Rovatunkban prominens szakmai és közéleti, állami személyiségeket szólítunk meg, akiknek kérdéseket lehet feltenni. Kérjük, írják meg, kit szeretnének megszólíttatni az elkövetkezendő hetekben. A beérkezett javaslatokat összeszámoljuk, és a kialakult végeredmény sorrendjében hívjuk meg vendégeinket. A jövő héten Bánhidi László és Zöld András professzor urak válaszolnak.
2009. február 27-től március 11-ig Wiitek Ernő állt olvasóink rendelkezésére, de Wittek úr a továbbiakban is válaszol a felmerülő kérdésekre az alábbi linken:
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=892009. február 19-től 26-ig az MSZT illetékesei válaszoltak olvasóink kérdéseire, továbbra is lehet tőlük kérdezni:
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=77
2009. február 1-től 12-ig Éliás Ádám állt olvasóink rendelkezésére, de Éliás úr a továbbiakban is válaszol a felmerülő kérdésekre az alábbi linken:
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=71
2009. február 1-től 12-ig Kocsis Attila állt olvasóink rendelkezésére, de Kocsis úr a továbbiakban is válaszol a felmerülő kérdésekre az alábbi linken:
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=34
Névvel ellátott és név nélküli kérdéseket is fogadunk, mert fő az információ.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
23 hozzászólás
Első Kérdésem: Miért kell 30.000+22.000 Ft-ot fizetnem a kamarai tagsági díjon felül, hogy levizsgázhassak
az épületenergetika tárgyköréből?
Önök szerint a rendeletben meghatározott szakértői díj megegyezik a Mérnök Kamara által javasolt mérnöki díjazásokkal? Véleményem szerint nem. Továbbá nem értem, hogy a Kamara miért nem tesz ez ellen semmit. Miért nem lehet megoldani, hogy nem szerveznek ilyen vizsgáztatást és nem adnak ki szakértői jogosultságot erre a területre? Azért, mert a kamara fél, hogy a minisztérium megkerüli a Kamarát és nem lesz bevétele erről a területről?
Ha a Kamara egy ilyen mérhetetlenül alacsony díjazást el tud fogadni, akkor hogyan várható el, hogy egyéb területeken megfelelő díjazások alakuljanak ki, amiből tisztességes munkát lehet végezni? Ha valaki egy ilyen munkát elvállal, akkor a Kamara eljárást indíthat ellene aránytalanul alacsony szakértői tevékenységért?
Miért van az, hogy egy ügyvéd egy adás-vételi szerződésnél megkapja az ingatlan értékének bizonyos százalékát, a mérnökök ezzel szemben több munkával 11000+ÁFA szakértői díjat tudnak elkérni legalább akkor adminisztrációs tevékenység mellett?
Köszönettel:
Varga Balázs
A törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések:
-Ha gazdát cserél egy lakás, melyben semmilyen fűtés nincs, csak kéménylyuk van, (eddig három lakást vettem, mindegyikben ez volt a helyzet) akkor milyen fűtést feltételezve késztik el a tanúsítványt?
-Ha egy lakásban több fűtési rendszer is van, melyek mindegyike teljesen képes lenne kifűteni a lakást, akkor melyikkel számolnak, illetve van-e valamilyen elvárás arra, hogy a különböző auditorok egységes eljárást kövessenek? (Példa történet: az eredeti HTO-fűtést hőtárolós villanykályha váltotta fel. A kedvezőbb költségek miatt később szilárdtüzelésű (fa vagy szén, ez eleve kétféle primer-energia) kazános központi fűtés készült, a nyári melegekre tekintettel klímaberendezés is, ami fűteni is tud. Eredetileg a hőtárolós kályha lecserélésére lett volna hivatott – mint hőszivattyú olcsóbban fűt – ám kiderült hogy a hangja zavarja az éjszakai alvást, így csak korlátozottan van használva.)
-Egy távfűtéses épületben, ahol nincs lakásonként hőmennyiség-mérés, a tanúsítvány csak az épület egészére állítható ki. („az épületben levő önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot”) Ha az egyik lakás gazdát cserél, akkor annak tulajdonosa elkészíti az egész épület tanúsítványát – a többi lakástulajdonos nem járul hozzá a tanúsítás költségeihez, mondván, hogy ez az eladó érdeke. Nem talál auditort, aki hajlandó lenne lefelé eltérni a lakásonként 11eFt-os (felső) ártól, ami egy húszlakásos épületnél már 220eFt. Ha ő kifizeti ezt az összeget, és később más lakók is el szeretnék adni a lakásukat, akkor ő eladhatja-e nekik ezt a tanúsítványt? És ha az eredeti auditor állítja ki a második eladni szándékozónak, akkor mennyiért jogosult erre? Ingyen, mert már ki van fizetve, 11eFt-ért, vagy 220eFt-ért?
