Lássunk tisztán, avagy értelmező magyarázatok, állásfoglalások szakmai köntösbe bújtatott ál-, rém- és tévhírekről.
Tárgy: Üvegházhatású gázok használata, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, klímaszerelés
Mi lesz így a klímás cégekkel?? Hogyan lehet majd klímát venni és szerelni?? Hogyan kell megküzdeni a adminisztrációval?? Mi is az igazságtartalma az ilyen és hasonló témájú cikkek, hírek, esetenként –tisztelet a kivételnek- szándékosan megtévesztő, tárgyszerűtlen tájékoztatásának, felvetéseknek? Értelmezzük, gondoljuk át, fogadjuk el az alább leírtakat, majd utána foglaljunk állást, ha ilyen témákról olvasunk!
Egyre több olyan, szakmánkat, nevezetesen az új FGáz rendeleteket, a megalakult Hatóságot és szerepét érintő tájékoztatás jelenik meg, amelyek talán közel tárgyszerűen, de esetenként nem kellő áttekintéssel, néha szándékos csúsztatással írják körül az üvegházhatású gázok használatának és kezelésének ellenőrzésére hivatott, megvalósítás alatt álló uniós, hazai (és Nemzeti Klímavédelmi Hatósági) szándékokat, intézményi rendszert, és az arra adható első reakciókat. Sok lényegi, már 2009. közepe óta jogszabályokban (a közelmúltban hatályon kívül helyezett 842/2008/EK illetve 310/2008 (XII.21.) Kormányrendeletben) előírt, azóta is fennálló kötelezettséget jellemzően nem említenek meg.
Pedig nem szabad újdonságként kezelni, kezeltetni, bemutatni az olyan, 2009. júliusa, a környezetvédelemért felelős minisztérium felügyelete alatt létrehozott Országos Monitoring és Képesítő Testület működése megkezdése óta (tevékenységét a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság létrehozásával azonos időben, 2015. február 18-án beszüntette) Magyarországon (és az Európai tagállamokban) a hűtőközegek környezetbe jutását okozó tevékenységet folytató személyeknél és vállalkozásoknál, valamint ilyen közegekkel üzemelő berendezések üzemeltetőinél kötelező, nevezetesen:
– a szerelő személyzet képzése, képesítése, képesítés érvényessége fenntartása,
– a vállalkozások a képesítése, ennek fenntartása, képesített személyzet alkalmazása,
– bizonyos töltetnagyság felett a telepített berendezések kötelező szivárgásvizsgálata,
– a hűtőköri beavatkozásokról, szivárgásvizsgálatokról, hűtőközeg felhasználásról nyilvántartás vezetése
– a hűtőközeg forgalmazásban, felhasználásban résztvevők regisztrálási-nyilvántartási-hűtőközeg felhasználás jelentési kötelezettsége.
Ha pedig ezek a kötelezettségek 2009. óta hatályban vannak, és minden érintett számára kötelező volt és van, a rendszer többek (jogkövetők!) számára jól és elismerten jól működik, időközben igazán meg lehetett volna szerezni mindenféle képesítést, eszközt és jogosultságot, be lehetett volna illeszkedni a rendszerbe, mindenkinek. A split-klíma szerelőknek is, és akkor ez az átmeneti állapot, „forradalmi újdonság” ma, idén és jövőre nem okozna gondot a klímaszerelőknek.
Csak hát nem volt kellő hatósági ellenőrzés, meg jogszabályismeret, vagy esetleg jogszabály-követési szándék. De mivel a jogszabály követő magatartásra újabban egyre jobban odafigyel(tet) az uniós és hazai szabályozás, a Hatóság, és ennek híre is ment, máris nagyobb a visszhangja, és sokan háborognak. Főleg az, aki eddig nem volt jogszabálykövető. Itt a különbség. Magunk, gyermekeink, unokáink, környezetünk érdekében már előbb kellett volna gondolkodni és befektetni. A jövőbe.
Ami viszont valóban lényegi újdonság(nak tűnik), hogy:
– hűtőkamionok, hűtő pótkocsik hűtőberendezésein is kötelező rendszeres szivárgásvizsgálatot végezni, (amit eddig is illett volna elvégezni, csak nem vették szigorúan, nem volt kötelező), illetve az, hogy
– az előtöltött, helyszíni szerelést igénylő berendezéseket (így a split klímákat is) valóban csak képesített vállalkozások vásárolhatnak és telepíthetnek. Azért döntött így az Unió, mert bevonta a hűtőközeg felhasználás ellenőrzésbe ezek hűtőközeg töltetét (korábban hiba volt nem ezt tenni) és eddig csak az volt előírva, hogy képesített vállalkozás szerelheti, és ez nem korlátozta kellően a szabadpiaci klímavásárlás eredményezte szakszerűtlen kiválasztást, sufni-szerelést).
Minden változtatás érdemben csak a rend, a tisztesség, az éghajlat- és klímaváltozás-védelem érdekében tett intézkedések eddiginél szigorúbban támogatását szolgálja. Érdemi változás várhatón azonban a hatósági hozzáállásában, az ellenőrzésben is lesz. Mindezt azért, hogy megvédje a szakmailag felkészülten és tisztességesen (már képesítéssel és megfelelő infrastruktúrával, tudással rendelkező) dolgozni szándékozókat, a fogyasztókat és a környezetünket a kóklerektől. Ezt nevezik pozitív diszkriminációnak, tessék beállni a sorba!
Ahhoz pedig, hogy egy, az új rendszer a jogszabályi környezetbe illesztve, a szakmai és érintett felhasználói társadalomban kellően tudatosítva felálljon, elismerést szerezzen, ahhoz idő kell. És megértés. És támogatás.
A tisztességesen tevékenykedő klímás cégek fognak majd a legjobban örülni, hogy ilyen „pozitívan diszkriminált”, a Hatóság által védett szakmai társadalom tagjai lehetnek, s nem kell félniük a piacon az olcsó, egynyári, egycsavarhúzós szakiktól és megoldásoktól. A pozitív hatást, a rendszer és az ár-érték arány megváltozását meg idővel az ügyfelek is el fogják fogadni. Kis kényszer és áldozatkészség kezdetben nem árt!
Üdvözlettel
Zoltán Attila, elnök
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség
…egy ernyőszervezet a tisztességes és honi épületgépészetért…
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.