Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek a közbeszerzés megkezdését megelőző 1 évnél nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatosan felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Kötelező elem a Közbeszerzési törvény szerinti árazatlan költségvetési kiírás.
2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A meglehetősen bonyolult szabályozást végigrágtam egy általam fontosnak tartott szempontból:
Tételes költségvetést (árazatlan költségvetést) készíthet-e tervezői jogosultsággal nem rendelkező személy?
Nem jutottam megnyugtató eredményre, ugyanis ilyen tiltást nem találtam, ugyanis a rendeletben sehol nincs összekapcsolva a tervezés és a költségvetés, mint egymástól elválaszthatatlan feltételrendszer, arról már nem is beszélve, hogy mi épületgépészek mindannyian tudjuk, hogy kiviteli szintű terv nélkül tételes költségvetés nem készíthető) és EZ NAGY BAJ!
Ez ugyanis a mérnöki munka deklarált leértékelése.
Mostanában egyre többször kapunk olyan felkérést tervezési ajánlattételre, amikor a már nyertes pályázat megvalósítását elnyert kivitelező keres bennünk tervezőt. A feladat általában ugyanaz: van egy tételes költségvetés, van egy engedélyezési terv szintű építész terv, készítsük el az épületgépészeti kiviteli tervdokumentációt.
Megtekintve a kapott anyagot kiderül, hogy a kapott „pályázaton nyertes” tételes költségvetésnek szinte köze nincs a tervezési feladathoz, túlméretezett méregdrága a kazán, de sem szabályozó sem kazánházi szerelvények már nincsenek a költségvetésben, alkalmatlan csőanyag és szerelvénytípusokat tartalmaz, komplett szakági fejezet pl. szellőzés-hűtés kimaradt belőle és még hosszan sorolhatnám.
Mindannyian tudjuk, hogy a nagyon kevés építési projektek megszerzéséért öldöklő kűzdelem folyik, vagyis a nyertesnek sincs általában tartaléka, amelyből a kimaradt, elrontott költségvetés miatti többleteket ki tudná gazdálkodni.
A kivitelező már a pályázat készítése során beárazta a költségvetést, nyilván nem sok mozgásteret hagyhat saját magának.
Vagyis abban válik legjobb szándékai ellenére is érdekeltté, hogy a feladatot minél olcsóbb anyagokkal és minél kevesebb ráfordítással, vagyis csőd nélkül ússza meg (azt látjuk, hogy ez egyre többeknek mégsem sikerül).
Ebbe az ördögi körbe kényszerül a tervező is, ha más munka híján ilyen rosszul előkészített beruházásban tud csak munkához jutni, és ha hajlandó prostituálódni.
Összefoglalva: A teljes beruházási folyamatban senki sem jár jól.
Mindez csupán azért történik, hogy a pályázat készítése során megspórolják az építési beruházások szerintem legfontosabb alapfeltételének számító kiviteli terv szintű terv készítését, vagyis a mérnöki munkát!
De ez kinek éri meg?