Szerkesztőségünkhöz folyamatosan érkeznek a kérdések, felvetések. Régi adósságunkat próbáljuk törleszteni, amikor most néhányat megpróbálunk megválaszolni közülük. Másodikként Pavlics György, a Budapesti és Pest megyei Szakcsoport elnöke reagál OTSZ, légellátás témákra.
– Lakásszellőztetés-légellátás létesítésének kötelezővé tétele, a gyakorlatban is. (Nagy Gábor) Ennek ellenőrzése a használatbavételi eljárás során. (Szita Elemér)
Ezzel a felvetéssel (mindkét részével) a Budapesti és Pest Megyei Szakcsoport elnöksége teljes mértékben egyetért. Ezt a javaslatot továbbítjuk az illetékes kamarai testület felé, akik a jogalkotókkal kapcsolatban állnak.
– Egyszerű, világos, nem agyonbonyolított szabályozási szövegezés megvalósítása, a már meglévők egyszerűsítése, közérthetővé és egyértelművé tétele. (Nagy Gábor)
Ezzel a felvetéssel a Budapesti és Pest Megyei Szakcsoport elnöksége teljes mértékben egyetért. Továbbítjuk az illetékes kamarai testület felé, akik a jogalkotókkal kapcsolatban állnak.
– Az OTSZ a közlekedők füstmentesítésénél, 100 m2 alatt annak méretétől függetlenül ugyanazt a minimum 7200 m3/h elszívást és légpótlást írja elő. Ez esetenként akár irreális, 6000-szoros légcserét is jelenthet. (Zöhls András)
Ez a mi tervezői gyakorlatunkban is előfordult, valóban irreális légmennyiségről van szó, aminek a helyiségbe történő befújása és elszívása nagyobb kárt (pl. személyi sérülés) okozhat, mint, ami a feladata lenne. Több esetben is sikerült már elérnünk tűzoltói konzultáció során, hogy az ilyen kis alapterületű közlekedőkben 25x-ös légcserével biztosítottuk a megfelelő hő- és füstelvezetést és légpótlást.
– OTSZ: Ma hivatalosan egy alagsori vizes helyiség esetén is gondoskodni kell a hő és füst elvezetéséről és a levegő pótlásáról. Bár egy WC-ben kicsi a tűz keletkezésének az esélye, ha mégis előfordul, egy lépéssel a védett közlekedőn lehetünk, ugyanazt a költséges megoldást kell alkalmazni, mint egy valóban veszélyes területen. (Zöhls András)
Az OTSZ szerint „E” tűzvédelmi besorolású helyiségek (pl. vizes helyiségek) esetében nem szükséges hő- és füstelvezetés.
– Az épületek esővíz-elvezetésénél miért kell Budapesten a négyéves, míg máshol csak kétéves csapadék-intenzitással számolni? Miért védünk jobban egy pesti házat, mint egy egrit. Külső közműves kollégáink általában a mi mennyiségünk felével számolnak, így gyakran a befogadó csatorna egy-két számmal kisebb, mint a mi kilépő méretünk, ami elég abszurd. (Zöhls András)
Ez a mi tervezői gyakorlatunkban is gyakran előfordul. Szükség van a szabványharmonizációra, Ezt a problémát továbbítjuk az illetékes kamarai testület felé, akik a jogalkotókkal kapcsolatban állnak.
– A gázszolgáltatókkal való egyeztetés, döntéshozó kontaktszemély megtalálása mindegyiküknél, a tervezők érdekképviselete feléjük, szakmai állásfoglalás vitás esetekben. A helyi eltérések felmérése és lehetőség szerinti megszüntetése, szabályzat-egységesítés. (Többek)
Ezt a kérdést a Budapesti és Pest Megyei Szakcsoport elnöksége kiemelt figyelemmel kezeli nem csak a gázszolgáltatók, hanem az összes közműszolgáltató vonatkozásában. Reményeink szerint hamarosan látványos előrelépésről számolhatunk be ebben az ügyben.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Ahogy Nagy Gábor kollégánk írta, elég régen (lassan másfél éve) történt a dolog. Az akkori hozzászólások nem igazán kérdések voltak, a cikk címe ez volt: szabályozási visszásságok, rendeletek, szabványok. Nézzük a rám vonatkozó részt:
1. A folyosói füstelvezetést szerencsésebb lenne a rendeletben egyértelműen rögzíteni és nem helyi alkukon megpróbálni engedményt elérni. Ilyenre maga a jogalkotó is tett kísérletet, az 595/8-2010 előszabvány szerint a 15 m2-nél kisebb közlekedőbe (szélfogó, zsilip) nem kell hő- és füstelvezetés, a 2010-es OTSZ tervezet általánosan 25-szörös légcserét írt elő, a 2011-es tervezet az eddigi minimálisan egy helyett fél négyzetméter felületre vonatkoztatja a füstelvezetés mértékét.
2. Az ”E” tűzveszélyességi osztályt az érvényes OTSZ nem definiálja. Többször ráfordultam az OKF-nél a kérdésre, a jelenlegi tervezetben már benne van az értelmezés.
(Egyébként ebben a változatban is sok félreértelmezhető rész van, ezért ismételten javasolnám, hogy a tagozat próbáljon egy megbeszélést összehozni a jogszabály kidolgozójával.)
3. Létezik már a hatályos, angol nyelvű EN 12056-3 szabvány a MSZ-04-134-et visszavonták. Ehhez viszont sajnos a mieink nem rendeltek méretezési csapadék értéket (Németországban, tájegységtől függetlenül 300 lit/s,ha, Franciaországban 500 lit/s,ha mértékkel számolnak). Így elég nehéz számolni. Ez is lehetne tagozati feladat, a szakmánkat alapvetően meghatározó meteorológiai adatok egy új méretezési rendszerbe állítása.
És ahol nem szerepel a nevem:
Talán érdemes lenne egyszer úgy leülni, hogy előttünk van a szolgáltatók (kéményseprő, vízművek, csatornázási művek, gázművek) jelenlegi űrlapjai és megkeresni a nyolc apró különbséget közöttük. Nagyon tanulságos elfoglaltság. Ennek alapján ki lehetne találni, mi az, ami itt-ott kihúzható lenne. Egyáltalán, biztos kell-e egy engedélyezési tervhez (konkrét kazánhoz kötött) kéményméretezés, nem lenne-e elég ezt a kiviteli dokumentumhoz csatolni. Ha az egyik szolgáltatóhoz a saját nevemen is beadhatom a kérelmet, miért kell a másikhoz a megrendelő, vagy annak legalább a meghatalmazása, valamint mindenféle adata. Utóbbit úgyis meg kell adnia a szerződéskötésnél. És így tovább. Egy kész stratégia birtokában jobban lehetne alkudozni.