Szerkesztőségünkhöz folyamatosan érkeznek a kérdések, felvetések. Régi adósságunkat próbáljuk törleszteni, amikor most néhányat megpróbálunk megválaszolni közülük. Most Csanád Bálint, a Budapesti és Pest megyei Szakcsoport alelnöke reagál OTSZ, légellátás témákra.
1. A kazánfűtő a tanfolyamon megtanulja a biztonsági előírásokat és néhány 30 évvel ezelőtt gyártott kazán szerkezetét. A mai körülmények között (földgáztüzelés kondenzációs kazánnal, mikroprocesszoros vezérlővel) ez kevés. Pedig egy intézmény (mondjuk iskola) nem foglalkoztat energetikust, senki nem ügyel a számlára. A fűtőnek egy érdeke van: őt ne zaklassák, inkább legyen mindig jó meleg, ezt valahogy megpróbálja elérni, semmi több.
2. A gázkészülék üzembe helyező hasonló oktatásban részesül. A gyakorlatban pedig ötpercnyi gázszelep-állítás/ellenőrzés és sok órányi villanyszerelői munka (érzékelők bekötése…), majd a vezérlők paraméterezése vár rájuk. Az egyes készülékek importőrei ugyan rendeznek „oktatást” a termékükkel kapcsolatban, ezek nagy része azonban siralmas színvonalú. Mint a „magyar” nyelvű útmutató, amin csak röhögni lehet.
3. A fűtésvezérlést senki sem tervezi meg. Ne csóválják a fejüket, ez bizony így van. Ha láttak már űrtechnikát felvonultató épületfelügyeleti tervet, akkor is. Az esetek nagy részében (családi ház, kisebb közintézmények) elkészül egy gépészterv (kazán, szivattyúk, keverőszelepek). A gondosabb tervezők a vezérlőkészüléket is kiválasztják hozzá. De az érzékelők elhelyezése, a hatásának érvényesítése sehol nem szerepel. Megérdemelne egy külön lapot a vezérlésterv, hogy ne a villanyszerelő leleményességén/lustaságán múljon a dolog.
4. Végül egy megoldottnak látszó dolog árnyoldala: köztudomású, hogy a tervezőknek időnként „kreditpontos” előadásokat kell meghallgatniuk a további működésük érdekében. Egy élelmes kolléga rájött, hogy továbbképzésnek álcázza reklámbemutatóit (ez talán még nem is volna nagy baj). Beszedi a pénzt a jelentkezőktől, cserébe tévtanokat hirdet (felejtsd el a hidrováltót és a keverőszelepet), hozzátéve, hogy ez az ő véleménye.
(Ponty Ferenc)
(Elsősorban, a vezérlés az épületgépészeti folyamatokban: nyílt hatásláncú, összehasonlító jel képzésével nem rendelkező irányítási folyamat. Tehát a szabályozás szó használata a helyes.)
Kiviteli terv, szabályozási elemek meghatározása és működési leírásának megtervezése nélkül alkalmatlan. A tervezés feltételeinek megteremtése a szakmai tudás. A tervezés műszaki tartalmának rendelete a következőket tartalmazza:
-2008 augusztus végén jelent meg a 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet, amely módosította az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet.
Ebben szerepel:
19. § (3) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát,
50. § (1) A tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.
-290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
Ebben található:
3. Épületgépészeti munkarész
Épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti rendszerének kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.
a) Az épületgépészeti tervezés elemei:
• aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása – a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel,
• ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.
• b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
• ba) a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,
• bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
• bc) méretkimutatásokat, konszignációkat, bd) műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.
Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek megfelelően kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.
A kiviteli tervek megfelelőségéről a beruházó vagy az építtető dönthet alapvetően.
Lakó-, iroda-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek, kórházak szabványba vétele.
(Zöhls András)
A tervezők és a beruházók (építtetők) munkája ne legyen minden kérdésben kötött. Néhány megvalósítási kérdés (életvédelem, biztonságtechnika, alapméretezés) természetesen kötött. A túlszabályozás sok esetben káros!
A tervezés során érdemes az olyan szakirodalmat tanulmányozni, mely a tervezési feladathoz hasonló projektekkel foglalkozik.
Építési engedélyezési dokumentációk kötelező épületgépész általi ellenjegyzése.
(Nagy Gábor)
A Kamara által támogatott „települési főmérnök” feladatkörébe kell utalni az építési engedélyezési dokumentációk formai követelményeinek betartását és betartatását.
Az új OTÉK szerint ma már egy split kültéri egység elhelyezése az épület falán engedélyköteles. A 264/2008 rendelet a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánok időszakos felülvizsgálatát írja elő. Nem bírálom a rendeletek célját, de kíváncsi vagyok a két törvény gyakorlati végrehajtásra. Ki tartja számon, hogy hány embernek van ma Magyarországon C24-es, felügyeletköteles és hánynak K18-as, még éppen nem köteles kazánja. Ki figyeli a házak falát, nem jelent-e meg valahol egy új kültéri.
