Hűtés során az egyidejűségnek jóval nagyobb a szerepe, mint fűtésnél. Hűtéskor előfordulhat, hogy ideiglenesen nem használt helyiségeket, ki nem adott hotelszobákat, tárgyaló- és konferenciatermeket nem kell hűteni.
A napsugárzásból eredő hőfejlődés is folyamatosan változik (ha a keleti oldalt süti a nap, akkor a nyugati oldalon levő helyiségek hűtési igénye kisebb, és fordítva). Sok esetben a külső hőmérséklet sem 32-35 fok, amire a tervezés és a berendezés-kiválasztás történik. Ezen okok miatt a berendezések nyári hűtési ciklusuk 80%-ában mindössze 50-60%-os teljesítményszinten működnek, ugyanis ez is elég az igények biztosításához. A diagramból látható, hogy a VRV rendszerben levő inverteres (frekvenciaváltós) kompresszorok úgy vannak optimalizálva, hogy részterhelés esetén legyen a leggazdaságosabb a működésük. Ekkor akár 6,9-es EER értéket is elérhet a VRV rendszer teljesítmény tényezője (50%-os kiterhelés esetén).
Egy irodaház esetén nem lényegtelen szempont, hogy pl. 100 kW-os rendszer esetén folyadékhűtős esetben 1-3 db, VRV rendszeres esetben 6-8 db kompresszor van a kültéri egység(ek)ben. Ha a folyadékhűtő kompresszora megáll, akkor az egész épület hűtés nélkül marad, míg a VRV rendszerben levő kompresszorok egyikének megállása esetén a többi automatikusan működik tovább.
A VRV rendszer esetén környezetbarát hűtőközeg áramlik a kültéri és a beltéri egység között, nagyjából fél-harmad akkora átmérőjű csövekben , mint a folyadékhűtős rendszer esetén, ahol víz, vagy víz-glikol keverék a közvetítő közeg. Sok esetben komoly probléma a fagyveszély elkerülése is, ami a hűtőközeg töltetnek köszönhetően megoldottnak tekinthető.
VRV rendszer esetén, mivel jóval egyszerűbb felépítésű a rendszer, ezáltal megbízhatóbb, sokkal kisebb a meghibásodás esélye. Hűtőgépház pl. teljesen elmaradhat.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.