Ha az egyik lakó fizetett a tanúsításért, de egy másik lakásban nyílászárókat cserélnek, akkor ezáltal az egész épületre vonatkozó tanúsítvány érvényét veszti. Követelhet-e ezután kártérítést az a szerencsétlen lakó, aki kifizette a 220eFt-ot az egész épület tanúsítására, hogy eladhassa a lakását, de még mielőtt megtörtént volna az üzlet, a tanúsítvány érvénytelenné vált.
-A törvény szerint az épület méreteiből kell számítani a felület-térfogat arányt. Mi a helyzet lakásonkénti tanúsítás esetén (ha egyedi a lakások energatikája, így nem az épülete egészre kell tanúsítványt kiálítani) Ha egymás után öt lakásról állít ki tanúsítványt öt auditor, akkor mindegyiküknek ki kell számítani az épület felület-térfogat arányát (ill. ami esetenként a nagyobb munka megszerezni ehhez az adatokat)? Vagy ez csak a törvény „felületessége”, és ilyenkor a lakás felület-térfogat arányával kell számolni?
-HMV-előálításnak számít-e az automata mosógép, a mosogatógép, vagy azok csak háztartási gépek?
Elvi kérdések:
-Ki és hogyan szankcionálja, ha valaki a törvény ellenére nem készíttet energiatanúsítványt?
-Mit takar a primer energia fogalma, miért pont így alakultak a szorzók, ahogy? Arra rájöttem, hogy nem feleltethető meg sem az adott hőtermelés teljes energiavonzatának, sem az energiahordozók árviszonyának (rezsiköltség), sem a széndioxid-termelésnek.
Bővebben: http://forgomorgo.blog.hu/2007/11/27/vissza_a_gyokerekhez_avagy_a_primer_ener
-Az elvi cél az lenne, hogy az emberek korszerűsítsék a lakásaikat, hogy ezáltal csökkenjen az energiafelhasználás. Ha kifizettetünk az eladóval egy csomó pénzt a tanúsíttatásra, akkor egyrészt annyival kevesebb pénz lesz a zsebében a korszerűsítés céljaira, másrészt a korszerűsítéssel rögtön érvénytelenné is tenné a tanúsítványt, így a vevő pedig csak akkor költ erre, ha biztos benne hogy tíz évnél hosszabb ideig fogja a lakást használni. Ha a tanúsítvány ajánlást fogalmaz meg, hogy pl. 10 cm EPS szigeteléssel az épület „C” kategóriássá válik (a jelenlegi E-vel szemben), akkor amennyiben a hőszigetelés megtörténik a javaslat szerint, érvényes marad-e a tanúsítvány? Ha nem, miért nem?
-A tanúsítvány a vevő érdekeit hivatott védeni, de az eladó kötelessége elkészíttetni. Nem ellentmondás ez? Nyilván nem akar feltárásos vizsgálatot, ha tudja, hogy mi (nem) lapul a gipszkarton alatt. Ha olcsóbb egy szoláris nyereséget figyelembe vevő részletes tanúsítás, mint a hőszigetelés, akkor nyilván előbbivel tornássza fel inkább a tanúsítványt mondjuk E-ből D-be, holott a vevő érdeke inkább valamilyen tényleges megtakarítást hozó beruházás lenne.
-Az EU kétféle utat lát a szakmai minőség biztosítására. Vagy szakirányú felsőfokú végzettség plusz gyakorlat (ennek hiányában vizsga), vagy felkészítő tanfolyam és vizsga. Az egyszerűsített tanúsítvány kiállítására akár kéményseprő is képes lehet, vagy olyan, az épületfizikában járatlan szakember, mint az azbeszt-ellenőr. (ő amúgy is meg kell nézze a házat adásvétel előtt Franciaországban) Mi miért vontuk össze a két halmazt, miért kell a végzettségen és gyakorlaton kívül még külön vizsga is?
