nincs.
Az összes külső nyílászáró fokozott légzárású, egyetlen egyen, még a vizes blokkokban sincs semmi, amivel nyitás nélkül szellőztetni lehetne. Éjszakára a vagyonvédelmi rendszer miatt egyetlen nyílászárót sem lehet nyitva hagyni, de szélcsendben hiába nyitják az ablakokat, a szag marad.
A megfejtés: a település egyesített szennyvíz-csapadékvíz rendszere nagyobb esőzéseknél megszívja az épületet is, vákuumot hoz létre, majd a csatornahálózat nyomásviszonyainak kiegyenlítődésekor az épület beszívja a csatornahálózat „illatos” levegőjét.
Óriási tudatlanság van – sajnos főleg építész berkekben – a komfort terek szellőztetésével kapcsolatban és itt nem túlmisztifikált elméletekkel kellene ezt a tudásbeli hiányt pótolni, hanem egyszerű de közérthető példákkal.
Pl. megértetni azt, hogy a folyamatos szellőzés nem helyettesíthető időszakos ablaknyitogatással, továbbá az ablaknyitogatás semmit nem ér, ha nincs, ami nyomáskülönbséget biztosítson.
Az ablakos szakma már sejt valamit arról, hogy teljesen nem szabad bedunsztolni egy lakást, de fogalma nincs arról, hogy egy ablakon lévő rés, légbevezető semmit ne ér nyomáskülönbség nélkül amit már nem ablakos módszerekkel kellene biztosítani, ráadásul mérnöki számításokat is el kellene végezni.
Az épületgépészeknek lenne itt nagyon sok feladata, de sajnos az építőipar jelenlegi sanyarú állapotában a szellőzés szinonímája a drága, ezért nem kell…
Pedig kéne, de nagyon, csak nem többoldalnyi terjedelmű matematikai levezetésekkel kéne harcolni érte, hanem pl. a CO mérgezések és szakszerűtlen nyílászáró cserék tapasztalatainak közreadásával.
NG
Kedves Péter, úgy tűnik én értetettem félre a kérdést. A ”milyen légcserével számoljunk egy fokozott légzárású ablakokkal szerelt ház esetében”, ezek szerint nem azt jelentette, hogy mekkora a rendeletben előírt légmennyiség (én erre próbáltam válaszolni), hanem azt hogy a dolog technikailag hogyan oldható meg.
És eljutunk Gábor állításához, fokozott légzárású ablakot csak akkor szabad bárhova is beépíteni, ha ezzel egy időben gondoskodni tudunk a megfelelő légellátásról is. Sajnos az ablakosok erre (a technikai megvalósíthatóságra, illetve a költségekre) nem szokták felhívni a figyelmet, amiből aztán elég sok probléma adódik, amivel itt az e-gépész felületén is többször foglalkoztunk.
Soha nem volt egyszerű a tervezők élete, de manapság különösen nem az.
Az épületgépészet egyes ágazatai, gondolok itt elsősorban a gázellátásra, a szükségesnél jóval nagyobb mértékben túlszabályozottak, míg másokhoz – mint ahogy Zoárd is említette – még a minimális mankót sem kapjuk meg. (Magyarul sok tekintetben szabad a gazda.)
A légtechnika, klíma különösen mostoha helyzetben van ilyen szempontból. A technika fejlődése talán ezen a szakterületen igényelné leginkább azt, hogy a szakma legalább az alapokban kapjon vagy készítsen a minél korrektebb tervek születése érdekében iránymutatást.
(Csak egy apróság: a nyári méretezési külső légállapotot mindenképpen felül kellene vizsgálni.)
A cikkben lakásszellőzésről van szó, de a hővisszanyerés alkalmazása a légtechnikában a közösségi és ipari szférában óriási megtakarításokat jelentene, tapasztalataim szerint ezen a területen óriási pazarlás tapasztalható. Olyan környezetet kell teremteni, amely megelőzné olyan koncepciók születését, hogy jobban megéri a vállalkozásnak egy kisváros ellátásához elég villamos kapacitást kiépíteni, minthogy kihasználná a száraz és/vagy adiabatikus hűtésben rejlő lehetőségeket üzemének technológiai és komfort hűtésében…és még sorolhatnám.
Ezen a téren nagyon nagy lemaradásban vagyunk.
