Kémény nélküli, kondenzációs fatüzelésű kazán

Íme a cikk:

Kísérleti kandalló Nagy-Britanniából
A kandallókályha egyenlőre még csak kísérleti jelleggel működik az Egyesült Királyságban, de a közeljövőben akár praktikus termékké is válhat a háztartások számára is. A fa amúgy is az üvegházhatás tekintetében semleges tüzelőanyagnak számít, hiszen elégetése során soha nem bocsát ki annál nagyobb tömegű káros gázt, mint amekkora maga a fa tömege volt. Ezen felül az európai lakosság csaknem 14 százaléka számára ma is népszerű a fatüzelés.
A kísérleti kandalló hatásfoka eléri a 97 százalékot, míg a legjobb, kereskedelmi forgalomban kapható fatüzelésű kályhák mindössze 70 százalékra képesek. Ennél is kedvezőbb az összehasonlítás, ha mondjuk a széntüzelésű erőműveket vesszük alapul a maguk 35 százalékával, vagy egy autó belsőégésű motorjának 27 százalékos hatásfokát tekintjük. Ez azt jelenti tehát, hogy ugyanazt a hőmennyiséget fele, harmada mennyiségű üzemanyagból képes előállítani.
A füst kicsit leegyszerűsítve nem más, mint a tökéletlen égés következménye. Mivel a kísérleti kandallóban az égés csaknem tökéletes, így szinte alig képződik füst. Ami viszont jelentkezik, azt egy speciális technológiával kötik meg, ezáltal nincs szükség drága vagy akár nehezen kivitelezhető kéményre, helytakarékos és egyben tiszta is. Nem beszélve arról, hogy biztonságos is, köztudott, a füstgáz-visszaáramlás évente negyedmillió ember halálát okozza csak Európában.

Lelke a füstgázmosó
A tűztér mögött egy vékony csőben nagy sebességű porlasztott vizet permeteznek, amely negatív nyomást hoz létre. Ez a negatív nyomás kiszívja a füstöt, füstgázokat a tűztérből egy másik csőbe. A gyorsan mozgó vízcseppek közben ütköznek a füstrészecskékkel, végül egy ülepítő tartályban landolnak, ahonnan egyenesen a csatornába vezethető az égés mellékterméke.
A technológia nem új keletű, az úgynevezett füstgázmosókat széles körben használják az ipari kéményekből kiáramló szennyező gázok megkötésére. Azonban a háztartási készülékekben az ipari technológia alkalmazásakor olyan nagy nyomásra lenne szükség, ami már veszélyeztetné a tüzelőberendezés biztonságos üzemeltetését. Szükség volt egy olyan ötletre, amely biztonságossá, ugyanakkor hatékonnyá teszi a rendszert. A kísérleti kandallóban nem egy, hanem két gázmosó csövet használnak, amelyek ellentétes irányban áramoltatják a füstgázt, így a nyomás ellentétes irányú lesz, értékei kioltják egymást, csak kb. 10 Pa körüli nyomáskülönbség marad, ami megfelel egy hagyományos tűztérben uralkodó értéknek.

Hatékonyság
A közönséges kályhák hatékonyságának van egy felső határa. A leggyakoribb egy nagyon jó minőségű kályha esetén is kb. 62%, az abszolút maximumot pedig 75%-ban állapították meg. Van lehetőség arra egy hagyományos, professzionálisan megtervezett, megépített kályha esetén is, hogy a fát szinte tökéletes hatékonysággal elégessük, ennek ellenére a termelt hő egy része a kéményen fog távozni. Ennek két oka van, először is egy bizonyos mennyiségű hő elvész a kéményben a kiáramló gázok alacsony sűrűsége miatt, mert kevésbé húzza lefelé őket a gravitáció, mint a környező levegőt. Ez a „kéményhatás”, amely biztosítja, hogy a (mérgező) füst és füstgázok is kikerüljenek a légkörbe, és friss oxigént tudjon beszívni a kályha. A távozó gáznak viszonylag magas hőmérsékletre van szüksége, hogy ez a természetes áramlás fenn tudjon maradni. A másik ok, hogy a szilárd fűtőanyag sok nedvességet tartalmaz. Még a nagyon száraz fának is a 10-20%-a víz, amely az égés során elforr, így a füstgáz hőmérséklete tovább emelkedik. Ha ez részben lecsapódik, akkor a kéményen egy ragadós, nagyon savas és nagyon korrozív kátrányréteget termel, ami tönkreteszi, eldugítja a kéményt.
A szóban forgó kondenzációs kályhában egy vízsugár oldja meg a füstgáz elvezetését, így nincs szükség a meleg felhajtó erejére, a füstgáz így teljes egészében kondenzálódik, és egy hőcserélővel adódik át a helyiségnek. Csupán enyhén szennyezett, kátrányos víz termelődik.

Forrás: http://www.brightstove.com/

Megkérdeztünk egy fatüzeléssel foglalkozó szakembert is, hogy mi a véleménye a technológiáról – ő azt mondta, hagyjuk az egészet, annyi pongyolaságot és csúsztatást tartalmaz a cikk. Igaz, de azért vitaanyagnak jó. A másik megkérdezett kolléga így vélekedett:

„Érdekesnek érdekes. Hogy mennyire hasznos, és mennyire korrekt az előadás, nos, ebben már nem vagyok teljesen biztos.
Az első csúsztatás a fatüzelésű berendezések hatásfokában van, ugyanis nem igaz a 70%, ezen régen túl vagyunk. Ma már a bőven elérhető árkategóriában is 80% felett járunk (igaz azért ez még nem általános).
A második az, hogy szót sem ejt a rendszer működtetéséhez szükséges körülményekről: hidegvíz-hálózat kiépítése, elektromosáram-igénye.
A hagyományos rendszereknél megemlíti a kéménytisztítás maceráját, viszont nem esik szó arról, hogy a mi esetünkben mi lesz a vízben megkötött szilárd részecskékkel. Hova tűnnek, mi lesz velük? Mivel jár az eltávolításuk? Nem esik szó a lehűtött gázok távozásáról sem, amit (meleg híján) kényszerítve kell megtennünk.
A rendszer bonyolultsága, várhatóan magas ára és járulékos üzemeltetési költségei miatt szerintem még sokáig nem lesz reális alternatíva Magyarországon. Amíg nem változnak brutálisan a füstgáz-kibocsátásra vonatkozó előírások, addig biztosan nem.
Ami még mellette szólhat, az a kémény, pontosabban az, hogy ehhez nem kell kémény. Ahova nem lehet kéményt telepíteni, ott érdekes lehet.
Momentán most úri murinak tartom, de nem is olyan régen ezt mondták a gőzgépre is… Műszakilag viszont nagyon érdekes, jó irányba mutató elképzelés, ez tagadhatatlan.”