Az MMK új programjának egyik talpköve nagyon helyesen az oktatás, amely területen sok reformálnivaló van. Ennek érdekében létrehozták az Oktatási Bizottságot, amelynek programja már meg is fogalmazódott.
A szeptember 9-ei elnökségi ülés jegyzökönyvéből:
Oktatási Bizottság, elnök: (eddig Lenkei Péter)
A kamara elnöksége a bizottság újraszervezését tartja szükségesnek, Mecsi József urat felkéri a bizottság vezetésére, amelyben az Elnökség részéről Csete Jenő úr vesz részt.
Tudásmenedzsment
Fontos, hogy a Kamara elősegítse a mérnökök képzését, továbbképzését és a gyakorlati munkához szükséges tapasztalatok elsajátításának lehetőségét. Mindezt az egységes keretek megteremtésével, és azzal kívánjuk elősegíteni, hogy ösztönözzük tagságunkat a tudáscserében való aktív részvételre.
Dr. Mecsi József gondolataiból szemezgetve (a teljes cikk a Mérnök Újság következő számában):
A magyar felsőoktatás az 1990 óta eltelt esztendőkben óriási változáson ment át. Ennek legfontosabb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze.
– A hallgatók száma az 1990-ig 15 éven keresztül stagnáló 100 ezres létszámról radikálisan emelkedett, és jelenleg csak a felsőoktatásba belépő elsőéves hallgatók száma a pótfelvételek nélkül 94298 fő. Magyarország elérte a fejlett országokra jellemző létszámarányokat, de például az építőmérnöki képzésben résztvevők száma alig változott.
– Az oktatók létszámát 1995-ben az ország nehéz gazdasági helyzete miatt jelentősen csökkenteni kellett, ami azután a gyorsan négyszeresére duzzasztott hallgatói létszámmal alig növekedett. Ezzel a nemzetközileg jellemző hallgató/oktató arányokat értük el, viszont a korábban jellemző műhelyszerű oktató-hallgató munkakapcsolat így már nem volt fenntartható.
– A képzésre fordított összegek kevésbé növekedtek, így a felsőfokú képzés tárgyi feltételei (tankönyvek, számítógépes ellátottság, laboratóriumi felszereltség stb.) nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. Az infrastrukturális beruházások volumene növekedett.
– Sok új szak indult meg, például környezetmérnöki, műszaki menedzser, településmérnöki és műszaki informatikai szak.
– A közelmúlt két évtizede során jelentősen csökkent a középiskolások érdeklődése a természettudományos alaptárgyak iránt, aminek következtében egyre kevesebben választottak műszaki pályát. Az így kialakult mérnökhiány a műszaki végzettségűek gyors és jól fizető elhelyezkedését tette lehetővé. Ezt a tendenciát egyre több középiskolás kezdi felismerni, aminek eredményeképpen az utóbbi három évben folyamatosan emelkedett a mérnöki szakokra jelentkezők létszáma, de ezzel az érdeklődéssel a matematika-, fizika- és kémiatudásuk ma még nem tart lépést.
– Az ezredforduló környékén a felsőoktatási intézmények integrálódtak, e folyamat legfontosabb eleme a városi universitas-ok létrejötte, melyeknek része lett több korábbi különálló műszaki főiskola is. A felsőoktatásra fordítható állami források további racionalizálása következtében az utóbbi években megkezdődött az integrálódás második hulláma, melynek során a kisebb létszámú főiskolák a nagyobb universitás-ok szervezeti rendszerébe kerülnek.
– Általában a mérnökképzésben is megnőtt a gazdasági, jogi, menedzsment, kommunikációs és informatikai képzés súlya, ám ezáltal a műszaki tantárgyaké csökkent.
– A magyar felsőoktatás nyitott lett, sok nemzetközi program, kapcsolat gazdagította, melyek közül elsősorban a TEMPUS programok hoztak sok értéket.
– Az oktatás nélkülözhetetlen párja, a kutatás lehetősége beszűkült az állami finanszírozás csökkenése és az építőipar visszaesése, tulajdonosi szerkezetének átalakulása miatt.