Valamilyen hővisszanyerési megoldás nélkül nem is szabadna szellőzést tervezni.
Nem nagyon kapok visszajelzést a Víz Gáz Fűtéstechnikában megjelent írásaimra. Az idén a 4. és az 5. számban jelent meg a cikk, Használjuk-e az ablakot szellőztetésre? címmel.
Mivel éppen ennél a témánál tartunk, szívesen venném a véleményeket. Bátran, őszintén, az segít!
Kedves Gyuri!
Szívesen de nagyon be vagyok szorulva, ezért a türelmedet kérem 🙂
üdv: Gábor
NG
Idézet egy építési engedélyezési tervdokumentáció épületgépészeti tervfejezetéből, melyet jogosult tervezőként az E-1 jogosultsággal rendelkező építész tervező jegyez (megnéztem más, tehát épületgépészeti jogosultsága nincs).
„…szellőzés:
.. a vizes blokkok szellőztetése gépi, ***** típusú ventilátorokkal, szellőzőkürtőkön keresztül biztosított…. a konyha ventilátoros elszívással rendelkezik,tehát a gőz és pára elvezetése megoldott… (megjegyzés: szűrt, télem melegített levegő befúvásról egy szó nem esik)
…a helyiségek szellőztetése a nyílászárók által biztosított…”
Még annyit hozzáteszek, hogy az energetikai számítás a „Belsőudvar … programmal készült, a külső határoló szerkezetek nagyobbik része nem vizsgált, a több tucatnyi határoló szerkezetből ténylegesen vizsgált kevesebb mint 10 db. stb. !!!
A konkrét épület iskola tornaterem, 100-adagos konyhával, a terv címe: …felújítás korszerűsítés.
Az építész tervfejezetben szerepel:
” … a korszerű energiatakarékossági igényeknek megfelelő fokozott légzárású U=1,1 W/m2K nyílászárókat terveztünk…”
Ablakba épített légpótlást biztosító szerelvényről szó nem esik.
A terv érdemi észrevétel nélkül jogerős építési engedélyt kapott.
No comment!
NG
hol van az leírva egyébként, hogy építész tervező épületgépész műszaki leírást készíthet?
Ha pedig nem megengedett, akkor ez talán jogosulatlan tervezés?
Kedves József!
Legjobb tudomásom szerint egy építész tervező kért minisztériumi állásfoglalást erről a kérdésről, amire a BM részéről egy főosztályvezető hölgy írásban azt nyilatkozta, hogy az építész erre jogosult.
A levelezés megjelent az építész honlapon, és azóta ez a gyakorlat terjed mint a himlő.
Kamaránk részéről tudtommal még semmilyen hivatalos reagálás nem történt,semmilyen hivatalos helyesbítésről egyéb állásfoglalásról nem tudok.
NG
A teljesség kedvéért korábbi esetleírásomhoz hozzátenném a történet folytatását:
Az példában szereplő iskola korszerűsítése pályázatból nyert pénzből készül. A pályázathoz csak építési ingedélyezési terv készült „tételes költségvetéssel”
A pályázatban szerepelt az építészeti korszerűsítések mellett napkollektoros melegvíz ellátás a konyha részére, továbbá a konyha elavult szilárd tüzelésű nagykonyhai gáztűzhelyének gázosra történő cseréje.
A pályázat gépészeti költségvetése néhány tételből állt csak.
a gáztűzhely beépítése kapcsán teljes egészében kimaradt a konyha légellátás és szellőzés meleg levegős befúvásostól elszívó ernyőstől (hővisszanyerős szellőzésről nem is beszélve.
A pályázatot elnyerő kivitelező a haját tépte amikor meghallotta, hogy a gázos költségek lemaradt tételein túl komplett légtechnikai rendszert kell építenie, mert a kifelejtett tételek miatt már addig is több mint 6 millió veszteségnél tartott.
Javasoltam, hogy legalább a meleg levegős befúvás önálló gázkazán által készített melegvízzel történjen az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a kért villamos fűtéssel szemben, ha már hővisszanyerős szellőzést senki nem tud megfinanszírozni. A válaszát, hogy mint gondol az üzemeltetési költségekről inkább nem írom le…
Azt még nem tudom, hogy a szükséges plusz kb.22 kW villamos energiát a meglévő elektromos rendszer tudja-e biztosítani, mert ahhoz elektromos tervező kéne, akit – erős a gyanúm – ugyancsak nem vontak be a feladatba…
Hát így néz ki egy olyan beruházás, ahol a döntésekbe nemhogy nem vonják be a megfelelő szakértelemmel rendelkezőket, hanem még a törvények rendeletek előírásait is figyelmen kívül hagyják.