(bővebben: http://forgomorgo.blog.hu/2009/01/16/a_joszandeku_es_demokratikus_eu )
-Ha a cél az volt, hogy a vevők az olcsó rezsiköltség reményében a jobb kategóriájú lakásokat keressék, ezáltal piaci nyomást fejtsenek ki az eladókra-építtetőkre hogy azok fokozzák eladás előtt az energiatakarékosságot, akkor miért van elrontva a kapcsolat a kategória-besorolás és a rezsiköltség között? (A kettő között azért nincs szoros kapcsolat, mert:
: a viszonyítási alap függ a felület-térfogat aránytól, emiatt előfordulhat, hogy két egyforma B-s és G-s lakást ugyanannyiba kerül kifűteni
: a primer energia faktorok nem tükrözik az energiahordozók árarányát
: a tanúsítvány vonatkozhat az épület egészére, elfedve az egyes lakások különbözőségét.
: ugyanarra a lakásra többféle számítási módszerrel többféle besorolás is kihozható
( bővebben: http://forgomorgo.blog.hu/2007/11/29/negyespont ))
Van-e (jogszabályi, eljárási, értelmezési, tanúsítási) ellentmondás az alábbi, konkrét, tényadatokon alapuló tanúsítási eredmény között?
Egy 1964-es építésű, kisebb szerkezeti, teljes fűtési, melegvízellátási korszerűsítésen ~10 évvel ez előtt átesett cs.ház tanúsítását végeztem el két féle-egyszerűsített, illetve a jogszabály (176/2008. Korm rend. 5.§ (1) b) szerinti eljárással.
Az épület valamennyi külső határolószerkezete a követelményértékeknél rosszabb, illetve sokkal rosszabb (pl létesítéskori nyílászárok).
A számítás alapján az energetikai minőség osztálya ~130%, azaz, az „átlagosnál jobb”, „E”
besorolású.
A jogszabály szerinti tanúsítás során a 10 évre visszamenőleg rendelkezésre álló, havi időszakra lebontott számlák, illetve az épület geometriai adatait vettem figyelembe. Az eredmény meglepő volt, ugyanis e szerint az épület energetikai minőségi osztálya a követelményértékek 93%-a, azaz a „követelményértéknél jobb”, „B” besorolású.
Fontos megjegyzés: áz épület fűtési rendszere tervezett-méretezett kétcsöves kialakítású, a hőleadók termosztatikus szelepekkel ellátott minőségi radiátorok, a rendszer egésze pontos helyiség-hőfoktartású, jól szabályozott, illetve szabályozható.
Mindettől függetlenül a kérdés kérdés marad: -van-e ellentmondás a két tanúsítási mód között?
-a számításos módszereknek nem túl nagy az épületszerkezeti, (és kicsi az épületgépészeti) túlsúlya?
Kedves Csavarhúzós! Udvariatlanul elébe vágok a professzor urak válaszának, elnézést érte.
Központi, vagy távfűtéses házak, illetve hasonló ellátású lakások esetén lehetőség van közös értékelés kiállítására, de ez nem kötelező, a tulajdonos döntésén múlik. Ebben a rendelet egyezik a hivatkozott 2002/91 EU direktívával.
Certification for apartments or units designed for separate use in blocks may be based:
on a common certification of the whole building for blocks with a common heating system, or
on the assessment of another representative apartment in the same block.
Ha nincs hőmennyiségmérés, a fűtési költségeket a tulajdoni hányad arányában szokták elosztani, függetlenül attól, hogy a lakás védett helyen, az épület közepén van, vagy a legfelső szinten, valahol a ház sarkán, és cserélt-e a lakó ablakot. Így a közös értékelés üzemeltetési költségarányos is lehet. Amúgy, nem az eladó, hanem a vevő szempontjából zavaró, hogy a különböző számítások különböző besorolást eredményezhetnek egy adott ingatlannál. Az melyik alapján lett „B”, egy másik megoldással „A”, vagy „C” lett volna-e.
Akár így, akár úgy, bár ez nincs egyértelműen leírva, úgy tűnik, az A/V viszonyt egy lakás auditálásnál is az egész házra kell megadni. Azt tehát fel kell mérni, vagy tervet szerezni róla. (Bennem felmerül a kérdés, ha a talajjal érintkező épületrész vonal mentén hűl, akkor miért kell a fenti arányban ezeknek a területét megadni, egy százéves ház boltíves pincéjénél ez nem kis feladat.)
