Sorozatunk harmadik részében a cégalapítás ügymenetéről írunk.
Itt elsősorban a cégalapítás adminisztratív menetét szeretném nagy vonalakban bemutatni, a különböző cégformák előnyeit-hátrányait nem.
Függetlenül attól, hogy milyen cégformát választottunk, a cégbírósági eljárás minden esetben azonos. A törvény csak az adott cégformára jellemző alapító okirat, mellékletek tekintetében tesz különbséget a cégek között. Az eljárás általában kérelemre indul, és a jogi képviselet kötelező. Az új szabályozás lényeges pontja, hogy a cégbejegyzési eljárás elektronikus úton történik. Ez azt jelenti, hogy a minden szükséges dokumentumot, okiratot vagy elektronikus formanyomtatványon, vagy beszkennelve kell elküldeni, illetve feltölteni az illetékes cégbíróságnak. Fontos, hogy a papír alapú okiratok elektronikussá alakítása (tehát beszkennelése) a jogi képviselő feladata, azzal az ügyvezetőnek nem kell bajlódni.
Első körben a céginformációs szolgálat informatikailag ellenőrzi a beküldött adatok helyességét, majd pozitív eredmény esetén haladéktalanul továbbküldi a cégbíróságnak. Ezután a cégbíróság egy munkanap alatt a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt ad ki.
Mint előzőleg írtam, a céginformációs szolgálat a kérelem informatikai ellenőrzését végzi, a cégbíróság viszont formai szempontból ellenőriz. Erre a beérkezést követően három napja van. Megnézi, hogy minden törvényben előírt okirat csatolva van-e a kérelemhez, költségtérítést, illetéket befizették. Jó tudni, hogy főszabály szerint, ha ezek közül bármilyen hiányosságot talál, a cégbíróság hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja a kérelmet, és a mulasztás miatt még igazolásnak sincs helye. Tehát legjobb esetben is időt vesztettünk a hiányos kérelem benyújtásával.
Ha formailag mindent rendben talált a cégbíróság, akkor az adott cégformára jellemző kellékek meglétét vizsgálja. Erre nyolc napja van. Ha ebben a részben talál hiányosságokat, itt már nem értékeli olyan súlyosan a mulasztást, engedi a hiánypótlást. Ha minden jól megy, a cégbíróság helyt ad a kérelemnek, és az ennek megfelelő határozatot megküldi a bejegyzést kérőnek. Fontos, hogy a fenti procedúra alatt, tehát a bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezése és a határozat meghozatala között a cég bejegyzés alatt áll, amit a cégnévben vagy kiírva, vagy ba. toldattal fel kell tüntetni.
A fentiek alapján ha minden beadott okirat stimmelt, legrosszabb esetben tizenegy munkanap alatt lehet cégünk. Garanciális szabály, hogy a cégbíróságnak a forgalom biztonsága érdekében tizenöt munkanapon belül döntenie kell a cég bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról. Ha erre nem kerül sor, a cég bejegyzése a tizenhatodik napon a törvény erejénél fogva megtörténik.
Létezik egy sokkal gyorsabb cégbejegyzési eljárás, az úgynevezett egyszerűsített eljárás. Ezt bt., kft. és zrt. esetén lehet igénybe venni. Egyedüli feltétele, hogy a törvény mellékletébe foglalt létesítő okiratot csatoljanak a bejegyzési kérelemhez, és ezt a beküldendő iratokon feltüntessék. Amennyiben ezt a mintát bármivel ki kell egészíteni, a fenti, lassabb eljárásra kell áttérni. Az egyszerűsített eljárás tehát akkor lehetséges, ha a cég létesítő okirata nem tartalmaz semmilyen rendkívüli kikötést, tehát egy lényegében sablonos, egyszerű céget szeretnénk létrehozni. Ilyenkor a bejegyzési kérelem beérkezésétől számított egy munkaórán belül határozatot kell hoznia a cégbíróságnak! Garanciális szabály, hogy ha bármilyen oknál fogva intézkedés nem történik, a céget a második napon a törvény erejénél fogva bejegyzettnek kell tekinteni.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.