Klímaváltozás és építészet

I. Klímaváltozás

„Bárki, aki hisz abban, hogy exponenciális növekedés örökké folytatódhat egy véges világban, az vagy őrült vagy közgazdász.” Kenneth E. Boulding, közgazdász, és az általános rendszerelmélet egyik alapítója

– Üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátása „eltéríti” a természetes folyamatokat
– A klímaváltozás gyorsasága nehezíti/ellehetetleníti az élő rendszerek alkalmazkodását
– A klímaváltozás folyamata olyan pozitív visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek tovább növelik a problémát és nem lehetséges az emberi beavatkozás általi szabályozásuk

Szén-dioxid kibocsátások
Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja erőteljesen emelkedett az emberi tevékenységek hatásaként: 70%-al az 1970-2004 közötti időszakban

Változások a globális átlagos felszíni hőmérsékletben

Az elmúlt tizenkét évből tizenegy a legmelegebb tizenkét év között van a műszeres globális felszíni hőmérséklet mérésére vonatkozó első adatok óta.

Melegebb van az egész Földön, mint 100 éve volt

Globális átlagban a bolygó ~0,8 °C-kal melegebb, mint 1860-ban volt

A klímaváltozás valóságának bizonyítékai
Gleccserek olvadása

Muir gleccser, Alaszka

Toboggan gleccser, Alaszka, 1909-ben és 2000-ben

Alpesi gleccser, Ausztria, 1900-ban és 2003-ban

Globális természeti katasztrófák 1980–2008

Geofizikai, meteorológiai, hydrológiai események

Globális hőmérsékletváltozás

Az előre jelzett felszíni hőmérséklet tartománya

További kibocsátások további
1.1 °C – 6.4 °C hőmérséklet emelkedéshez vezetnek a XXI. század folyamán
(legjobb becslés: 1.8 °C – 4 °C)

Öt emberi fejlődési töréspont
– Csökkent mezőgazdasági termelékenység
– Növekvő ivóvíz hiány
– Szélsőséges időjárási eseményeknek való növekvő kitettség
– Ökológiai rendszerek összeomlása
– Növekvő egészségügyi kockázatok

A veszélyes klímaváltozás elkerülése

Negatív hatások Európában
– Árvizek és parti áradások
– Egészségügyi kockázatok a hőhullámok miatt
– Víz elérhetőség és szántóföldi termelékenység csökkenése Dél-Európában
– Fajok kihalása és csökkent hótakaró a hegyekben

Karbon-költségvetés
– A globális kibocsátás csökkentésnél két tényező meghatározása fontos:
– Mikorra milyen mértékű csökkentés történik
– Összesen mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe adott időszak alatt
– A kibocsátás csökkentés szükséglete nem a politikai alkuktól függ – a globális fizikai valóságban meghatározott tényezőktől
– A hosszú távú kibocsátás-csökkentési célok szempontjából a jelenlegi globális politikai helyzet irreleváns – a korlátok ezektől függetlenül adottak és hosszabb távon elkerülhetetlenek
– A globális karbon-költségvetés esetén a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását valószínűség számítással lehet megközelíteni

A kockázat

– 1000 Gt CO2 kibocsátási költségvetés az évszázad első felére
– A költségvetésnek már egyharmadát felhasználtuk az évszazad első 9 éve folyamán
– A kibocsátások jelenlegi szintjével 20 év alatt felhasználjuk a maradék kétharmadot – körülbelül 2030-ra

Alkalmazkodás

Alkalmazkodási kihívások
– Az elkerülhetetlen klímaváltozás jelentős negatív hatással lesz a fizikai infrastruktúrára
– Hőingás
– Extrém hőmérsékletek
– Szélsőséges időjárási események (több, szélsőségesebb)
– A szélsőséges időjárási viszonyok elviselése egészségügyi kockázat

Alkalmazkodási kihívások – ahol az épületek vannak központban
– Az elkerülhetetlen klímaváltozás jelentős negatív hatással lesz a fizikai infrastruktúrára
– A fizikai infrastruktúra „klíma-biztossá” tétele – épületek átalakítás, szigetelése, új építési normák
– A szélsőséges időjárási viszonyok elviselése egészségügyi kockázat
– Épületek belső komfortjának biztosítása extrémebb külső időjárás esetén is (pl. passzív hűtés, árnyékolás, szigetelés)

Kibocsátás-csökkentés

Globálisból kibocsátási célból hazai kibocsátási cél

– Leskálázás az egy főre jutó kibocsátások konvergenciája algoritmus alapján
– 2463 millió tonna CO2 ekv. kibocsátás a 2000-2049 közötti időszakban
– 2000-2007 közötti időszakban 605 millió tonna CO2 ekv. ÜHG-t már kibocsátott Magyarország
– a 2000-2050 közötti költségvetésnek körülbelül negyede
– 2007-es szintű kibocsátásokkal 2032-ig lenne elég ez

Uniós iránymutatás
– 2009. november 17-i állásfoglalásában leszögezte, hogy a fejlett ipari országoknak 2050-re 80.95%-al kell csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátásaikat
– Európai Bizottság 2010 május 28-ám kiadott elemzése szerint az EU tagállamainak 70%-al kell csökkenteni hazai kibocsátásait + jelentős kibocsátás csökkentés finanszírozása a fejlődő világban
– EPBD irányelv

Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

Magyar lakóépület típusok fűtési energia igénye (kW/m2/év)

Az átmenet stratégiája
– 40 év az épületállomány átalakítására
– Óriási beruházási költségek
– Megtérülő költségek
– Jelentős addicionális hasznok
– A bezárási effektus elkerülésének szükségessége
– Állami támogatást ott, ahol hosszú távon megfelelő minőségű átalakítás/felújítás

Win-Win – közvetlen hatások a lakók jólétére
– A meleg érzet javulása
– Megtakarítás a rezsiköltségekben
– Jobb belső környezeti feltételek
– Függetlenebb helyzet a közmű áraktól
– Magasabb ingatlan érték
– Alacsonyabb kültéri levegőszennyezés

Win-Win –Regionális környezeti hatások
– Nő az épületek élettartalma
– Kevesebb építkezési hulladék
– Kevesebb bontási hulladék
– Kevesebb építkezési energiaigény

Win-win – nemzetközi vagy rendszerszintű hasznok
– Javuló energiabiztonság
– Foglalkoztatási hatások
– Termelékenységi hatások (munkaerő)
– Hosszú távon alacsony energia árak
– Technológia fejlesztés más szektorokban is

Összegzés
– Klímaváltozás elkerülhetetlen kihívás
– A hazai épületállomány energiafelhasználását radikálisan csökkenteni kell az elkövetkező 40 évben
– Az épület energiahatékonyság növelésére a technológiák a piacon vannak
– Az épületállomány átalakítása költséges, de haszonnal jár

A REHAU Kft. szakmai napján elhangzott előadás alapján.

Feiler József, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája