A vita nem új, azonban az elmúlt hetekben felerősödött ismét, számos vélemény elhangzott különböző szakmai fórumokon, rendezvényeken és itt az e-gépészen is. Talán két igazságról is beszélhetünk, mert mindkét félnek megvan a maga nézőpontja és azokat jogszabályokkal is alá tudja támasztani. Vélhetően kiegyezést csak egy egységes jogszabály-rendszer hozna.
Igazságot tenni egyelőre senki nem tud, ám a párbeszéd folytatható, amelyet egy újabb anyag közlésével mozdítunk tovább. Fontos minden érintett kulturált véleménye: használják az e-gépész vagy a Facebook kommentmodulját, szóljanak hozzá a témához.
Az együtt tanúsításról
Értsük már meg, a tulajdonos, használó van kötelezve az üzembe helyezést megelőző műszaki vizsgálat megrendelésére a 2015. évi CCXI. törvényben a készülék részeként minősített égéstermék-elvezető esetében is (tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve), nem a gázszerelő, vagy a beüzemelő.
A gázos szakemberek végezzék a munkájukat az MBSZ szerint, mi kéményseprők a mi jogszabályaink szerint és a használó, tulajdonos szintén a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint cselekedjen és akkor nincs vita a kéményseprők és a gázosok között.
Nekünk kéményseprőknek nincs közünk az MBSZ-hez (hiszen nem is vették figyelembe a véleményeinket), de a gázosoknak sincs köze a kéményseprő jogszabályokhoz, illetve annyi, hogy jól legyen megszerelve, ha ők szerelik (amihez sok esetben nincs szakmai végzettségi felhatalmazásuk).
Miért vitatkozunk ezen? Mindenki csinálja a dolgát, a gázos, a tulajdonos, a használó, a kéményseprő és hagyjuk egymást békén. Miért fáj a gázkészülék-lobbinak, hogy a használó, tulaj ellenőrizteti az égéstermék-elvezetőt, még ha az a tüzelőberendezéssel együtt van szerelve? (A válasz mindenki fantáziájára van bízva.)
Tehát nincs is vita, szabályok vannak, amit be kell tartani, ha a gázos kivitelező meg van győződve, hogy amit szerelt az jó, akkor nincs mitől félnie, ha nem biztos benne, akkor kezdeményezze a tulajdonosnál, használónál, hogy rendelje meg a vizsgálatot a kéményseprőtől.
Egyébként pedig a kivitelező felelőssége tájékoztatni a felhasználót arról, hogy milyen egyéb engedélyeket, nyilatkozatokat, tanúsítványokat és egyéb dokumentumokat kell beszerezni az MBSZ szerint.
MBSZ: 5.1.1.1. A kivitelező felelőssége
A kivitelező köteles a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon a vonatkozó jogszabályokban elírtak betartásával, valamint a felhasználó jogos igényeinek figyelembevételével végezni munkáját.
A kivitelező a gázszerelési és gázfogyasztó készülékcsere munkáját csak az arra vonatkozó jogosultságok birtokában végezheti. Azok hiányában végzett munka jogszerűtlen munkavégzésnek minősül, amelyért a kivitelező felelősséggel tartozik.
b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért;
c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért;
2015. évi CCXI. Törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről
3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai
5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha
a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik;
(2) Az ingatlan használója köteles
a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani;
(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben, valamint a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőben nem teszi meg.
99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról
1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei
1. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó)
g) a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére vagy – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül működtetett égéstermék-elvezető használata,
(1a) Az égéstermék-elvezető (1) bekezdés g) pontjában meghatározott jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül történő üzemeltetése nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságnak, ha az ingatlan tulajdonosa a szabálytalanság megállapításától – a 2. § (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlantulajdonos tudomásszerzésétől – számított harminc napon belül megrendeli az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálatát. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó erről, valamint az ingatlanhasználónak az égéstermék-elvezető műszaki vizsgálat elvégzéséig történő üzemeltetéséből eredő balesetekért való felelősségéről a helyszínen írásban tájékoztatja az ingatlan használóját.
(1b) Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó megteszi a Kstv. 3. § (2) bekezdése szerinti intézkedést, ha az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálytalanság mellett egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott egyéb szabálytalanságot is megállapít.
21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól
7. § (1) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges
a) az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően
aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető, esetén
Üdvözlettel:
Leikauf Tibor
épületgépészmérnök
környezetvédelmi szakmérnök
E.U. Energiaauditor
kéményseprőmester
Leikauf Tibor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.