Építész kollégák keresték meg a MMK Elektrotechnikai és Épületgépészeti Tagozatának illetékeseit, és kérték az állásfoglalásukat egy konkrét eset kapcsán.
A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti és Elektrotechnikai Tagozatának szeretnénk megtudni az álláspontját a következő eset kapcsán:
A gödöllői járási hivatal szóban jelezte, hogy a mai naptól megkövetelik, hogy az építési engedélyezési terveknél minden esetben épületgépész és villamosmérnök működjön közre. Erre sem jogszabályt, sem rendeletet nem tudtak mutatni (és mi sem találtunk), valamint más járási hivatal sem jelezte ezt az „előírásukat”. Legjobb tudomásunk szerint 7 kW tervezett összfogyasztás felett kell kiviteli terv. (Ebben az esetben már az engedélyezési tervnél is kell hogy közreműködjön?)
A kérdésünk a következő:
Milyen esetben kell engedélyezési, illetve kiviteli tervnél épületgépész, illetve villamosmérnöknek közreműködnie?
Várjuk válaszukat, tisztelettel:
F. László és Cs. Zoltán
Tisztelt Kolléga urak!
A vonatkozó rendeletben valóban nincs kiemelve, hogy az építési engedélyezési terv tartalmaznia kell a szakági tervező aláírását és tervezői nyilatkozatát. Az engedélyezési terv a tervezési folyamat része, amelyet csak jogosultsággal rendelkező tervező készíthet el. Abban az esetben, ha az adott létesítmény nem csak építészeti, hanem más szakági munkarészeket is tartalmaz, akkor a szakági részt csak arra a területre jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el. Tehát az adott önkormányzat helyesen jár el minden olyan esetben, ha az építési engedélyezési terv tartalmaz szakági fejezeteket (gépész, elektromos, statika stb.), akkor ragaszkodik a szaktervező aláírásához és nyilatkozatához. Ez az eljárás nem jogszabályellenes.
Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor az építész kolléga készíti el más szakterület engedélyezési tervleírását is. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy figyelmen kívül maradnak olyan alapvető telepítési szabályok, előírások, amely betartása utólag csak a tervezett épület módosításával, átalakításával elégíthető ki.
Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának elnöke
Tisztelt F. László és Cs. Zoltán urak!
Az Elektrotechnikai Tagozat véleménye azonos a fentebb megfogalmazottal: adott szakterületen tervezési tevékenységet csak a szakterületen tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező végezhet. Az építési engedélyezési tervdokumentáció 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti kötelező tartalmú épületvillamossági műszaki leírását a 266/213/2013.(VII.11.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő építményvillamossági szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el.
Kun Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozatának elnöke
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Örülök annak, hogy végre a VGF is feszegeti azt az akkut problémakört, ami az építész tervezők jogosulatlan tervezési tevékenységének egyre jelentősebb mértékű – jelenlegi – gyakorlatát veti fel. Ez ugyanis messze nem csak hatásköri kérdés; rengeteg későbbi kivitelezési probléma okozója.
Tervezőmérnökként sokszor szembesültem azzal, hogy az épitési engedélyezési eljárásban csak az építész tervező által gondolt
sematikus gépészeti tartalmak kerültek rögzítésre, holott az sem a megvalósíthatósággal sem az építtetői elvárásokkal nem volt összhangban.
Egy kirívó megtörtént esetemet írnám le:
EU-s pályázati pénzből megvalósuló 12.000 m2-es virágkertészet építési engedélyes terve.
A gépész tervfejezetet jegyző építész épületgépészeti tervfejezete:
fűtés: gázkazánokkal termelt fűtési melegvíz, használati melegvíz HMV tárolókkal
gáz: van (TIGÁZ jegyzőkönyv csatolva)
víz: községi vízhálózat (MIVÍZ jkv)
szennyvíz: Községi szennyvíz és csapadékvíz hálózat (MIVÍZ jkv)
Kazánház engedlyezett alapterület 3*4 m bm: 2.70
A benyújtott tervdokumentáció építési engedélyt kapott, ami a pályázat alapjául szolgált, (ezt követően kértek fel gépészeti kiviteli tervek elkészítésére). Az első megrendelővel történt helyszíni megbeszélésen döbbentem le, többszörösen is, amikor körvonalazódott a tervezési feladat, „aminek tervezői díját az építész természetesen már leegyeztette az építtetővel” (nagyságrendi eltéréssel).
Kiviteli gépészeti tervezés:
fűtési hőígény mértékadó számított értéke: 2,4 MW,
Gáz csatlakozási ponton az ép. eng tervben meghatározott DN 50 kisnyomású elosztó vezeték helyett elegendő gázmennyiséget 6,4 km távolságról kellett középnyomású gázvezetékről vasút alatti átvezetésekkel (Budapest-Miskolc fővonal) biztosítani (beruházási többlet költség 117 millió Ft).
A szükséges vízmennyiséget a községi vízhálózat helyett 3 db fúrt kúttal kellett biztosítani, az ivóvíz mennyiség még a szociális épület vízigényét is épphogy csak fedezte.
A csapadékvizet szerencsére egy közeli kavicsbánya tóba lehetett út és gát alatti átfúrásokkal elvezetni.
A tüzivíz helyzetet is csak a bányató közelsége oldotta meg (felmentéssel)
A gépészet (kazánház és tápoldat keverő továbbító rendszer) befogadására 140m2 alapterületű 4,5 m belmagasságú épületrészt kellett létesíteni, természetesen mindezt sorozatos engedély módosításokkal. Azt már le sem írom, hogy a pályázati pénz a beruházás töredékére se volt elég. Pedig mindez történhetett volna másképp is…
Sok építési engedélyes tervet látok munkám során, gyakran visszatérő kontárkodás az építész részéről:
„szellőzés: (légellátás) nyílászárókkal biztosított” (!?!?)
Manapság a hőtechnikai előírásokat hagyományos tömítőélek nélküli nyílászárókkal nem lehet kielégíteni. Milyen szellőzésről beszél az építész? Vagy úgy gondolja, hogy az ott tartózkodó emberek is visszatartják a levegővételt két ablaknyitás között?
divatos fordulat építész műszaki leírásokból:
” napkollektoros fűtés rásegítést tervezünk ” korábban meg leírja, hogy „a fűtés radiátoros hőleadókkal történik” (!?!?)
Szintén gyakori, hogy pellet vagy aprítéktüzelésben gondolkodik az építész, de fa- pellet- vagy apríték tárolásra alkalmas helyet a terven nem biztosít.
Az egyéb gépészeti tartalomhoz (puffertárolók szolártárolók stb helyigényének megfelelő gépészeti helyiségméretekről nem is beszélve…
Tisztelet a kivételeknek, természetesen vannak ilyen építészek is, de igazából nem is értem. Az építész tervezőknek mi abban a jó, ha eljátsza az építtető bizalmát azzal, hogy jól felkészült szaktervező társak közreműködése helyett – súlyosan gondatlanul – időzített bombákat épít be az engedélyezési tervekbe…?
Feltettem ezt a kérdést egy építész kolléganőnek. A válasza az volt: „így is olyan keveset fizetnek a megbízók…”
A válaszom az volt; silány produkcióért én még ennyit se fizetnék megbízóként, a szaktervezők kihagyásával ugyanis eleve nem születhet korrekt terv.
Gondolom a villamos tervező kollégák is tudnának sorolni hasonló épületes példákat.