Németországban a mérnöki díjszabás kötelező alkalmazására vonatkozó törvény 2009. júliusi elfogadása után mára több per lezajlott az ügyben, súlyos ítéletekkel. Mi történt Németországban, és mi a helyzet nálunk?
Németországban van törvény, és van ellenőrzés, amit az ottani versenyhivatal végez. No és vannak szankciók is, méghozzá kőkemények; indokolatlanul alávállaló tervezőket büntettek például 250 000 euróra vagy hathavi elzárásra, az egyéb kamarai fegyelmi-etikai következmények mellett.
Magyarországon van ajánlott díjszabásunk – mit ér, mit érhetne, és jó lenne-e, ha egy német jellegű rendszerünk lenne? Erről kérdeztük Bokor András tervezőt, az MMK Épületgépészeti Tagozat Budapesti és Pest megyei Szakcsoport alelnökét.
Nagyon jó a német példa, és szeretném (minden tisztességes tervező nevében állíthatom), ha ez nálunk is bevezethető lenne. Ami ma itt megy Magyarországon, az egyszerűen tragédia!
Tegnapi történetem, hogy egy szállodai munkára adtunk ajánlatot még tavaly novemberben. A kapcsolattartó azt mondta, hogy teljesen jó az árunk (mondanom sem kell, hogy azért volt jó, mert csípőből alacsony árat adtunk meg), a cégünket is ismerték, így jók az esélyeink. Tegnap viszont értesítettek, hogy a mi árunk feléért elvállalta valaki. Ők is csodálkoztak már rajta, hogy azon az áron meg lehet-e csinálni a terveket, de a pénznek nem voltak az ellenségei, így gondolták, a terv az terv. Nem is gondoltak jobban bele, hogy két autó árában, ha az egyik a feléért is odaadja, nem lesz ugyan az a szolgáltatás. Mi a feléért nem is tudtuk volna elvállalni, mert a többe kerül a mi rezsink a tervek elkészítésének időtartamában, mint a bevétel, a tervezési díj.
Tehát ebből csak az látható, hogy nem lesznek kidolgozottak a tervek, így azok alkalmatlanok a kivitelezésre. Rontja a tervezők megbecsülését a rossz minőségben kidokumentáló kolléga, a kivitelezők abból nem tudnak dolgozni stb.
Arról már nem is beszélek, hogy nem tudok és nem is akarok konkurálni a konyhaasztalon dolgozó kollégával, mert nyilván más rezsiköltséggel dolgozik az és más rezsije van annak, akinek egy cége van bejelentett dolgozókkal, ISO-t kell fizetni és minden egyéb rezsit beleértve, még a takarítást is.
Mondtam, hogy még találkozni fogok ezzel a munkával a későbbiekben, amikor igazságügyi szakértőként kell majd megállapítanom, hogy miért rossz az épületgépészeti rendszer. Majd akkor kell megfizetni valakinek azt, amit most megspórolt.
Visszatérve a németországi esetre, szorgalmaznunk kellene, mármint a Magyar Mérnöki Kamarának, aki felveszi előtte a kapcsolatot az Építész Kamarával, hogy hasonló törvényt szavazzon meg nálunk is az Országgyűlés!!!
Nálunk is meg kell büntetni az alacsony áron dolgozó tervezőket. A Mérnöki Kamara azért javasol tervezési díjakat, mert tudja, hogy egy tisztességesen kiadott tervdokumentáció (melynek tartalmát a a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza – sokan még ezt sem ismerik) mennyi munkával jár.
Tervellenőrzési gyakorlatomban nap mint nap találkozom olyan kiviteli tervekkel, melyekhez nem adnak függőleges csőtervet, beszabályozási tervet, nem M 1:50 léptékben készítik a tervet, de többször is előfordult, hogy tűzívíz- vagy gázterv, vagy csapadékvíz-elvezetés nélkül adták ki a terveket. Na ezekkel a söpredékgyártókkal nem kívánunk versenyezni egy tervezési feladatra.
Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy egy ilyen hülye tervezőnek miért adott valaki vezetőtervezői jogosultságot? Talán már ott is el lehetne indulni, hogy ezeket visszavonatnánk, ha ilyen súlyos hibákat találunk!
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.