A primer energia fogalmára nem találtam a direktívában direkt utalást, itt feltételezem, a szerzők ezt a megoldást találták használhatónak arra, hogy az elvárásnak megfelelően, egyetlen betűjellel lehessen egy épületet energetikailag értékelni. Nem tudom szerencsés volt-e ez a választás, az eredmény szerintem is inkább megtévesztő. A rendelet számai sem a valóságos primer energia-, sem a szénmonoxid kibocsátás-, sem az árarányt nem tükrözi. Főleg ez utóbbira célszerű lenne nyomatékosan felhívni az érintettek figyelmét. Egy MJ tüzelőolaj két és félszer annyiba kerül, mint egy MJ földgáz, az elektromos áram ára ma inkább a három és félszerese, a széné viszont még a szállítási költséggel együtt is körülbelül a fele a gázénak. A tízezrek energiaellátását biztosító tartályos PB gáz, aminek a környezeti terhelése a földgázéhoz hasonló, az ára olyan két és félszeres, valahogy mintha kimaradt volna a listából. Itt nem tudom, mivel kell a tanúsítónak számolnia. Nekem az sem derül ki, ha gázmotort telepítek (BRFK, MOM Park, Hosszúréti lakópark), tulajdonképpen áramot termelek, és a hulladék hővel fűtöm télen, abszorpciós hűtővel klimatizálom nyáron a házamat, akkor hogyan számolom el a primer energiát.
A használati melegvíz fogyasztásban szerintem jellemzően a tisztálkodás és a kézi mosogatás szerepel, mindaz, amit egy lakótelepi lakásban a hőközpontból, egyedi fűtés estén a kombi cirkóból, vagy a villanybojlerből vételezünk, az nem, amit a mosó-, vagy mosogatógép a saját céljaira maga állít elő. Hogy milyen arányban a tisztálkodás, és milyenben a mosogatás, arra nincs egyértelmű előírás. Ha a fürdőszobát gázos vízmelegítő látja el, a konyhában a mosogató alatt 10 literes villanybojler van, a tanúsító egyedi döntésén múlik, a teljes HMV hőigény mekkora részét veszi figyelembe egyes, és mekkorát két és feles szorzóval. Az viszont nekem nem világos, ha valaki eladja a lakását, érdemes-e előbb leszerelnie a tavaly vásárolt split klímáját, mert annak fogyasztása rontja az energetikai besorolást, azt ugyanis be kell számítani.
A tanúsító személyéről. A végzettség plusz vizsga feltételt én is túlzásnak érzem, főleg, mivel a közzétett vizsgakérdések között sok olyan van, aminek nem sok köze van a tanúsításhoz. Minek például tudni egy B besorolású nagyterű iroda előírt zajszintjét, nem tudom. Bevallom, a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendeletben is túlzottnak érzem, hogy a kazánok rendszeres felülvizsgálatát is csak mérnöki végzettséggel lehet végezni. Ez az EU direktíva szerint és a mellékletben szereplő kitöltendő adatlap adatsora szerint is inkább olyan szervizes munka, mint a műszaki, vagy a zöld kártya meghosszabbítása. Az, hogy a fenti rendelet végrehajtását milyen hatóság ellenőrzi, szintén nem derül ki.
Zöhis András úr felé jelzem, hogy a hivatkozott jogszabály (264/2008. Korm.r.) 2.§ (1) bb)pontjában foglalt, ez 2009. 07.01.-től hatályos rendelkezés szerint a tanúsítást 5 év szakmai gyakorlattal, szakirányú technikusi végzettséggel is lehet végezni.
Kedves Kolléga Úr, köszönöm a pontosítást. A rövidség miatt valóban csak a törvény ma hatályos állapotát idéztem. Igaz, júliustól a tanúsítást 5 év szakmai gyakorlattal, szakirányú technikusi végzettséggel is lehet végezni, viszont mindenki számára vizsgaköteles lesz. Erről a vizsgáról, a vizsgáztatóról, a kérdésekről, a felkészülés módjáról még nem találtam semmi anyagot.
A kitöltetendő táblázatok szerint változatlanul inkább szerviz jellegű munkának érzem, ami persze nem zárja ki, hogy szakvizsgát letett mérnök végezze.
Bár az EU direktíva valóban 20 kW-ban határozza meg a kazánteljesítményt, ami fölött az ellenőrzést meg kell ejteni, de ezt talán érdemes lett volna felülvizsgálni a Magyarországon üzemelő több százezer 23-24 kW-os kombi cirkó miatt.
Titokzatos számomra, hogy a viszonylag új kazánokat két-, illetve négyévente kellene ellenőrizni, a 15 évnél régebbieket viszont csak egyszer az életben. Itt ellentmondásban vagyunk a direktívával, amelyik pont ezeknél javasol rendszeres vizsgálatot:
”This Directive lays down requirements as regards:
(e) regular inspection of boilers and of air-conditioning systems in buildings and in addition an assessment of the heating installation in which the boilers are more than 15 years old.”
Tisztelt Uraim!
Mivel a kérdés nagy „forgalmat” generált, fontosnak tartom megjegyezni, hogy Zöld professzor úr csütörtökön, Bánhidi tanár úr pedig jövő hétfőn tud a rendelkezésünkre állni, addig kérjük türelmüket.
