Lesz-e smart mérési rendszer a magyar gázszolgáltatásban?

Külső kihívások – EU szándék a bevezetésre

Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informative billing of energy consumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz:
– Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás
– Grafikus formában ugyanolyan típusúnap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével.
– Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével.
– Kapcsolati információk a szolgáltatók/kereskedők ügyfélirodáihoz.

Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról

Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)]
A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb 2012. szeptember 3‐ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek.

Hazai ösztönzés arra, hogy valami elinduljon: a MEH és a Világbank előkészítő projektje (2009‐2010)

A MEH és a Világbank által kijelölt célok:
– Készüljön egy tanulmány, amely megvizsgálja az Okos Mérés magyarországi bevezetésének lehetőségét és feltételeit, és javaslatot tesz a bevezetés jogszabályi hátterének megteremtésére, a bevezetés módjára és ütemezésére.
– Elvárás a tanulmánnyal kapcsolatban, hogy a szélesebb körben is alkalmazható (nem kifejezetten magyarspecifikus) eredményeket is dolgozza fel a Világbank számára.
– A projekt eredményeként kialakításra kerül, hogy mely célokat követve, milyen lépések mentén érdemes az iparágnak a szabályzó irányításával elterjesztenie az „okos mérést” Magyarországon.

Kijelölt feladatok a villamos energia és a földgáz területén:
– Az okos mérés szakirodalom, az elvi és gyakorlati megoldások és tapasztalatok feldolgozása
– A magyar nemzeti piaci és szabályozási körülmények vizsgálata
– A jelenleg működő hazai mérési rendszerek felmérése, a hálózatüzemeltetők szándékainak megismerése;
– Javaslat (változatok) kidolgozása az okos mérés funkcióira és követelményeire, beleértve a szabványosítás, az integrált mérés és a későbbi fejlesztés követelményét is;
– Az okos mérés bevezetése feltételeinek vizsgálata, a várható következmények bemutatása; hatáselemzés; költség/haszonelemzés; javaslat a bevezetés ütemezésére;
– Workshop szervezése a Hivatal irányításával az iparági szereplők és szakértők bevonásával, az észrevételek feldolgozása.

A MEH‐Világbank projekt munkafolyamata
A projekt több mint egy éven keresztül zajlott: 2009 májusától 2010 június végéig

Fő vizsgálati fókusz: milyen legyen a magyar okos mérési modell?

A tanulmány megállapításai: feladatkörök és adatjogosultságok az okos mérés rendszerében

Vajon kell‐e a gázszakmának egy ilyen rendszer? Idézet a tanulmány költség-haszon elemzéséből…
„A teljes élettartamot (a 10. év utáni maradványértékkel kiegészített elemzést) tekintve megállapítható, hogy a tisztán elosztói modell még a maradványértéket figyelembe véve sem térül meg az iparági szereplők oldalán. A villamos energia és a földgáz megtérülési eredmények közti szignifikáns különbség, hogy amíg nemzetgazdasági szinten (tehát figyelembe véve a fogyasztói és környezeti hasznokat is) a villamos energia esetében az okos mérés bevezetése már az első tíz év alatt megtérül, addig önállóan a földgáznál még a maradványértékkel együtt sem gazdaságos a bevezetés. Ennek oka a gázmérők magasabb árában és a hasznok kisebb mértékében keresendő (technológiai okok: gázmérők távoli ki‐ és bekapcsolhatóságának technológiája nem megoldott, fogyasztáscsökkenés és a bevezetés miatti CO2 kibocsátás csökkenés mértéke nagyságrendileg kevesebb).”
Vajon kell‐e a gázszakmának egy ilyen rendszer?
Önállóan nem lenne gazdaságilag értelmes a bevezetés!