(Zöhls András)
Egy rendelet akkor ér valamit, ha betartatják.
A split klima kültéri egységeinek elhelyezhetősége a helyi Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik. Többek között ez is lehet a „települési főmérnök” feladata. Kazánok nyilvántartása könnyen megoldható feladat (például kéményellenőrzésnél is megoldható). Lehet, a kazánok felülvizsgálatáról szóló rendelet felülvizsgálatát kellene kezdeményezni.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Érdekelne, hogy a címen kívül még hol olvasható az OTSZ betűszó?
Kedves Bálint, a 264/2008 rendeletről a legjobb indulattal is legfeljebb azt feltételezhetjük, hogy a szerzője tréfának szánta. Valahogy így gondolta az építésügyi főosztály is, amikor a tavaly született végrehajtási eljárási rendből kivette a lakásfűtő készülékek ellenőrzését. Persze akkor még a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoztunk, ma meg a Belügyhöz, erről a honlapról eltűnt ez a szöveg, oda meg még nem érkezett át, hol lehet most, nem tudom. Rend talán akkor lesz, ha majd a Külügyhöz kerülünk, ők még nem felügyeltek minket.
A klíma kültéri egység utólagos elhelyezésének ellenőrizhetetlenségét inkább csak az érdekesség miatt hoztam szóba. Hogy egy területi főmérnök feladata az lenne majd, hogy folyamatosan fényképezgesse a házak falait, amivel le tudja buktatni az esetleges szabálysértőket, nem gondolnám. Tervezőként túlzott fontosságot nem tulajdonítottam ennek a kérdésnek.
Más a helyzet a – főleg közösségi – épületekről a felhasználás szerinti bontásban készült szabványok esetén, amiket kivontak a forgalomból, de új, uniós előírásokkal nem helyettesítették őket. Ezek 20-30 oldalas, áttekinthető, komplex, több szakágat összefogó anyagok voltak, nem annyira korlátoztak, inkább a fontos sarokpontokat foglalták össze. Vitás esetben egyszerű volt rájuk hivatkozni. Ami a szakirodalmat illeti, olvasnánk mi többet, ha (tisztelet a kisszámú kivételnek) adnának még ki ilyesmit.
Kedves János, minket, épületgépészeket meglehetős mélységben érint a tűzvédelmi szabályozás, kisebb részben a tüzivíz, mélyebben a füstelvezetés kérdésében. A hagyományos lapos tömlőkkel az új OTSZ is meglehetősen részletesen (27-40 oldal) foglalkozik, az egyre elterjedtem alaktartó tömlős megoldásról megint nem találtam semmit. A hő- és füstelevezetésre vonatkozó új rendelkezések itt is számos nem egyértelmű, a helyi hatóság egyedi értelmezésétől függő, tehát bizonytalan megfogalmazást tartalmaznak, igaz nem pont azokat, amit a jelenleg érvényes OTSZ, a tavalyi tervezet, vagy a tavalyelőtti 589/8 előszabvány. Sajnos sehol nem látom a hajlandóságot, hogy közös munkával ezek feloldásra kerüljenek.
Az viszont igaz, hogy a ”kérdések és válaszok” című cikksorozat jelen darabjában tényleg nem szerepel a címben hivatkozott Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatos kérdés.
Kérem a tisztelt szerkesztőt, hogy az előző beírásaimat törölni szíveskedjen, mert én sajnos nem tehetem meg és korrekciókra szorul.
A korrigált szöveg így hangzana:
Kedves Zhöls András!
Nagyon a jó a felvetés az alaktartó tömlőkkel kapcsolatosan. Gyakori tervezési hiba ugyanis gépész tervekben, hogy 30 fm tömlőhosszal és tűzcsapkiosztással számolnak ennél a tömlőtípusnál is nyomásfokozó nélküli tüzivíz rendszereknél, de nem veszik figyelembe, hogy pl. 150 l/p kifolyási teljesítménynél ez önmagában 3.3 bar nyomásesést jelent.Az előírt kifolyási nyomás 2 bar, vagyis a vízmű által garantált hálózati nyomásból levonva 5.3 bar-t kapjuk meg a tüzivíz hálózat mértékadó áramkörének megengedett /méretezési/ nyomáskülönbséget. Ez tekintettel a települések vízhálózatainak nyomásviszonyaira – a létesítmények túlnyomó részénél már csak nagyteljesítményű nyomásfokozó berendezés létesítésével lenne megoldható.
Ha ezt a körülményt nem veszik figyelembe a tervezésnél, nagyon komoly kár keletkezik, ezért jó lenne ha az új OTSZ-ből ez is kiderülne!
Remélem segíthettem.
NG
A fali tűzcsapra általában előírt 150 lit/perc vízmennyiséghez az MSZ EN 671-1 szerint, az ott említett legnagyobb, 12 mm-es lövőke átmérő mellett mintegy 0,6 MPa, azaz 6 bar nyomás kellene. Nyomásfokozó nélkül nem könnyen teljesíthető.