– 2005-től kezdődően a magyar felsőoktatásnak rövid idő alatt kellett átállnia a korábbi „duális” – főiskolai vagy egyetemi szintű – képzési módról a „Bologna-rendszerű” lineáris képzésre. Ennek során az egységes osztatlan jogász-, építész- és orvosképzés kivételével a többi képzési területen először csak a gyakorlatorientált alapképzésen (BSc, BA) keresztül lehet a felsőoktatásba felvételt nyerni, majd ennek sikeres befejezése után a végzettek 30-35%-a vehet részt a mélyebb elméleti tudást nyújtó és a doktori képzés feltételéül szolgáló mesterképzésben (MSc, MA).
Melyek a legfontosabb feladatok?
Reális és logikus rendszerben áttekinteni a mérnöki felsőoktatásunkat, olyan szemlélettel, hogy hogyan lehetne erősíteni a tanulási motiváltságot, kialakítani a helyes arányokat a mérnöki ismeretek fejlesztésében. Ennek fontos lépése lehetne, hogy kialakítani, illetve erősíteni kell a kapcsolatokat a gyakorlati mérnökök és az oktatási intézmények között. A mérnöki példakép bemutatása, a mérnöki életpálya népszerűsítése segítheti a hallgatói motiváltságot. Elismerni és helyzetbe kell hozni a professzionális mérnököket (tanárokat), a szakmai jellegű rendezvényeknél hathatós támogató segítségüket kell megnyerni az oktatásnak a „mérnökké válás” elősegítésében.
A Mérnöki Kamarának fontos feladata, hogy világos és egyértelmű elfogadtatását adja annak a szemléletnek, hogy a BSc-képzésnek, ami a felsőoktatási képzésünk jelentősebb részét képezi, nem elsősorban a tudományos, hanem szakmai alapokat kell adnia. A gyakorlati irányultság nem kevesebb, hanem más jellegű képzést jelent.
A jelenlegi értékítéleti rendszerben, az oktatóknál a tudományos irányultság mellett megfelelő és hatékony elismerését és megbecsülését kell adni a professzionális mérnöki szemléletnek. Ez a szemléletmód a meglévő ismeretek biztos, megalapozott a nemzetközi tendenciákat kritikusan figyelemmel kísérő alkalmazásokat tekinti a feladatának alkotó, innovatív szemlélettel párosulva.
A korábbi gyakorlattól eltérően ezért jobban előtérbe kellene helyezni a projektorientáltságú képzést, azaz olyan gyakorlati feladatok megoldását, ami a teljes összefüggésében tárgyalja a problémákat, bizonyos részleteket (azokat amik a készségfejlesztést a leginkább szolgálják) kiemelve. Ez a műszaki területen azért kedvező, mert nagyobb motivációt ad a hallgatóknak arra, hogy a megszerzett ismereteket használni is tudják.
A Mérnöki Kamara segítséget tud adni azzal, hogy keretet ad, hivatkozási lehetőséget az események, rendezvények szervezésével, kiépíti a támogató és kapcsolattartó hálózatát, ifjúsági szekciókat alakít ki a tagozatokon belül, felkarolja a szakkollégiumi munkát. Nevét adja a rendezvényekhez, elismeri a támogatói munkát. A konzulensi munkákat kredit pontokkal értékeli. Összekötői hálózatot épít ki, akik az egyébként szunnyadó tenni akarásokat aktívvá tehetik. A konzulensi tevékenységet elismerteti kreditpontokkal, jutalmakkal. Kezdeményezni tudja a rövid időtartalmú, vizsgával záródó mérnöktovábbképző tanfolyamok szervezését, külső professzionális előadókkal. Elismerést ad a tanfolyamokat elvégzetteknek a kreditek beszámításával a szakmajogosultsági elismeréseknél. Tervbírálati versenyt támogat – azaz olyan rendezvényeket, ahol az előzetesen megismert tervek alapján helyzetgyakorlatokat kell a hallgatóknak végezni, versenyszerűen, gyakorlati mérnökök bevonásával, értékelésekkel. Támogatja a munkahely látogatások szervezését.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.