Most ennyit a „korszerűsítések” és az energiatakarékos szellőzés kérdéséről 🙁
NG
Pár hónappal ezelőtt ugyanitt volt egy kis polémia az épületgépészeti tervek műszaki tartalmáról…
Olyan tervekéről, amelyek mint ahogy fentebb Gábor is írta és szerintem mindannyian tapasztaljuk, az egyébként meglévő szabályozást lesajnálva többnyire el sem készülnek.
(Én már olyannal is találkoztam, hogy az általam egy építésznek korrekt módon számítások koncepció után megírt épületgépészeti műleírásom köszön vissza későbbi projektek anyagában.)
Kinek kellene ezügyben megtenni az első lépéseket, ha nem a szakcsoportunknak, a kamaránknak?
Tóth István összegző hozzászólása:
Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat.
A Zehnder Magyarországon 2011 óta foglalkozik a komfort szellőzés termékcsoport forgalmazásával. Mint a szellőzés területén vezető gyártó itthoni képviselője, többé-kevésbé a technológia elterjesztését is feladatomnak érzem, éppen ezért az oktatás kiemelten fontos terület, rendszeresen szervezem a külföldi és belföldi képzéseket. Nem termékbemutatókról van szó, hanem szakmai fórumokról, ahol lehetőség van átbeszélni a szellőzéshez kapcsolódó, olyan „kényesebb” témákat, is mint a gáztűzhely, kéményhuzat, szénmonoxid mérgezés, ablakcsere, konyhai elszívás, stb. Éppen ezért facsarta meg a szívem az egyik hozzászóló, aki szerint az épületgépészek a „minimális mankót sem kapják meg”. Szeretném jelezni, hogy vannak kipróbált eljárások és számítási módszerek (nem a TNM rendelet mini táblázata, hanem a 125 oldalas DIN1946-6), vannak online kalkulátorok, vannak dwg rajzok, vannak ingyenes oktatások, ahova csak el kell jönni. Sőt, online előadást-fórumot is szerveztem már, ahova még csak el sem kell utazni, hanem számítógépről követhető… Sajnos az épületgépészek részéről szerény az érdeklődés, például a komfort szellőzés témában több komoly gyártóval együtt júniusbanszervezett rendezvényünkre alig pár épületgépész tervező érkezett. A hozzászólások szerint pedig itt hatalmas az információ hiány, és rengeteg a kérdés. Igazából nem nagyon értem, a kiállítások, a szakmai kiadványok tele vannak a lakásszellőzés témával, és az interneten is vannak a témával foglalkozó színvonalas anyagok. Csak ugye nem kötelező…
Ennyit általában, az alábbiakban konkrét felvetésekre reagálok:
Baumann József
Valóban minden esetben, még passzívház esetén is van infiltráció, a megadott számmal egy „átlagos” családi ház filtrációs hőveszteségét szerettem volna nagyságrendileg érzékeltetni.
Zöhls András
A ComfoAir 350 gép 60% fordulaton 225 m3/h levegőt szállít 100 Pa mellett, ekkor 70W a villamos fogyasztása (normál üzemmód). Ha a lakók nem tartózkodnak otthon, a fordulatszám jelentősen csökkenthető, ezzel jelentős megtakarítás érhető el. Erre a feladatra többféle automatika megoldás létezik. A választott automatika megoldás ismeretében lehetne az éves működést, és az éves villamos fogyasztást modellezni. Az általam írt 212 kWh is egy nagyságrendi szám, CO2 szintre történő szabályozással tovább csökkenthető. A gépben évente egyszer kell szűrőt cserélni, egy pár szűrő egy ilyen gépbe most 15e Ft.Az éves hatásfok kereszt-ellenáramú hőcserélőkkel 90% felett is lehetséges.