VB
főszerkesztő
Csak annyit : nagyon erőltetett dolog ez a tanúsítás. Sokkal hasznosabb lenne a lakás használókat a megfelelő helyen felvilágosítani, hasznos tanácsokat adni. Az új építésnél meg eleve úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy a kor igényeit enegetikailag is kielégítse az épület.
Más : nem kérdés, csak úgy tájékoztatás.
Egy hires angyalföldi lakásépítő cég amikor kínálja az új lakásait, arra a kérdésre : „mennyi lesz vajon a fűtési számla/költség”, azt válaszolja ” nem sok „.. Hát nemegzakt a válasz. Tovább firtatva : és mit mérnek. ? kiderül KJ/Mj-t, mindegy , és az mennyiért adják : hát amennyiért? gázművek adja. Arra a megjegyzésre : a Gázművek gázt árul, kiborul a bili.
Elnézést, megint nem voltam szabatos. Az EU rendelet a 15 évnél idősebb kazánnal működő fűtés esetén a kazán rendszeres felülvizsgálatán felül javasolja az egész kapcsolódó rendszer egyszeri felülvizsgálatát, míg nálunk ez a kazán időszakos felügyelet helyett szerepel.
Az energetikai számításban nagy szerepet játszik az üvegezésen bejutó szoláris nyereség. Ezt alapvetően befolyásolja a sugárzás átbocsátási tényező, aminek mértéke függ a rétegek számától, vastagaságától, egymáshoz viszonyított távolságától, az üvegek színezésétől, lágyfém bevonatától, a felület kiképzésétől (drót-, katedrál-, homokfúvott üveg). A segédkönyv ”g” értékére részletezés nélkül a 0,5-0,7 tartományt adja meg, az MSZ EN 832 egy-, illetve kétrétegű üvegekre a 0,85 és a 0,75 értéket. Mivel nagyon kevés ablakra van mért adat, létezik-e erről valami használható gyűjtemény?
Milyen sugárzási energiahozammal kell számolni nem függőleges üvegezés esetén (ferde-, vagy vízszintes felülvilágító, tetőtéri ablak)?
Mint ipari épületeket tervező kérdezném a professzor uraktól.
”Nem terjed ki a rendelet hatálya:
azokra az (ipari) épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, valamint a műhely rendeltetésű épületre.”
Ha helyesen értelmezem, a műhely olyan épület, ahol nem előállítanak, inkább javítanak dolgokat. A gyártóépületnél viszont túlzottnak látom a megadott értékeket.
Vegyünk egy kisebb méretű, egyszintes ipari épületet, mondjuk 20x25x4 m mérettel. Az A/V arány 0,68. Az ehhez tartozó megengedett legnagyobb fajlagos hőveszteség-tényező 0,344 W/m3K. Az átlagos téli külső hőmérséklet 4°C. Legyen bent 20°C. Az épület fűtési igénye ezen az átlagos napon 0,344×16=5,5 W/m3. Ezt majdnem négyszeresen teljesíti túl a fenti 20 W/m3 belső hőfejlődés. A keletkező hő még a méretezési állapotban is közel kétszer nagyobb, mint a fűtési igény. Az esetleg figyelembe veendő természetes légcserét pótolja a nem technológiai, pl. világítási hő. A fentinél nagyobb, életszerűbb ipari épületnél még nagyobb ez az aránytalanság.
A húszszoros légcsere egy egész épületre vonatkoztatva elég ritkán fordul elő, annak egy-egy helyiségében, vegyi labor, nagykonyha, zuhanyzó, WC inkább elképzelhető. A kazánházi vészszellőzés, amikor ömlik a sérült vezetékből a gáz is csak tízszeres, ami nem is tekinthető rendeltetésszerű használatnak. Tiszta terekben előfordul a húszszoros érték, de ez is egy épület kis része szokott lenni. Itt a friss levegő aránya 10% körül van. A szellőzésnél nem látom tisztának, hogy a teljes légmennyiségre kell-e gondolni (a ventilátor teljesítményénél, vagy a légcsatorna hűlésénél ez fogalmazódik meg), vagy csak a friss levegőre (ennek van fűtési igénye). Kell-e számolni nedvesítéssel, illetve szárítással? Számomra amúgy sem világos, mi a kapcsolat a szellőzés mértéke és az épület hűlése között.
