A költségoptimalizációról szóló vizsgálatok szerint a magyarországi épületenergetikai követelményértékek jelentősen elmaradnak az optimális szinttől. Ebből adódóan szükség lenne a követelményértékek szigorítására, melyet már 2011-ben be kellett volna vezetnünk, az ötévente kötelező felülvizsgálat után. Az energiaárak csökkentésével az optimálisnak megállapított követelmény szintek megváltoztak, nem igénylik a szigorúbb változtatást. Ez által azonban az energiafelhasználásunk és CO2-kibocsátásunk sem csökkent, ami elősegítené a 2020-ra tett vállalásaink megvalósítását. Az energiahordozók valódi árának ignorálásával a valóban energiatakarékos épületek megvalósítása látszólag egyre kevésbé térül meg, miközben az energiatudatosság az intézkedéseknek köszönhetően egyre jobban csökken.
A cikk a Magyar Épületgépészet 2014/10. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető
2. A költségoptimumok meghatározása
2006 óta Magyarországon is alkalmaznunk kell az Európai Unió energiahatékonyságával kapcsolatos előírásokat [1]. A szabályozás megköveteli tőlünk, és az összes többi tagországtól is, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében vállalásokat tegyünk a fosszilis energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energia használat növelése terén. Az uniós irányelvek honosítása során hazánkban is bevezettük az épületekre vonatkozó háromszintű energetikai követelményértékeket, amelyek betartása elősegíti az energiahatékony építést és vállalásaink megvalósítását 2020-ig.
A tagállamokra érvényes előírások ötévente módosulnak, kiegészülnek. 2012-ben vizsgálnunk kellett az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimum-követelmények költségoptimalizált szintjét [2], mely tanulmányt a Belügyminisztérium megbízásából az Energiaklub készítette el [3]. A vizsgálat során azt kellett kideríteni, hogy vajon gazdaságosan építjük és újítjuk-e fel épületeinket.
A számítások során kizárólag költség szempontjából elemeztük az új építésű és a már meglévő épületek különböző felújítási változatainak energiafelhasználását és károsanyag-kibocsátását. Hazánk lakóépület állományát kilenc típusépület alapján, közel 150 valós felújítási változat és azok 30 éves működési költsége alapján vizsgáltuk, majd határoztuk meg a költségoptimumokat. A költségoptimális felújításokhoz tartozó követelményértékek minden esetben szigorúbb elvárásokat mutattak mind szerkezet elemi, mind épület szinten a jelenleg érvényben lévő követelményértékeknél. Az uniós elvárások szerint a költségoptimális szinthez szükséges igazítani a tagállamok energetikai követelményeit, ezzel elősegítendő az energia-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.
A 2012-ben elkészített számításokat a tagországok azonos módszertan mellett, de különböző változó értékekkel készítették. Tagországi sajátosságnak tekinthető az energiahordozók ára, amely a 30 éves vizsgálati időszak miatt jelentősen befolyásolja a végeredményt.
3. Az energiahordozók árának hatása a költségoptimumra
A REKK 2013 első negyedévben kiadott tanulmánya [4] szerint a magyarországi energiaárak nem voltak magasak Európai viszonylatban, a földgáz ára kifejezetten alacsonynak számított (A REKK tanulmánya szerint a magyar háztartások éves kiadásaik viszonylatában az EU átlag felett költenek lakásfenntartásra, ezeknek a kiadásoknak több mint fele jut az energia kiadásokra, mely arány magasnak tekinthető Európában. Feltételezésük szerint a magas rezsi arányt két tényező magyarázhatja: a magas energia árak és az alacsony háztartási összkiadás értéke. Végkövetkeztetésük alapján az utóbbi eset magyarázza a magasnak tűnő energia kiadásokat.)
Az Energiaklub Negajoule tanulmánya [5] szerint hazánk épületállományának jelentős hányada B30-as vázkerámiából készült „Kádár-kocka” jellegű épület, így egyik tipikus példája a családi házainknak. A költségoptimalizálásról szóló, 2013-ban a Belügyminisztérium által a Bizottság számára benyújtott tanulmány Magyarországon ezen tipikusnak mondott épületét megvizsgálva költséghatékonyság és az energiahordozók árának csökkentése szempontjából az alábbiakra jutunk.
A szerkezetek egyenkénti, és együttes felújítása, majd a szerkezeti felújítást követően a gépészeti rendszer modernizációja során optimális felújítási változatnak a 2012-es energiaárak alapján az 1. ábra (lásd a következő oldalon) 20. felújítási csomagja tekinthető [3], amely a szerkezeti felújításoknál a legszigorúbb követelményértékeket és faelgázosító kazán használatát javasolja, mint optimális megoldást. Ebben az esetben a felhasznált energiahordozó megújítható energia, így a CO2 kibocsátás is kedvező.
1. ábra. A B30-as családi ház energiafogyasztása és globális költsége különböző felújítási változatok szerint a 2012. évi energiaárak alapján Forrás: Energiaklub
2013-tól hazánkban az energiahordozók árát rendeletileg csökkentették. A lakossági villamos energia ára 25,7%-kal, a gáz ára 26,5%-kal, a távhő ára pedig 20%-kal csökkent 2014 első negyedévéig. Ennek hatására a mintaépületen az alacsonyabb rezsiköltség miatt a költségoptimális felújítási szint megváltozott. Pénzügyi szempontból a legkedvezőbb változat a hatos csomag lett (2. ábra), amely tartalma szerint kizárólag az épület hőszigetelését javasolja, a meglévő gázkonvektoros fűtés megtartásával.