Nagy Gábor
Az a kérdés, hogy 2014-ben a tágan értelmezett épületgépész szakma többségi vagy kisebbségi véleménye-e, hogy a „családi házba nem kell szellőzés”. Lehetséges, hogy ma még ez a többségi vélemény, nem tudom, hiszen én eleve csak azokkal találkozom, akik komolyan gondolkoznak szellőztető rendszer beépítésén, és az alap problémákat (légtömörség, Pettenkofer szám, stb) már ismerik. Optimizmusom oka kettős:
Ahogy írtam is, egyre többet találkozom azokkal, akik már értik, miért feltétlen szükséges egy lakóépületet is gépi szellőzéssel ellátni. Az ilyen kollegák száma rohamosan nő, mindamellett, hogy lehet, hogy egyelőre még ők a kisebbség.
Közeledik a 2020-as céldátum, az épületenergetikát eddig sokadrangú kérdésként kezelők kénytelenek felülvizsgálni korábbi véleményüket. Nekik el kell fogadni az alábbiak egymásból, következnek: energiatakarékos („közel nulla energiaigényű”) épület biztosan közel légtömör lesz, ha légtömör akkor gép szellőzést igényel, ha energiatakarékos (mi más lenne) akkor ez a gépi szellőzés csak hővisszanyerős lehet. Hővisszanyerés nélkül szinte lehetetlenközel nulla energiaigényű épületet létrehozni(amennyiben a közel nullát kb. 30 kWh/m2év fűtési igény körül határozzuk meg).
Persze a hozzászólásából látom, nem Önt kell győzködni, minden mondatával egyetértek. Egyedül a „szellőzés szinonimája a drága, ezért nem kell…” kelt bennem ellenkezést. Aki ablakot cserél, annak az ablak nem drága? Persze, ablak nélkül elképzelhetetlen az épület…. szerintem pedig ahol ma ablakcsere történik, ott elképzelhetetlen a gépi szellőzés kialakítása, egyébként maga az ablakcsere válik értelmetlenné (hiszen a lakó télen az ablaknyitáskor kiengedi a hőenergiát, aminek a lakásban tartását éppen az ablakcsere hivatott megvalósítani). Kis lakások szellőzése légbevezetőkkel megoldható, a Zehnder gyárt ehhez folyamatos üzemű, páraszabályozott EC motoros, csendesített kisventilátort (tehát nem a WC elszívó kis axiálventilátor kategória), ára kb. 40e Ft.Nem támogatható az a szokás, hogy télen a lakó inkább vállalja a rossz levegő minőséget, minthogy gépi szellőzésre költsön, a belső levegő minőségi kérdéseire a mérnök társadalomnak kell felhívnia a lakosság figyelmét. Ide tartoznak a szénmonoxid mérgezés és penészesedés „sláger” kérdések is, ezek igenis értő fülekre találnak, ha ezekre valaki rámutat, nem hiszem, hogy a „drága, nem kell” lesz a válasz.
Tóth István Fázmán Józsefnek:
Minden szükséges eljárás és adat rendelkezésre áll a lakóterek szellőztetésének a méretezéséhez. Olyan országokban, ahol a komfortszellőzés fontosságát már felismerték, a DIN1946-6 illetve az ebből származó szabványok szerint dolgoznak. Széles körűen használt a PHPP számítás is, nem csak minősített passzívházakhoz. A DIN 1946-6 terjedelme 125 oldal, részletesen kitér olyan kérdésekre, mint a hozzászólásokban említett infiltráció. A Zehnder által szervezett ingyenes oktatásokon bemutatom a tervezési elveket, online eszközöket.
Módszer:
1. google.ch
2. komfortlüftung
3. 296000 találat
Svájcban nagyon vágják a témát….
(és vannak francia nyelvű infók is)
Jogos. A Zehnder házhoz jön.
Inkább Zoárd hozzászólására írtam, amit írtam. Én úgy látom a neten, hogy Svájc, Ausztria, Németország a sorrend. Nem hardver, hanem szellemi táplálék.
Kedves István!
Egyetértek az Ön által írtakkal, és egyúttal itt kérek bocsánatot; nem akartam félrevinni az indító cikkben leírtakat.
Mégis egy nagyon káros jelenségre próbáltam és próbálom felhívni a figyelmet, megspékelve némi további adalékkal.
Kb. 2 éve terveztem egy kis cég irodaházának gépészetét, ami egy nagyobbacska családi háznyi régi épület komplex korszerűsítését jelentette.