Legfontosabb tanácsadói konklúzióink
– Tekintettel a jelentős beruházási és működési költségekre csak olyan modellt célszerűbevezetni, amely biztosítja a szinergiát az egyes különállóközművek összehangolásával (többközműves multi-utility) megoldások.
– A mérőoperátori modellek jobban illeszkednek az okos mérés koncepciójához kapcsolódó„többközműves”filozófiához, az elosztói (DSO) modell közelebb áll a hazai gyakorlathoz;
– Bár a költség-haszon elemzés alapján a legjobb eredményt a központosított mérőoperátor modell eredményezte, nem javasoljuk ennek implementációját a mérési rendszer működtetése terén országosan kialakulóúj monopólium veszélyei miatt;
– A „Területi OM operátor”modell megfelelővédelmet jelenthet a „mérési monopólium”kialakulásával szemben, úgy, hogy fenntartja a többközműves jelleget. Javaslatunk szerint DSO‐knak nem tiltott a tulajdonszerzés a mérőoperátor vállalatokban (jogi szétválasztás tulajdonosi szétválasztás nélkül), így tulajdonosként akár maguk is részt vehetnek a kialakulóoperátor társaságokban.

A Területi mérőoperátor modell legfontosabb jellemzői
– Az okos mérőműszerek a választott bevezetési ütemtervnek megfelelő ütemben közművenként kerülnek felszerelésre a fogyasztóknál.
– Az okos mérő berendezés az elosztó tulajdonában van, ő felel annak felszereléséért, karbantartásáért, ellenőrzéséért.
– Az energiapiacon megjelenik egy új szereplő: a területi okos mérési adatgyűjtő és ‐szolgáltató vállalat (Területi OM operátor).
– OM operátor vállalatot bármely iparági és iparágon kívüli szereplő alapíthat, de szigorúan kizárólag jogi szétválasztás keretében.
– Az OM operátor koncesszió keretében az ország adott területére vonatkozóan rendelkezik felelősséggel az adatok távleolvasásáért és feldolgozásáért.
– Az OM operátor előre meghatározott adattartalom és –gyakoriság mellett, szerződés alapon adatokat ad át a kereskedők és elosztók részére. A szolgáltatásért ellenőrzött díjat érvényesíthet (regulált tevékenység).

Javaslat az okos mérés bevezetésének további lépéseire
– Okos mérési szabályozás (1. fázis – 2010 ősze) Megjegyzés: a majdani mérőoperátorok MEH‐felügyelet alá tartozzanak
– Az ország területén véges számú okos mérés pilot projekt (2. fázis – 2011‐ 2013) Résztvevők: bármely iparági és iparágon kívüli szereplő, de legal unbundling keretében Pilot nagysága: minimum 10 000 fogyasztó / pilot
– Pilot projektek eredményeinek értékelése (3. fázis ‐ 2013 tavasza)
– Az ország egész területét lefedő, de egymással nem átfedő területi koncessziók meghirdetése (4. fázis – 2013 ősze) Koncesszió megpályázásának feltétele: sikeres pilot projekt megvalósítása az 2. fázisban
– A koncesszió nyertese által az mérőoperátori modell megvalósítása az adott területen (5. fázis – 2014‐től)

Mi került át a javaslatokból a formálódó GET-be, avagy valóban lesz-e okos mérési rendszer Magyarországon?

Konklúzió helyett:
Biztosan lesz Magyarországon is valami, amit smart mérésnek nevezhetünk, de hogy a gázszektor és a gázfogyasztók mennyit profitálnak ebből, az nagymértékben függ attól, hogy aktívan bekapcsolódnak‐e a jelenleg zajlóelőkészítési folyamatokba.
A gázszektor számára csak együttműködések kialakításával, a szinergiák kiaknázása mellett van esély egy gazdasági értelemben racionális, jól működőokos mérési rendszer kialakítására.

Költség-haszon elemzés: az okos mérés magyarországi bevezetésének várható megtérülése

Az okos mérés bevezetése szempontjából kritikus, hogy milyen várakozásaink vannak a fogyasztás csökkenésére vonatkozóan. Amennyiben a fogyasztás nem csökken a mérők felszerelésének hatására, úgy a társadalmi hasznok nagyrészt elvésznek, ami megkérdőjelezheti az egész okos mérési rendszer bevezethetőségét. Ugyanakkor már kismértékű (1% alatti) fogyasztáscsökkenési várakozás esetén is egyértelmű, hogy érdemes bevezetni az okos mérés rendszerét.