Talán szerencsésebb lett volna, élve az EU direktíva adta lehetőséggel, a mezőgazdasági épületekhez hasonlóan az ipari szektort (industrial sites, workshops) is kihagyni a szabályozás hatálya alól. A gyakorlatban amúgy is nehéz szétválasztani az általános és a technológiai energiaigényt. Természetesen a rendelet számaitól függetlenül is minden esetben vizsgálni kellene, milyen legyen a leggazdaságosabb épületszerkezet.
ZöldszemM-nek. Ki tudja és ki kíváncsi, hogyan minősítenek egy hűtőszekrényt. Mekkora rész a hőszigetelés, mekkora a kompresszor hatásfoka. Hányszor nyitjuk ki egy nap, mennyi hideg dolgot veszünk ki, és mennyi hűtendőt rakunk be. Ki rak rá többlet hőszigetelést, vagy cseréli jobbra a kompresszort.
Az ára és az üzemeltetési költsége töredéke egy családi házénak, de látunk-e ”B2”-nél rosszabb besorolásút a boltokban, mindegyik ”A”, esetleg ”A+”.
Csavarhúzós 2009. március 13 – 09:47:01
Ha gazdát cserél egy lakás, melyben semmilyen fűtés nincs, csak kéménylyuk van,
– Ha a kémény anyaga/szerkezete nem determinálja, mi köthető bele, akkor „szabad a gazda”: amennyiben tüzelőtárolási lehetőség van az épületben/telken belül, akár fa is vélelmezhető. Nem nagy munkával opcionális válaszok is adhatók: ha fa, ha szén, …akkor ennyi vagy annyi
Ha egy lakásban több fűtési rendszer is van, melyek mindegyike teljesen képes lenne kifűteni a lakást, akkor melyikkel számolnak, illetve van-e valamilyen elvárás arra, hogy a különböző auditorok egységes eljárást kövessenek?
– Nincs előírt/egyeztetett eljárás. A számítási mód több forrás közti megosztást lehetővé tesz, ha mindegyik önmagában képes a teljes lefedésre, valószínűleg a legkedvezőbb adat kerül beírásra, egy korrekt eljárásban minimális többletmunkával opcionális válasz is adható.
Egy távfűtéses épületben, ahol nincs lakásonként hőmennyiség-mérés, a tanúsítvány csak az épület egészére állítható ki…
Eredeti javaslatunk szerint (2006 január) a tanúsítvány az épület egészére is vagy egyetlen lakására is kiállítható. A lakás besorolása eltérhet az épületétől a lakás fekvése szerint. A lakás minősítése a „saját” A/V alapján történik. Az OLÉH megszünése óta az ügyben kérdést nem kaptam, a változásokról utólag értesülök.
HMV-előálításnak számít-e az automata mosógép, a mosogatógép, vagy azok csak háztartási gépek
– A legjobb kérdések egyike. Tény, hogy melegvizet csinál, de a fogyasztási adatokat nehéz lenne meghatározni, ezért háztartási gépnek tekinteném őket (vagyis a HMV bruttó energiaigénynél a mosógép fűtési célú villamos fogyasztását elfelejteném).
Többeknek
A primer energiatartalom és az árak nem korreláltak. 2005-ben az akkori GKM az Energiaközponthoz utasított minket – a számokat onnan kaptuk, a 2005 végén, 2006 elején a fórumokon ezt senki sem kifogásolta, azóta többen is. Nem vitatom a számok sántaságát – új és jobb számokat azonban csak egy „HIVATAL” írhat elő.
Tény, hogy egy felújítással az eredeti tanúsítvány érvényét veszti – de új kiállítására csak akkor van szükség, ha a dolog értékesítésre kerül.
Szilágyi Miklós 2009. március 13 – 18:36:57
„A jogszabály szerinti tanúsítás során a 10 évre visszamenőleg rendelkezésre álló, havi időszakra lebontott számlák, illetve az épület geometriai adatait vettem figyelembe. Az eredmény meglepő volt, ugyanis e szerint az épület energetikai minőségi osztálya a követelményértékek 93%-a, azaz a „követelményértéknél jobb”, „B” besorolású.”
Minden további nélkül előfordulhat. A számítás arról szól, mi lenne ÁTLAGOS fogyasztói magatartás esetén. A mérés arról, mi volt adott fogyasztó esetén. A katalógus szerint az Opelem fogyasztása 6 l/100 km. Az egyik gazdánál 8, a másiknál 5 – ha nem olyan a „magatartásuk”, mint a gyári tesztpilótáké.
Zöhls András 2009. március 15 – 13:50:57
Lakás vagy épület és primer energia ügyben már írtam. HMV forásmegosztás (gáz és villany között) nincs szabály, a tanúsító mérlegelése a döntő.
