Az ok valószínűleg a változó EU-s előírásokban kereshető. Ha figyelembe vesszük, hogy 2017. január 1-től már csak olyan készülékek hozhatók forgalomba, gyárthatók az EU területén, illetve importálhatók, amelyek hűtőközege beszámításba került az előzetesen kiosztott kvótába, akkor elég egyértelműnek tűnhet a gyártók viselkedése, hogy idén visszafogják a termelésüket az alacsonyabb GWP potenciálú hűtőközegekre való áttérés előkészítése miatt.
14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
9. Fluorozott szénhidrogének uniós kvótarendszere
12. § (1) Magyarország területén csak az Európai Unió területén letelepedett azon gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni, amelyek a tárgyévre vonatkozóan a forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségére tekintettel regisztrálták magukat a Bizottság által működtetett elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartásban és
a) az Európai Bizottság által kiszámított referenciaérték meghatározását követően a Bizottság által kiosztott forgalomba hozatali kvótában részesültek …
10. Fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések forgalomba hozatala Magyarország területén
13. § (1) 2017. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseket forgalomba hozni az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet:
a) a forgalmazó által forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén-mennyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került”
A teljes rendelet vonatkozó passzusai a cikk végén találhatók.
A rendelet az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet honosítása, tehát nem hazai specifikumról, hanem brüsszeli előírásról van szó, és az eredeti rendelet az EU egészére vonatkozik.
A fenti előírásoknak megfelelően, aki az EU területére hűtőközeggel töltött klímaberendezést importál, annak kvótát kell igényelnie. A kvótát GWP értékben határozzák meg. Emlékeztetőül álljon itt összehasonlításképpen egy táblázat a jelenleg használatos hűtőközegek GWP értékeiről:
Végesen kiszabott kvóta esetén könnyen előfordulhat, hogy egy brand-nek, készüléknek/márkának a forgalmazását szüneteltetni kell, mert a forgalmazó/gyártó elérte a kvóta határát. Adott kvótakereten belül akkor lehet minél több készüléket forgalmazni/gyártani, ha az egyes készülékekben alkalmazott hűtőközeg GWP potenciálja minél kisebb. Ezt új, alacsony GWP potenciálú hűtőközegek alkalmazásával lehet elérni.
Ázsiában jellemzően gazdasági okokból az R32 hódít. R32-vel töltött készülékekből majdnem ötször többet lehet a kvótarendszerbe illeszteni, mint a leggyakoribb R410a-val töltött készülékek esetében. Nem elhanyagolható szempont, ha gyártói oldalról nézzük.
Mivel a split készülékek túlnyomó többsége Kínában és a Távol-Keleten készül, az EU-n kívül, az onnan behozott készülékek, bármilyen csatornán is kerüljenek az EU területére, előre kiosztott kvótarendszer szerint kell, hogy szerepeljenek. A kínai gyártók meg elébe mennek az új előírásnak, elkezdték az átállást az új R32 alacsony GWP potenciálú hűtőközeges klímaberendezésekre. Azt egyik gyártó sem meri, tudja felvállalni, hogy marad a magas GWP potenciálú hűtőközegek alkalmazásánál, hiszen ezzel súlyosan korlátozná saját piacait. Az EU jelentős felvevőpiacnak számít, tehát beszállítóinak mindenképpen alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz.
Ez azzal jár, hogy az idei termelést visszafogják, és nem szokásos módon, előre, már kora tavasszal feltöltve a raktáraikat, hanem rendelés alapján szállítanak. Kínából viszont nem ér ide a készülék egyhamar, tehát megnő a szállítási határidő. A hazai felhasználó ebből annyit észlel, hogy hiány van a piacon, a legtöbb márka kínálata szűkebb, és megnőttek a szállítási határidők.
A gyártók a következő logikus okok miatt foghatják vissza gyártást:
Elkerülhetik, hogy még a jelenlegi (régi) hűtőközeggel töltött készülékkészletei beragadjanak, hogy majd vesztességgel kelljen túladniuk rajtuk.
A hiány felveri az árakat, az új készülékek magasabb árai könnyebben elfogadtathatóbbak lesznek a piaccal.
A gyártás visszafogásával a fejlesztésre, átállásra tudnak koncentrálni.
A 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről vonatkozó részletei:
„A Kormány a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés k)–p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya
a) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti anyagokra és az azokkal Magyarország területén folytatott tevékenységekre, termékekre, berendezésekre és létesítményekre terjed ki.
…
9. Fluorozott szénhidrogének uniós kvótarendszere
12. § (1) Magyarország területén csak az Európai Unió területén letelepedett azon gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni, amelyek a tárgyévre vonatkozóan a forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségére tekintettel regisztrálták magukat a Bizottság által működtetett elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartásban, és
a) az Európai Bizottság által kiszámított referenciaérték meghatározását követően a Bizottság által kiosztott forgalomba hozatali kvótában részesültek, vagy
b) ha az a) pont szerinti referenciaérték-kiszámítás nem történt meg, úgy forgalomba hozatali szándékukat a Bizottság felé az erre vonatkozó rendelkezések szerint bejelentették, és a bejelentés alapján a Bizottságtól forgalomba hozatali kvótakiosztásban részesültek.
(2) A forgalomba hozatali kvótakiosztás alól mentesség kérelmezhető legfeljebb négy évre a gyártó vagy importőr írásbeli kérelme alapján a Hatóság felé benyújtott kérelem alapján az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén. A Hatóság a kérelmeket tagállami kérelemként a kérelem benyújtását követő hónap 10. napig továbbítja a Bizottság felé.
(3) A Bizottság által meghatározott módon az elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartáshoz való hozzáféréssel rendelkező Hatóság az Éhvt. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, az F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett termékeket és berendezéseket is érintő forgalomba hozatalt, a kereskedelmet és a szolgáltatásnyújtást ellenőrző hatóságok részére rendelkezésre állást biztosít az elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartásba való betekintésre.
(4) A gyártók és importőrök az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) és (4) bekezdésében foglaltak és annak VII. mellékletében rögzítettek szerint jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak közvetlenül a Bizottság felé az annak I. és II. számú mellékletében meghatározott anyagokra vonatkozóan. A jelentést akkreditált auditornak kell ellenőrizni, és azt a gyártó és importőr köteles a Hatóság adatbázisába is feltölteni.
10. Fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések forgalomba hozatala Magyarország területén
13. § (1) 2017. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseket forgalomba hozni az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet:
a) a forgalmazó által forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén mennyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került,
b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát,
c) a forgalmazó az a) és a b) pontra vonatkozóan a gyártó vagy importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal és teljes körű megfelelési dokumentációval rendelkezik,
d) a forgalmazó regisztrált az adatbázisban, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a jelen rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint eleget tesz.
(2) A gyártó és az importőr a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljes körű megfelelési dokumentációt öt évig köteles megőrizni, és azt ellenőrzés során a Hatóság rendelkezésére bocsátani.
Szerkesztő megjegyzése:
Az ilyen színtű összehangolt piaci magatartás erősen kartellgyanús, és szerintem amúgy kizárt, hogy a versenytársak ilyen összehangoltan, tudatosan lépjenek fel.
Gyors körkérdésünk szerint a gyártók rendelésállománya markánsan nagyobb, esetenként akár a duplája is a tavalyinak, ez is szerepet játszhat a klímahiányban.
Varga Csaba
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.