2. ábra. B30-as családi ház energiafogyasztása és globális költsége különböző felújítási változatok szerint a 2014. első negyedévi energiaárak alapján Forrás: Energiaklub
Az épület energiafogyasztása és CO2-kibocsátása a két felújítás alapján a 3. ábra szerint alakul. A 2012-es energiaköltségek alapján a 20. sz. felújítási változatban az épület tűzifa-fogyasztása éves szinten jóval alacsonyabb, mint a csak hőszigetelt változat gázfogyasztása.
3. ábra. Az épület energiafogyasztása a két optimálisnak tekinthető változatban
2013-tól a gáz bekerülési költsége jelentősen csökkent, ami meghatározó befolyással van az épületek üzemeltetési költségére, és ezáltal a globális költségre is. A 4. ábra mutatja a vizsgált épület globális költségét alapterületre vetítve, mindkét felújítási változatban. Megfigyelhető, hogy a gáz árának jelentős csökkentésével a fafűtéses megújuló energia használat már nem tartozik az optimális opciók közé, míg a károsanyag-kibocsátása ennek a változatnak töredéke a gázfelhasználású, kevésbé hatékony felújítási változatnak.
4. ábra. Az épület globális költsége és CO2 – kibocsátásának értéke 2012-ben és 2014-ben
4. Összefoglalás
A vizsgálatok alapján elmondható, hogy hazánkban gyakorlati példa mutatja az energiaárak hatását a költségoptimális szint befolyásolására. A központilag meghatározott árakkal a követelményszintet alacsonyan lehet tartani, ez biztosíthatja e rendelet számszaki megfelelését az uniós elvárásnak. A kevésbé hatékony beruházásokhoz tartozó alacsonyabb optimális globális költség nem segíti elő az energiahatékonyságot és a károsanyag-kibocsátás csökkenését.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy elkötelezettségünk szerint nemcsak a költségeket, hanem az energiafelhasználást és a CO2-kibocsátást is mérsékelni kell, így e célfüggvények együttes vizsgálata adhat megfelelő megoldást a fenntartható szempontú szabályozás megvalósításához.
Valószínűsíthető, hogy az ötévente kötelezően elvégzendő költségoptimális vizsgálatok ugrásszerűen szigorúbb feltételeket tesznek majd szükségessé 2017-ben, hiszen a jelenlegi kedvező energiaárakat ilyen hosszú távon nehéz fenntartani. A 2020-ra tett, az energiahasználattal és a CO2-kibocsátással kapcsolatos vállalásainkat más szektorban kell teljesíteni, mivel az épületszektor a jelenlegi követelményekkel valószínűsíthetően nem tudja majd teljesíteni a rá eső részt.
A projekt a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 támogatásával készült.
Felhasznált szakirodalom:
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU Irányelve
[2] A költségoptimalizált számításról szóló 244/2012 bizottsági rendelet
[3] Severnyák Krisztina, Fülöp Orsolya: Épületek energetikai követelményeinek költségoptimalizált szintje megállapítását megalapozó számítások, Energiaklub, 2013.
http://energiaklub.hu/publikacio/energetikai-koltsegek-optimalizalasa
[4] Kotek Péter, Mészégetőné Keszthelyi Andrea, Szabó László, Szajkó Gabriella: Vihar a rezsiben: A REKK elemzése a 2013. januári rezsicsökkentésről, Műhelytanulmány, Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, 2013. március
[5] Fülöp Orsolya: NegaJoule2020 – A magyar lakóépületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek, Energiaklub, 2012
http://energiaklub.hu/publikacio/negajoule2020
According to cost optimality studies, the Hungarian building energy requirement levels are substantially below the optimal level. Consequently, it would be necessary to tighten the requirement values. As energy prices fell, prescribed values also changed. However, this does not reduce our energy consumption and CO2 emissions, which would help deliver our commitments made by 2020. When ignoring the price of energy, investing into energy efficient buildings is becoming apparently less profitable, while energy awareness is decreasing quickly.
Severnyák Krisztina PhD hallgató, Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskola
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Joggal kérdezheti bárki is, hogy mit akarok én a véleményemmel amikor nemzetközi megállapodások, magas szintű határozatok közvetlenül vagy közvetve köteleznek a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
Ez igaz. De sajnos ez zsákutca. Nem kap ekkora nyilvánosságot azoknak az álláspontja, akik szerint indokolatlan és hatástalan az emberi tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Mindaddig, amíg nem vesszük a fáradságot, és nem járunk az ügy végére, nem mondjuk ki, hogy „A” vagy „B”, nem kellene az épületeink energiaellátásának kérdésébe a szén-dioxid kibocsátást belekeverni.
Tessék bele gondolni! Sok pénzről van szó. Lenne bőven helye a pénznek, ne ott költsük el, ahol egy babonát szolgálunk vele.
Babona: olyan hit és ebből eredő tevékenység, mely tévesen ok-okozati összefüggést tulajdonít, ilyen összefüggésben nem álló dolgoknak.
Kedves Zoárd!
Éppen azért írtam a hozzászólást, hogy az épületenergetika legyen független a szén-dioxid kibocsátás körüli hercehurcától. Azt nagyjából belőttük, hogy milyen nyári és téli időjárásra méretezünk. Ez elég. A klíma változik, változott eddig is, és ez így lesz ezután is. Alkalmazkodni kell, ami a mai technikai eszköztárral nem lehetetlen.
Ha a klímakutatóknak sikerül a klíma változását befolyásolni, arról úgyis tudomást fogunk szerezni.
Kisebbség, többség. Ha jól tudom Európa a kisebbség, a többi kontinens a többség. De konferenciázgatni olyan jó….