Eredmények gyors bevezetési ütemterv mellett (Teljes periódus maradványértékkel, milliárd Ft):

Érzékenységvizsgálatok: az eltérő „lefedettség” hatása a megtérülésre
A lefedettségre irányuló érzékenységvizsgálatok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a teljes mérőállomány cseréje nem racionális, amennyiben az okos mérők és a hagyományos mérők közötti árkülönbség a modellezett mértékben fennmarad. Ennek figyelembevételével nem javasoljuk a bevezetés lefedettségét a fizikai mérőszám 70%-a fölé emelni.

Gyors bevezetési ütem mellett különböző okos mérő lefedettségek vizsgálata:

Érzékenységvizsgálatok: a hálózati veszteségcsökkenés hatása
Meggyőződésünk szerint a tanulmányban számszerűsített értékek a mérés által szolgáltatott többletinformációk hatékony elosztói hasznosítása esetén elérhetők, de kétségkívül ambiciózusak. Az ágazati megtérülést rendkívül komoly mértékben befolyásolni fogják, hogy ténylegesen mekkora megtakarításokat lesznek képesek realizálni az elosztók ezen a területen.

A hálózati veszteség csökkenésének mértéke az okos mérés bevezetésének hatására reálértékben 2010. évi bázisárakon – gyorsított bevezetési ütem mellett:

A hálózati veszteség csökkenésének hatása a megtérülésre (gyors bevezetési ütem):

Érzékenységvizsgálatok: a fogyasztói megtakarítások hatása a megtérülésre
Csak abban az esetben javasolható egy –az ágazati szereplőkre nagyobb finanszírozási terhet és az explicit periódusban kedvezőtlenebb megtérülést biztosító – feszített bevezetési ütem mellett dönteni, amennyiben nagy bizonyossággal igazolható, hogy a bevezetés képes „hozni” a fogyasztói energia‐ megtakarításból és áttételesen a környezeti károk csökkenéséből származó előnyöket.

A villamos energiafogyasztás várható alakulása a 3*80 A teljesítményhatás alatti fogyasztóknál (Gwh):

Az okos mérésnek betudható fogyasztáscsökkenés hatása a megtérülése (gyors bevezetési ütem):

A projekt lehetséges finanszírozása: a hasznok és költségek újraelosztása
A bevezetés első időszakában kritikus,hogy sikerüljön megteremteni az ágazati szereplők támogatását annak ellenére, hogy a nettó jelenértékek számukra negatívak az explicit periódusban. Ennek eszköze lehet pl. egy időszakos mérési díj bevezetése. (Már egy havi 50 Ft‐os mérési díj ötéves fenntartása is 9,4 milliárd Ft‐tal, 10 éves fenntartása 20,8 milliárd forinttal javíthatja az ágazati megtérülést, miközben a fogyasztók továbbra is a hasznok döntő hányadát élvezhetik.

A mérési díj hatása a nettó jelenérték változására (milliárd Ft):

Területi OM-operátori modellek lehetséges bevezetési ütemterveinek megtérülése:

Az érzékenységvizsgálatok összefoglalása
– Az alapmodellen kívül három további forgatókönyvet számszerűsítettünk:
– Optimista: ami magasabb (mindkét közműre 2%‐os fogyasztás‐megtakarítással és a tervezettnél 25%‐kal alacsonyabb bekerülési költségűokos mérőkkel számol;
– Óvatos: amelynél a hálózati veszteségek csökkentésének várakozását felére redukáltuk (10% /villany és 20% /gáz);
– Pesszimista: az „Óvatos”forgatókönyvön túl csupán 0,5%‐os fogyasztás‐megtakarítással kalkulál az okos mérőkkel rendelkezőfogyasztóknál.

Az éves ágazati megtérülések alakulása gyors bevezetési ütem mellett az explicit időszakban (reálértékben 2010‐es bázison):

Az okos mérés teljes megtérülésének alakulása gyors bevezetési ütem mellett az explicit időszakban (reálértékben 2010‐es bázison):

A Gázkonferencián elhangzott előadás alapján

Felsmann Balázs