Hogy az A, B, C osztályú irodaépületek hogyan kerültek be a kérdések közé és egyáltakán ebből az ügyből hogyan lehetett szabvány, arról fogalmam sincs – olyan is van benne roppant todományosan, hogy konferenciaterem esetében 0,5 clo-val számolták a követelményeket. No comment.
Jerkó Anikó 2009. március 18 – 15:05:10
Elvileg egy tisztességes gyártó megadja a g értékeket (sok más mellett) a katalógusában.
Zöhls András 2009. március 18 – 20:02:10
Cél volt az ipari épületek kivonása és a „műhely jellegű” betéttel ez meg is történt. A vulgárisan fogalmazott indok erre az volt, hogy „ki akarna egy öntödét hőszigetelni” vagy ahol nagy a légcsere, ott nem a hőszigetelés segít. Nem vitatom a hússzoros irreális voltát, de a jelenlegi fogalmazás teret ad a józan észnek – ugyanakkor nem minden ipari épület esetében olyan nagy a hőterhelés vagy a légcsere, ha valami finom dologgal foglalkoznak – talán pl. a gyógyszercsomagolás ilyen lehet.
Mindenkinek,
aki a díjszabást feszegeti:
Nevetségesnek tartom. 2006-ban, amikor erről érdeklődtek, azt mondtam: egy családi ház egy mérnöknap, kamarai díjszabással, majd a piac kialakítja. Ezt olyan alapon mondtam, hogy ez megfelel azoknak a számoknak, amelyekkel más orszégokban is dolgoznak. Nem lévén kamarai tag, elképzelni sem tudom, hogy a díj- és időkorlátokba a kamara hogyan egyezhetett bele. Azt sem tudom megérteni a kamarák miért támogatják az energiaszámlák alapján történő tanúsítást. Mert azt egy óra alatt is meg lehet csinálni? Még az Építészkamara is támogatta, noha ezzel az építészvégzettségű szakértők épszerkes ismereteire tulajdonképpen már nem is lesz szükség. De ebben nem (sem) vagyok illetékes.
A kazánok és légkondik ügyét eleve nem az OLÉH és annak utódai, hanem a GKM és annak utódai gondozták, nincs rálátásom.
De értsük meg a döntéshozókat is. Primitív megközelítésben a tanúsítás egy olyan szolgáltatás, amelyet a nép nem kért, mégis kötelező, sőt fizetni is kell érte (per analogiam gépkocsi zöld kártya). Bevezetése nem javítja a népszerűségi indexet. „Megoldás”: halogatni, ameddig lehet és úgy kiüresíteni, hogy kevés pénzért is elvárható legyen az elkészítése (nem kötelező szemle, számítás a független szakértő részéről, csak papírgyártás tervek – ha vannak – és kivitelezői nyilatkozat alapján). Így azután van egy csökkent értékű muszáj dokumentum, de olcsóbban – és ettől marad (?) a népszerűségi index….Még rosszabb lehet a helyzet, ha bejön a számlás tanúsítás: ahhot egyáltalán kell mérnök? Van, ahol a kéményseprő csinálja…
Tisztelt Professzor Úr!
Kérdésem tájékozódási jellegű volt, minden hátsó szándék nélkül. Letettem a tanúsításhoz szükséges vizsgát, az ilyen munkát is szeretném becsületesen végezni. Különböző színű redőny, reluxa, függöny árnyékolási tényezőjére viszonylag bőséges, gyártótól független anyagot találtam pl. Kiss Róbert Légtechnikai adatok, vagy Völgyes Fűtéstechnikai adatok című könyvében. Hasonlót kerestem az ablakok sugárzás átbocsátásával kapcsolatban, de nem találtam. Én új ablakoknál sem találkoztam ilyen számokkal (pedig a hőátbocsátási tényezőt már mindenki megadja), meglevőknél pedig talán még a fogalom sem létezett. Természetesen nekem az a kényelmes, ha minden ablak függőleges és g=0,7, ha ezt más nem támadja.
Egy kicsit más témát citálnék elő, ami a számítási módszerre vonatkozik. Maga a számítás helyenkét talán túlzottan is részletekbe menő ugyanakkor néhány fontos dolgot egyáltalán nem tartalmaz. Szeretném felhívni a kedves kollégák figyelmét arra, hogy a TNM 1 mellékletében a 8.4 pont alatt a 8.9 táblázat, ami a fűtési rendszert minősíti sok mindent tartalmaz, de meg sem említi a rendszerek hidraulikai viszonyait. Itt arra gondolok, hogy a számítási módszer nem tesz különbséget, hogy egyáltalán nincs hidraulikai szabályozás (még statikus beszabályozó szelep sem) vagy automatikus végponti nyomáskülönbség szabályozással biztosítom a megfelelő vízelosztást. Ez a teljes fűtési/hűtési energia felhasználást akár 10%-ban is befolyásolhatja!!! Tudom, hogy ezen így utólag már nem könnyű változtani, mégis a magam részéről rendkívül fontosnak tartanám ennek megfontolását!!!