A nyílászáró cserék miatt értelemszerűen hővisszanyerős légtechnikai rendszert terveztem, a friss levegő előfűtésére pedig víz-levegő talajkollektoros rendszert (természetesen fagyálló keverékkel).
A cég megpályázta az energetikai korszerűsítésre akkor elérhető támogatásokat, egyetlen dolgot nem fogadott be az NFÜ, a talajkollektoros hőhasznosító rendszert, az indoklásban pedig az állt, hogy …mert nem hőszivattyú, nem hőcserélő és nem napkollektor… hiába írtam le szájbarágósan a működést, csatoltam a részletes megtakarítási számításokat, hiába győzködtem az ügyintézőt, hajthatatlan maradt, hogy ez nem felel meg a támogatási kritériumoknak.
A történet végül némi pozitívumként azzal zárult, hogy a cég megcsinálta saját erőből, és ragyogóan működik, de a szám íze keserű maradt.
Keserű azért, mert ez ismét egy adalék volt arra, hogy a pénzügyi döntések alkalmatlan emberek kezében vannak, akik butaságból, félelemből vagy rátartiságból (nem tudom) de folyton keresztbe tesznek a műszaki fejlődésnek.
Ha elkészül valami, ők állnak az első sorban mellüket döngetve, az alkotókat és a kreatív embereket pedig folyamatosan eltapossák.
Utoljára 2004-ben álltam (egyik munkám) átadási ünnepségén a köszöntöttek között (Tarcal, Deegenfeld kastélyszálló), igaz akkor volt még ÉVM és egy igényes svájci magyar gróf volt a megrendelő…
NG
Úgy érzem még tisztázni kell valamit. A szellőzés célja a megfelelő levegő minőség. A hővisszanyerés célja energiamegtakarítás. Az ablakszellőzés majdnem képes a megfelelő levegőminőség biztosítására. Egyik korlát, hogy nem szűri meg a bejövő levegőt. A másik korlát, hogy nyomáskülönbség nélkül nem működik. Tehát kell a „rásegítés”. Ezért megkülönböztetünk természetes ablakszellőzést és gépi ablakszellőzést. Ha a minőségbe belevesszük a levegő hőmérsékletét, akkor télen az ablakszellőzésnél gond lehet a beáramló levegő okozta kellemetlen érzéssel.
Semmi akadálya annak, hogy ablak nélkül szellőztessünk hővisszanyerés nélkül. Nem szokás, a hővisszanyerés többlet bekerülése megtérül. De lehet hővisszanyerést alkalmazni csak elszívásos szellőzésnél is. A távozó levegő hőjét hőszivattyú használati melegvíz készítésre hasznosítja.
Lehet választani.
Kedves Gyuri!
A leegyszerűsítésedet erőteljesen árnyalja néhány a fűtési energiaigénytől jelentősen eltérő körülmény.
– Míg +12 C határhőmérséklet fölött az épületszerkezetek hőtehetetlensége (pl. sugárzási hőérzet) miatt általában már nincs szükség direkt energiabevitelre (fűtésre), addig a gravitációs szellőzésnél akár +16 +18 C-nál is szükséges direkt energiabevitel, mert a komfortérzetünk ezt áramló levegőjű környezetben igényli (ld. Fanger komfort diagramok).
– A szellőzési hőigényt a komfort térben történő oxigénfogyasztás és károsanyag terhelés időbeni változása többtényezős változó, míg a fűtési hőigény jobbára csak a külső hőmérséklettől függ.
– A túlszellőztetés energiapazarlás, akármilyen módon pótoljuk a veszteséget, az egészségtelen levegő-össztételt viszont nem olyan egyszerű mérni és főleg szabályozási célra felhasználni, mint a fűtési rendszer szabályozási lehetőségei esetében.
– A fűtési rendszerekkel kapcsolatos tervezési előírások, irányelvek stb. viszonylag világosan meghatározzák a tervező feladatát. A szellőzési feladatokat, teendőket szinte csak indirekt „szabályok” betartatlan, vagy betarthatatlan szabályozási környezettel, rengeteg ködösítéssel.
