A MÉDI érvényesíthetősége valószínűleg még hosszú évekig slágertéma lesz, ha a kamara feladatai szóba kerülnek. Az MMK elnöksége június 8-ai ülésén új MÉDI Bizottságot hozott létre, amelynek elnökével, Zsömböly Sándorral beszélgettünk terveiről, módszereiről.
Először az elnökségi jegyzőkönyv, azaz a szikár tények:
11/2012. (VI. 13.) MMK Elnökségi határozat
A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. § (2) g) pontjában meghatározott feladat teljesítése céljából létrehozza a Mérnöki Díjszabás (MÉDI) Bizottságot. A MÉDI Bizottság határozatlan időre létrehozott állandó bizottság. A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége a MÉDI Bizottság elnökének Zsömböly Sándort bízza meg. A MÉDI Bizottság elnöke a MÉDI Bizottság tagjait a Magyar Mérnöki Kamara Elnökségének előzetes jóváhagyásával maga bízza meg. A MÉDI Bizottság az Elnökkel együtt összesen négy főből áll. A MÉDI Bizottság munkáját kettő – komplex épülettervezés, és önálló, egy szakágat érintő tervezés témacsoportokat lefedő – Szakértői Testület segíti. A Bizottság 2012. évre vonatkozó költségvetését a Kamara Cselekvési Programja 500.000 Ft-ban határozta meg.
A MÉDI Bizottság feladatai
1) MÉDI Bizottság kiemelt feladata a díjszámítás érvényesíthetőségének megteremtése. Ennek érdekében tárja fel mindazon területeket, és megoldásukra javaslatot terjesszen az MMK Elnöksége felé, ahol lépéseket kell tenni a díjszabás érvényesíthetősége érdekében. Folytasson vizsgálatokat meghatározó EU tagállamok mérnöki díjszámításának gyakorlatáról, tárja fel az EU-ban alkalmazott kötelező érvényű díjszámítási jogszabályokat, megoldásokat. Folytasson vizsgálatot az Európai Fejlesztési Bank közbeszerzési gyakorlatáról, különös tekintettel a legalacsonyabb-legmagasabb ajánlatok kezeléséről. Folytasson elemzéseket a tervezési díj összetevőiről, és hasonlítsa azt össze fejlett EU tagállamok azonos tételeivel.
2) A 20/2011. (VI: 8.) MMK Elnökségi határozatnak megfelelően az érintett szakmai tagozatok az egyes sajátos építményfajtákra folyamatosan frissítsék meglévő, illetve készítsék el hiányzó díjszabásukat.
3) Komplex épülettervezés esetében az érintett tagozatok folyamatosan frissítsék, és tartsák karban Magyar Építész Kamarával (MÉK) közösen a MÉDI algoritmusát.
4) A 19/2011. (VI. 8.) MMK Elnökségi határozatnak megfelelően készítse el MÉK-MMK, az épületekre vonatkozó közös díjszabásának preambulumát, MÉK-kel egyeztetett módon.
A riport:
Elnök úr, mi a cél, a MÉDI teljes érvényesíthetősége?
Ez vágyálom lenne, nem pedig realitás. Lépésről lépésre kell haladni.
Mi az első lépés?
A MÉDI érvényesítésének éppen mi, kamarai jogosultsággal rendelkező tervezők vagyunk a legnagyobb gátjai, már ahogy ez lenni szokott. Ma mindig akad egy olcsóbb ajánlat, valaki, aki kevesebbért is megtervezi, ez pedig letöri az árakat. És nem is csak a „minimál” tervezéseknél, hanem kihat a minőségi munkát nyújtó, nagy létesítményeket tervezők díjaira.
Mit lehet tenni?
A szakmán belül kell megegyezni. Kompromisszumokat kell kötnünk, és önmérsékletet és szolidaritást tanúsítanunk, azaz tudnunk kell nemet is mondani, még ha a pillanatnyi érdekünk nem is ezt diktálná. Jelenleg alacsony fokú a szakma önszerveződése ilyen-olyan okok miatt, ezen kell változtatni. Az út, amit én járhatónak tartok, az egyéni egyeztetésektől halad a törvényig.
Kikkel fog egyeztetni a Bizottság?
Terveink között az első helyen szerepel a mérnökcégek felmérése, aminek keretén belül statisztika készülne többek között a mérnöknapok számáról, a cégekl árbevételéről. Ezen alaptudás birtokában ülnénk le mindenkivel, akivel lehet.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
„ha valamit nem akarsz megoldani, akkor alakíts rá egy bizottságot” jutott eszembe az első sorok elolvasása után.
Nem tudom ki mondta, de okos és tapasztalt ember volt.
Elolvasva a riportot az első benyomásom csak megerősödött.
A probléma gyökerét én egészen másutt látom; először is a hatályos rendeletek betartásánál és betartatásánál és a rossz rendeletek kigyomlálásánál.
Csak az érthetőség kedvéért említek néhányat:
Építési engedélyezési eljárás: tapasztalatom szerint a szakági tervfejezeteket nagyon jelentős mértékben nem jogosult tervezők jegyzik épületgépészeti tervfejezetet készít és bead az építész tervező, az engedélyező pedig cinkos trehánysággal – észrevétel nélkül kiadja az építési engedélyt. Hol marad a tervezői jogosultság ellenőrzése? A tervek műszaki tartalmáról ezek után már szinte szót se érdemes ejteni, lesújtó…
könyvet tudnék írni az általam látott engedélyezési tervek gépészeti képtelenségeiből – a radiátoros fűtésre rásegítő napkollektoroktól a tüzelőtároló nélküli faelgázosítós fűtésű épületekig.