Tisztelt Professzor Úr!
Az érdekelne, hogy az ENt-Sz jogosultsággal a 264/2008 rendelet szerinti felülvizsgálatot is el lehet végezni?
Jerkó Anikónak
A hűtőszekrény és az egyéb energetikailag minősített berendezés tanúsítási módja szintén a ”szabványos felhasználó” szokásaihoz van igazítva, az előírások azonban teljesen egyértelműek, a módszert törvények rögzítik. A ”B” csak ”B” lehet, ”A”, vagy ”C” nem. A hűtőszekrénynél ezerszer drágább lakás esetén a tanúsító dönti el, hogy az előírt 30kWh/év használati melegvízből mennyit használok el a gázos vízmelegítővel fürdésre (e=1, 30kWh/év), és mennyit villanybojlerrel mosogatásra (e=2,5 75kWh/év). Hogy a napkollektorom (e=0, 0kWh/év) az év hány órájában tudja kiváltani ezeket, hogy csak ezt a kis tételt említsem, a 100 és 200kWh/év közé eső megengedett fogyasztásból. Így a 7/2006. TNM rendeletben már eleve benne volt az a meghatározatlanság, amit a végrehajtási rendelettel csak tovább mélyítettek.
A háztartási berendezésekre vonatkozó törvények megtalálhatók a http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso lapon.
29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről,
1/1998. (I. 12.) IKIM rendelet a háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos energia hatékonyságának jelöléséről,
88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási villamos sütők energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
7/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási mosogatógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
4/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
78/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról,
77/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról.
Egy olvasónknak az én címemre küldött véleménye:
Különösen fontos a Zöld András professzor Úr által összeállított rendkívül értékes anyag. Azonban a villamos energia része pontosításra szorul, melyet kérek számára eljuttatni.
2009. január 1-től ugyanis a lakossági, egyetemes szolgáltatási tarifa is tartalmaz éves fogyasztástól független alapdíjat, mégpedig:
A nappali, vagy csúcsidei évi bruttó 2160,-Ft, a völgyidőszaki, vagy vezérelt pedig évi bruttó 720 Ft-os összeget.
Üdvözlettel:
Fazekasné Czakó Ilona
okl. villamosmérnök, energetikus, EU rendszerű energia auditor
Kérdésem, hogy az energia számlák alapján történő tanúsítás részleteiről lehet-e, és ha igen hol konkrét információkhoz jutni.
Kátai István
”A Magyar Mérnöki Kamara hivatalos közleményei
13/2009. (III. 9.) MMK Elnökségi határozat
Az elnökség nem járul hozzá, hogy a MÉK honlapján közzétett ”MÉK-ÉTK program” segítségével készített energetikai minőségtanúsítványon az MMK logója is megjelenjen. A kamara szakértői dr. Bánhidi László alelnök vezetésével a későbbiekben megvizsgálják egy önálló program kidolgozásának lehetőségét.”
Ennyi a hír, részleteket nem közöltek.
Az Építész Kamara honlapjáról az arra jogosultak ingyenesen letölthetik a MÉK-ÉTK programot. Ez a meglévő adatok alapján szabványos formában elkészíti a tanúsítványt. Nem túl bonyolult program, de idejében elkészült, eléggé szemrevaló, egységes, olyan, amilyennek egy hivatalos okiratnak kell lenni, a kész anyagot rögtön el lehet küldeni a VÁTI Dokumentációs Központnak. Mondhatjuk, építész barátaink egy kicsit helyettünk is dolgoztak. Mi volt a probléma, hogy az MMK nem engedi, hogy a saját jelképe is szerepeljen az iraton. Ez azt jelenti-e, hogy a mérnöki kamara nem szeretné, hogy tagjai ezt használják? Ha igen, akkor addig mindenki dolgozzon a saját maga barkácsolta felületen, amíg a kamara is lép. Ez nem lesz egyhamar, hiszen a hír szerint a szakértők csak a későbbiekben vizsgálják meg, és csak a lehetőségét egy önálló program kidolgozásának. Kíváncsian várok egy kicsit részletesebb magyarázatot.