Ugyan feltűnt-e már valakinek az az OTÉK előírás, hogy 20 m3 feletti komfort teret csak gravitációsan nem szabad szellőztetni, gépi szellőzést kell alkalmazni (7 m2-es lakásról nem tudok, pedig pl. egy lakásban a helyiségek légtérkapcsolatban vannak, – az ajtók nem hermetikus zárásúak)
Ha elvonatkoztatok attól a ténytől, hogy még a legalapvetőbb szellőzési rendszereket is nehezen, vagy alig fogadja be a jelenlegi „energetikai szemlélet” akkor is igazat kell adnom abban Tóth István Úrnak, hogy a korszerű légtechnikai rendszerekben sokkal nagyobb energetikai megtakarítási potenciál van, mint amelyet a gazdasági döntéshozók és sajnos a szűkebben vett épületgépész szakma tulajdonít neki.
Úgy gondolom, hogy nekünk épületgépészeknek a komfort szellőzés körüli tévhitekkel szemben még nagyon sok megvívni való harcunk van hátra, amit minimum a meglévő előírásoknak érvényt szerzéssel kéne elkezdeni!
Ideje lenne, hogy az épületgépészek ne csak energetikusok akarjanak elsősorban lenni, hanem igazi épületgépészek a Macskássy professzor által vallott és lefektetett elvek szerint!
NG
Kedves Kollégák!
Itt azért félreértés esett. Ebben a passzusban nem általában a gravitációs szellőzésről van szó, hanem a szellőző kürtőről, ami számos (főleg a 70-es években épült) lakásban alárendelt helyiségeket szolgált ki Jellemzően 14×14 centisek voltak, a fürdőszobában pedig egy kerámiaráccsal csatlakoztak. Tucatnyi jobbnál jobb történetem van mennyit is ér az egész.
Na az OTÉK az idézett helyen erre tesz megkötést, nem az ablakokra.
Az érvényes légtechnika szabványok és rendeletek borzalmasak. Nekem a kedvencem:
” Összes légmennyiség qtot = n x 25,2 + A x 2,52 m3/h,
ahol
n -a személyek száma
A -az épület hasznos alapterülete, m2.”
(7/2006. TNM rendelet, V.2.1.)
Kíváncsian várom azok jelentkezését, akik tervezetek már ekként.
Az oktatási jellegű épületekre vonatkozó szabványokat mind érvénytelenítették, de tudtommal még semmi nincs helyettük.
Kedves István!
A kilyukasztást kissé durvának találom. Egy méretezhető légbevezető nem lyuk.
Még egyszer: elszívásos szellőzésnél is alkalmaznak hővisszanyerést. Nem olyan elegáns, mint egy hőcserélő.
A páraszabályozott szellőzés egy közelítés. Feltételezi, hogy a szellőzési igény arányos az épületben mért páratartalommal.
Most elemezgetek egy német tanulmányt. Hővisszanyerős szellőzés, befúvás, elszívás. Három fokozat, nincs sem pára, sem szén-dioxid, sem VOC szabályozás. Viszont télen levegő száraz: 20-30 %RH-t mértek. Ha páratartalomra szabályoznának, mi lenne?
Elnézést, kimaradt, hogy a szén-dioxid 600-800 ppm között mozgott. Nem tűnik túlzottnak a légcsere.
Kedves Zoárd, először is Te valami régi OTÉK kiadást olvasol. Ez a rész jó ideje a 69. §-tól kezdődik. Szerintem a ”gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető” mondat felsorolás, vagy-vagy jellegű. Mondjuk a kamrának nincs ablaka, akkor elég, ha van a ganggal közös falán valami szellőzőrács. Még nem találkoztam senkivel, aki úgy értelmezte volna, hogy az ablak mellett is kell az a szellőzőrács, meglehet, az inkriminált mondatban a ”helyett” talán ügyesebb szóhasználat lenne, mint a ”túlmenően”. Utána viszont elég egyértelmű a szöveg, amikor külön szakaszokba tördeli az egyes helyettesítő megoldások feltételeit. A jónál is van jobb megfogalmazás, de itt nem törnék pálcát a jogalkotó felett.
Nekem mondjuk, szerencsém van, mert 32 éve olyan (közösségi és termelő) épületeket tervezek, ahol evidencia, hogy kell légtechnika, ahhoz meg épületgépész. Lakásokkal kevés dolgom akad, tehát ezen a területen kissé laikusnak tekintem magam. Mindamellett én kisebb jelentőséget tulajdonítok ott a komfort célú (a gáz, az más) mesterséges szellőzésnek.
