Az épületgépészet részaránya manapság az épülettípusok jó részénél akár az ötven százalékot is meghaladja. Mint tudjuk, ez a szám sajnos nincs arányban sem a tervezési díjjal, sem az egyéb megbecsülési, de felelősségi formákkal sem. Változtassunk rajta!
Az MMK Épületgépészeti Tagozat Budapesti és Pest megyei Szakcsoportjának javaslata az, hogy mint amiként az építészeknél, az épületgépészeknél is legyen bizonyos méret (vagy egyéb paraméter) fölött kötelező tervtanácsi bírálat. Az ötlet logikus, lássuk, milyen rendelet mely paraméterei vonatkoznak az építészekre:
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
…
Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) A központi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű
új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) világörökség területen a 2000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
c) a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásban létesítendő új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket,
d) az egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő tervezett beruházás, illetve műemléki védelem alatt álló épületek teljes homlokzatát, teljes tömegét érintő felújítás, átalakítás, hozzáépítés, illetve műemléki védettségű ingatlanon új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket,
e) az a) és d) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 15 000 m 2 összes szintterületet meghaladó méretű új épület – az ipari és logisztikai rendeletetésű új épület kivételével – építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
(3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe – a 10. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével – megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata – a 10. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület, és
ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m 2 összes szintterületet meghaladó bővítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m 2 összes szintterületet meghaladó, legfeljebb 15 000 m 2 összes szintterületű – a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
10. § (1) A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési területe – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a település közigazgatási területére terjed ki. Több önkormányzat által közösen vagy társulásos formában működtetett építészeti-műszaki tervtanács működési területe a 13. § (8) bekezdésben meghatározott megállapodást aláíró önkormányzatok közigazgatási területének összessége.
(2) Az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével a helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű
új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) azokat a jogszabállyal építési engedélyezéshez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéshez kötött építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül, amelyeknek a helyi tervtanács általi véleményezését- a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében – a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat az általa működtetett tervtanács működési rendjéről szóló rendeletében előírta.
(3) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács működési területe a főváros közigazgatási területére terjed ki.
(4) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület,
ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m 2 összes szintterületet meghaladó bővítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m 2 összes szintterületet meghaladó, de legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületű – a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket,
c) a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a fővárosi önkormányzat – tervtanács működési rendjéről szóló, az érintett kerületi önkormányzatokkal e tekintetben egyeztetett – rendeletében meghatározott, jogszabállyal építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez kötött építési tevékenységek építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül.
(5) A területi építész kamara a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkör gyakorlására kiterjedően akkor működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, ha azt a települési önkormányzat sem egyedül, sem társulásos formában nem működteti.
(6) A területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács működési területe megegyezik a területi építész kamara illetékességi területével.
(7) A területi építész kamara a helyi tervtanács megalakítása előtt tájékoztatást kér a helyi önkormányzattól arról, hogy működtet-e tervtanácsot, valamint annak megalakítása, illetve megszüntetése időpontjáról.
(8) A települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát
a) helyi tervtanácsa működtetéséről szóló rendeletének megküldésével helyi tervtanácsa megalakulásáról, illetve
b) az általa működtetett helyi tervtanács megszüntetéséről.
(9) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó tervdokumentáció ismételten nem bírálható el.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.