Jogi rovatunk második része is egy sajnos igen népszerű kérdést tárgyal.
Különbséget kell tenni az ügyvezető (vezető tisztségviselő) büntetőjogi felelőssége és bizonyos esetekben a cégformától független teljes vagyoni helytállása között. Mindkét esetben a vezető tisztségviselő visszaélésére reagál a jog valamilyen szankcióval, és mindkét esetben a törvény a hitelezőket védi. Az elkövetési magatartás is hasonló, különbség leginkább a fokozatosságban, intenzitásban keresendő.
A büntetőjog hasonló fedezetelvonó magatartások közül a „durvábbat” rendeli büntetni. A leggyakrabban előforduló ilyen jellegű bűncselekmény a csődbűncselekmény. Lényege az, hogy büntetni rendel minden olyan cselekményt, amelynek során a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló gazdasági társaság vagyona a hitelezők kárára csökken. Ezt a magatartást kizárólag az adós cég vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult tanúsíthatja. Ilyen lehet a vezető tisztségviselő, ügyvezető, tulajdonos stb.
Bírói gyakorlat után általánosságban elmondható, hogy a csődbűncselekmény minden olyan esetben megvalósul, amikor az adós jogszabályban előírt kötelezettségeinek felróható elmulasztásával jelentősen akadályozza, késlelteti, lehetetlenné teszi a felszámolási eljárás lefolytatását. Az esetek többségében a csődbűncselekmény elkövetését már az megalapozza, hogyha az adós határidő megjelölésével, felszólításra nem készíti el, illetve bocsátja rendelkezésre a zárómérleget, záróleltárt, adóbevallást, a nem selejtezhető iratokról szóló jegyzéket és a környezetvédelmi hatóságnak megküldendő nyilatkozatot. Az együttműködési kötelezettség megszegése, például a felszámolóval történő kapcsolat felvételének elmulasztása szintén alapja lehet egy eljárásnak.
Gyakran előforduló eset az is, amikor az adós a fedezetül szolgáló vagyont elvonja (eladja, elajándékozza stb.), és így a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja. Ezt a helyzetet szabályozza a Btk. a Tartozás fedezetének elvonása elnevezésű bűncselekménnyel. Itt a csődbűncselekménnyel ellentétben nem áll az adós felszámolási vagy csődeljárás alatt.
Klasszikus vagyon elleni bűncselekmények is előfordulnak cégek esetében, úgymint a sikkasztás, csalás vagy a hűtlen kezelés. Bármelyikre felmerül a gyanú, érdemes a feljelentés megtétele előtt ügyvéddel konzultálni, ugyanis a jogban járatlan pereskedők könnyen megvalósíthatják a hamis vád vagy a rágalmazás esetét, és még ők kerülnek bajba.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Kérdésem az lenne, hogy csalásnak (bűncselekménynek) számít-e, ha egy cég ügyvezetője két nappal azelőtt vesz meg tőlem átutalással árut-szolgáltatást, hogy csődöt jelent? Akkor már azért sejthette, hogy nem fogja kifizetni!