Ma Magyarország négymillió lakásából legfeljebb pár százban lehet ilyen hővisszanyerős megoldás, és az a döntő többség, aki az ablakot nyitogatja, az is elvan valahogy. Kicsit energiapazarló, nem igazán hatékony, a pollenallergiásoknak jobb lenne a szűrt levegő, de azért itt általában nem létkérdésről van szó. (Hú, mit fogok kapni én ezért!) Erősen bekavartak a fokozott légzárású ablakok, amik többet ártottak, mint használtak. Irigyelhetjük Svájcot, meg Svédországot, de fogadjuk el, nálunk a lakosság többsége csóró, nincs másfél-, vagy kétmilliójuk gépi rendszer megvásárlására, máshol meg egyszerűen lehetőség sincs ilyesmi kiépítésére. Ahol meg támogatásból összejött, ott sem mindenki kedveli:
http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2740
Az a 17 honi minősített passzív ház lehet elvi követendő példa nekünk, de az ezer gépész tervezőnek egyelőre nem ők tudnak elég munkát adni.
Bízzunk benne, hogy lassan talán több pénze lesz az embereknek, nagyobb lesz a komfort igényük, és a rezsicsökkentés sem tart örökké, de ez még hosszú idő, gondolkodni kéne alternatív megoldásokon is. Én olvastam György írását a kérdésben. Abban szerepel egy német ötlet, a nyílászárókra szerelhető kis készülékről, amelyik jelzi, ha ideje lenne már kinyitni, vagy becsukni az ablakot. Nagyon messze áll a tökéletestől, de legalább valami, ami a többségnek megfizethető és megvalósítható.
Mellékszál, de egy gonosz kérdés Istvánnak, mi kerül egy évente cserélendő Zehnder G4/F7 szűrön 15 ezer forintba. Miért nem lehet legalább a G4 valami csap alatt mosható jószág? Hány évre való tartalékot kell felhalmozni, hogy a berendezés várható élettartamának a végén is biztosan legyen?
Mondtam, laikusnak tekintem magam a kérdésben, ehhez mért megértéssel fogadjátok, amit írtam.
Cégnevet nem mondanék, de bizonyos termékeknél már van van beszabályozó (állandó légmennyiség tartással), de szabályozóról, tehát amelyik szobánként változtatja valami érzékelőről a légmennyiséget, még én se hallottam.
Az ablak egyrészt a transzmissziós hőveszteség csökkentése miatt olyan amilyen (pl. hőszigetelő üveg), másrészt úgy nyitható, hogy zárt állapotban légtömör legyen. Ma senki nem keresi a fémszerkezetű, egyrétegű üveggel gyártott ablakot. A légtömörré tétel azonban kétélű fegyver. Megszünteti a túlzott szellőztetést, és egyáltalán a szellőztetést. Illetve, ha szellőztetni akarok, ki kell nyitni. Akár résre is. Ilyen ablakok is vannak, jól definiált résre nyithatók.
Ismert történet, hogy ott, ahol tüzelő berendezés légellátását kell biztosítani, előfordult, hogy az ablakból kiszedték a tömítést. Attól még az U-érték megmaradt.
A kínaiak mondták, hogy „virágozzék száz virág”?
Sokféle megoldás megfér egymás mellett. A fontos az, hogy bármelyiket választjuk, azt a korlátaival együtt értelmesen használjuk. A hozzászólások azt sugallják, hogy még nem tartunk itt.
Kedves István!
Most olvastam a hozzászólást, ezért jelentkezem újra.
Ki vitatja, hogy a Zehnder csúcstechnikát kínál? Ezért ezt a témát le is zárhatjuk. Aki teheti, használja.
Tegyük kötelezővé? Ezt nem kínálhatjuk 11 ezer forintért, mint a kötelező épületenergetikai tanúsítást.
Mi legyen azokkal, akiknek nem lesz Zehnder a lakásában?
Erről érdemes eszmét cserélni. Ugyanis erre nincs jól bevált recept. Vagy én tudok róla?
Úgy tűnik, „a másfél millió ember tovább éldegél egészségtelen lakásában”.
Na, ehhez tényleg hozzászólhatnának a kamara tisztségviselői!