Mérnök Újság és egyebek

Amikor tavaly az MMK elnöksége kiírta a pályázatot a Mérnök Újság működtetésre, kiadónk is meglepve látta, hogy bizony szakkiadók nem nagyon lettek meghívva rá. Pedig ha másért nem, a kíváncsiság miatt mi is szívesen megmérettük volna magunkat. Nem értettük, hogy mi lesz az új irányvonal, és hogy tudja majd az nélkülözni a szakmai tapasztalatot, helyettesíteni a közmédiában való jártassággal.
Aztán kijött az első szám, majd a második is – beszéljünk inkább erről, mert ez utóbbi, illetve a harmadik szám már kiérlelten képviseli azt, ami.
A mi kiadónk szintén ez évben vette át a Magyar Energetika szaklap kiadását, és az első lapszámból vittem a Kamarába pár példányt. Mit mondjak, óriási sikere volt, főleg a Mérnök Újsággal összehasonlítva. Ilyen érvek hangzottak el: olvasható, nagyobb betűs (a MÚ kisebb); szaklaposabb, kéthasábos, szigorúbb tördelésű (a MÚ bulváros); szakcikkek vannak benne, ábrákkal, képletekkel (a MÚ-ból ezek hiányoznak); színes, mégsem rikító (a MÚ, mint említettük, bulváros).
Mindez igaz, és hizlalta is a szívemet. Csakhogy a teljes képhez a koncepciót is, sőt elsősorban azt kell megvizsgálni.
Az előző kiadó Mérnök Újságja szaklap volt, szakcikkekkel, mérnököknek. Zsúfolt, puritán, mondhatni, amatőr tördeléssel, szerkesztési koncepció nélkül. Mindez persze nem feltétlenül a szerkesztő, a kiadó hibája volt, hanem a szükségleteké, azon kényszeré, hogy minél több anyag kerüljön be a lapba, mindegy, hogy miként.
Kinek is szólt az a lap? A tizede minden mérnöknek, a másik tizede az építőnek, a harmadik az épületgépésznek, a negyedik a villamosmérnöknek… Azaz lényegében senkinek!
A mai Mérnök Újság minden mérnöknek szól, és azon túl is az állami döntéshozóknak, és mindenkinek, aki mérnöki témával kapcsolatba kerül. Ez a lap ma nem szaklap, hanem SZAKPOLITIKAI médium, és annak is kell lennie! Ehhez idomul nagyon színvonalas tördelése, témaválasztásai, szerkesztése. Nem egy-egy szakterület mérnöki kérdéseivel foglalkozik, hanem a szakterületek mérnökpolitikai kérdéseivel, bevonva azokat az össz-mérnöki kognitív folyamatokba – teszi ezt érdekesen, olvashatóan, közérdeklődésre számot tartva. (Jó ötlet volt megtartani mintegy szoros kapocsként a Kamara és a Kiadó között az eddigi szakszerkesztőt.) Őszintén kívánok további sok sikert a Mérnök Újságnak, megérdemli, és meg is fogja kapni.
És hol lesz helye a SZAKMÁNAK, nagybetűvel? – kérdezhetik a jó értelemben konzervatívabb kollégák. Lesz helye, sőt több is, mint eddig. Az egyes szakterületek szaklapjainak hasábjain, ahol a célközönség olvassa a jól célzott cikkeket.

Veresegyházi