A két nagy, az épületgépészeti szakmához kapcsolódó senki- (vagy éppen mindenki-) földjének egyike a sprinkler-tervezés (a másik pedig az automatika). Kié, avagy kié kellene, hogy legyen a sprinkler?
A beépített tűzoltó rendszerek tervezését és építését 20-25 éve, magyarországi megjelenésük idején még egyértelműen gépészeti feladatként kezelték. Mára a tűzvédelem elfoglalja a helyét önálló szakágként, amelynek integráns részét képezi az oltóberendezések tervezése, építése és karbantartása is. Cikkünk a változás nyomán a jelenlegi helyzetet vizsgálja.
A technológia hazai megjelenését követően a rendszerek tervezésével és beépítésével a gépész cégek kezdtek foglalkozni, hiszen ott volt megfelelő szakmai alapismeret és felszerelés a szükséges hidraulikai számítások elvégzéséhez, a csőhálózatok beépítéséhez. A kezdetek után aztán gyorsan megindult a specializálódás, a 2000-es évek elején megjelentek az első sprinkler-rendszerek tervezésére, beépítésére és karbantartására szakosodott vállalkozások. A tervezés területén az önállósodáshoz a legnagyobb lökést a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának 2011-es megalapítása adta. Ma már a sprinkler-rendszereket tervezni kizárólag a Tűzvédelmi Tagozat által kiadott és ellenőrzött TUO jogosultsággal szabad.
A sprinkler-tervezés után a -beépítés is egyre inkább elválik a gépész projektektől. A beépített oltóberendezések egyre nagyobb szerepet játszanak az épületszerkezetek védelmében, a tűzterjedés gátlásban, a menekülési útvonalak biztosításában. Ezek az okok a sprinkler-tervezők egyre hatékonyabb együttműködését igénylik a menekülési útvonalakat, a hő- és füstelvezetést, a szükséges tűzszakaszolást tervező építészeti tűzvédelmi tervezővel, és a tűzjelzőket, az oltásvezérlőket és a tűzszakasz-lezárásokat tervezőkkel. A kivitelezés területén is egyre jobban felismerhető az előnye annak, ha a tűzvédelmi szakágak közös kiírás alapján közös engedélyeztetési eljárásokkal, felelősséggel végzik a munkát. Divatos kifejezéssel élve, ma már az egyes tűzvédelmi területek között nagyobb a szinergia, mint ami valaha a gépészet és a sprinkler között volt. A beépített oltóberendezések tervezése és kivitelezése egyre jobban távolodik a gépészektől.
A sprinkler-tervezés és -beépítés ma már nem gépész feladat. Ahogy a kerti öntözőrendszereket sem épületgépészek tervezik és építik, hanem kertészek szakosodtak a feladatra, úgy a sprinklereket, gázzal oltókat, vízködös rendszereket, konyhai oltókat stb. jellemzően olyan tűzvédelmi mérnökök tervezik, akik oltórendszerek tervezését választották hivatásnak. Habár a tervezési jogosultság megszerzéséhez szükséges és elvileg elégséges is a magyarországi képzések elvégzése, a tervezést, a projektvezetést, a beüzemelést és a karbantartást ténylegesen és megfelelő minőségben csak az egyes eszközök gyártói által szervezett képzéseken lehet elsajátítani. Az egyre speciálisabb technológiák tervezéséhez szükséges szoftvereket szintén az eszközök gyártói fejlesztik ki, a tervezőket ők képzik ki a szoftverek alkalmazására. A beépítéshez és beüzemeléshez szükséges célszerszámok és speciális eszközök beszerzése is speciális ismereteket igényel. Elmúlt az az idő – ha létezett egyáltalán –, amikor egy gépésztervező minden gyártói támogatás nélkül, kizárólag egy hazai tervezői tanfolyam alapján képes lehetett a sprinklerek, a gázzal oltók vagy bármilyen tetszőleges beépített oltóberendezés tervezésére.
(Szemelvények a VGF 2015/10. számában megjelenő cikkből.)
Nádor András
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.