Tervek nélküli kivitelezés:
Ma egy 10 m Ft összérték feletti kivitelezési munkát kötelezően be kell jelenteni az építési hatósághoz, a NAV-hoz és még ki tudja hova.Ezt ellenőrizni van kapacitás, arra meg nincs, hogy a kivitelezés csak kiviteli tervek alapján legyen elkezdhető?
Milyen egyszerűen kivitelezhető lenne: amíg nincs kiviteli szintű terv (és nem rendezte a beruházó a tervezés díját), addig nem indulhat a kivitelezés. Már hallom az ellenvetést a szűkös határidőről; válaszom: alap nélkül nem kezdhető meg az épület falazása sem!
Közbeszerzés: A Lajtától nyugatra természetes dolog, hogy a közbeszerzések és versenytárgyalások során vizsgálják az értékaránytalanságot, vagy ha erre nincs kapacitás akkor a legalacsonyabb és legmagasabb árat kiejtik a versenyből (persze csak az azonos műszaki tartalom ellenőrzése után).
Ezt nem bonyolult megcsinálni, csak az akarat hiányzik.
Folytathatnám a sort, de nem akarok regényt írni… vissza a cikkhez:
„Mi az első lépés?”
a válasz szerintem rossz. A jelenlegi helyzetet a szabályozási környezet alakította ki. Amilyenek a szabályok és azok betartása, olyan módon viselkedünk mi mérnökök. Tőlünk várni, hogy megváltozzunk ugyan lehet, de mitől, miért változzunk meg?
„Mit lehet tenni”
a válasz szerintem itt is rossz.
Az önmérséklet szimpatikus dolog, de piaci farkastörvények között önmérsékletre buzdítani meddő elképzelés.
Az, hogy majd mi mérnökök korlátozzuk önmagunkat nagyon naív elképzelés, a közelmúlt épp eléggé bizonyította, hogy nincs realitása.
Azért szerveződtünk kamarába, hogy általános és specifikus igényeinknek legyen szószólója, álljon ki a jogainkért és szerezzen érvényt kötelességeinknek. Az igaz, hogy ezt más helyettünk nem fogja megtenni, de mi erős felhatalmazást és nem kevés anyagi áldozatot hoztunk és hozunk azért, hogy ez így legyen. Most akkor visszadobták a labdát, hogy oldjuk meg mi?
Mit szervezzünk még magunkon, ha a legjámborabb egyezségeinket is felrúgja a többi piaci szereplő.
Tessék végre érdekvédelmi szervként is fellépni az ország nyilvánossága előtt, mint pl. az orvosi kamara elnöke, aki bejelentette a rezidens szövetség letétbe helyezett felmondásait, és lám mára már lett béremelés az egészségügyben!
Tessék végre a médea nyilvánosságát használni és bejelenteni, hogy nincs tervező utánpótlás, mert a méltatlan jövedelmi viszonyok miatt nem tud ma emberhez méltó módon megélni egy főállású tervezőmérnök. A kamara főleg erre való, és nem csak protokoll célokra.
MÉDI-ről addig felesleges bármit is egyeztetni, amíg az abban foglalt díjazási elképzelések és a valóságban realizálhatók között fényévnyi a távolság. Először a mérnöki munka értékadásának, mint minimális követelményértéknek kell érvényt szerezni.
Saját cégem és annak 22 éves fennállása alapján nyugodtan leírhatom, hogy 1 Ft kifizetett bérhez minimum 5 Ft árbevételt kell realizálni (és ez nyereséget (az mi?) nem tartalmaz).
A nem bonyolult számtani műveletek elvégzése után kiderül, hogy egy kezdő mérnök béréhez (legyen 300ezer Ft) 8200,- Ft-os óradíj tartozik ÁFA nélkül. Mennyi egy gyakorlott mérnök elvárt jövedelméhez tartozó érték? A duplája, háromszorosa?
Mit ír le az épületek energiatanusítására vonatkozó rendelete?
5.500 Ft-os mérnöki óradíjat? Abszurd!
Tisztelt Magyar Mérnöki Kamara, már akkor az asztalra kellett volna csapni!
Ma saját vállalkozásom 6-ról 3 főre fogyatkozott, megmaradt mérnökeim minimálbérért dolgoznak (hogy túléljünk).
Ma én a cégvezetőként havi 44.000 Ft-ot viszek haza, napi kb. 12 órai tervezői és irányítói munka után (azért is mentem nyugdíjba, hogy ezt megtehessem).
Milyen önmérsékletet kellene még tanúsítanunk? Kivel és mit kellene még egyeztetnünk?
Mindezek ellenére nem vagyok pesszimista alkat (ha az lettem volna, már rég mást csinálnék), de meggyőződésem, hogy ez az alakítsunk bizottságot… minden jobbító szándék ellenére is elvetélt ötlet.
Más megoldás kell… égetően gyorsan, hogy ki ne haljanak a tervezők
NG
Energiatanúsítvány vonatkozásában most fordított a helyzet.
Ma találkoztam egy pesti csapat hirdetésével a neten (még ki sem tudom kapcsolni, mert a gmailes levelőzőm automatikusan hozza)5500 Ft + Áfától vállalkozik, vidékre is.
Hogy van ez?
Fázmán József