Létezik fogyasztói tudatosság? című cikkünk kapcsán kicsit utánanéztünk, hogy megy ez külföldön, ott mennyiben bízzák az ingatlan tulajdonosára a döntést, hogy tesz-e valamit a biztonsága érdekében. Arra jutottunk, hogy Magyarországon szigorúak a szabályok, de ez meg is látszik a jónak mondható baleseti statisztikákban.
Például Belgiumban, ami ugye nem a fejletlenségéről híres, tízszer annyi halálos CO-mérgezéses baleset történik, mint hazánkban. De konkrét példát most keletebbről hoztunk.
Minden lakásban lesz tűzvédelmi ellenőrzés címmel közölt a krónika.ro romániai hírportál cikket (a cikk itt letölthető, magyar nyelvű). Ebből idézünk, az érdekesebb részeket kivastagítva:
„Gyergyószentmiklós minden lakásába bekopogtatnak a hivatal emberei, ellenőrizve, betartják-e a tűzvédelmi előírásokat, történt-e módosítás az épület eredeti struktúrájában. Tömbházak esetén arra figyelnek, hogy a lakás struktúráját megbontották-e például tartófalak lebontásával, illetve hogy tűzvédelmi szempontból a családok eleget tettek-e az előírt óvintézkedéseknek.
Ha az ingatlanban az ellenőrök rendellenességet észlelnek, javaslatokat és harmincnapos határidőt kap a lakó a probléma megoldására, a türelmi idő lejártával újabb ellenőrzésre lehet számítani.
Ahol nem nyitnak ajtót az ellenőröknek, levélben hagynak ott tűzvédelmi tanácsokat, és egy későbbi időpontban visszatérnek. Ha akkor sem járnak szerencsével, a lakrész, lakás tulajdonosa a polgármesteri hivatalba kell eljuttasson egy nyilatkozatot, melyhez formanyomtatványt igényelhet, és melyben saját felelősségére kijelenti: ingatlanjában betartott mindenféle tűzvédelmi óvintézkedést.
Tömbházlakások esetén többen a szellőztetőbe vezették a kályhacsövet, ezt teljes mértékben meg kell szüntetni. Ott, ahol megfelelő kémény van, és azt akár egy család is használja, kötelessége engedélyeztetni, állapotát ellenőriztetni, a kéményseprésről gondoskodni, és ezt igazoló aktákkal alátámasztani.
A füstjáratok rendszeres tisztítását a kertes házban lakóktól is számonkérik, jelezve, hogy a november elsejétől működését kezdő önkormányzati cég, a Vitalissima Kft. keretében kéményseprés-szolgáltatás is lesz, igénybe lehet majd ezt is venni.”
Tehát Romániában elég nyilatkozni (?!), hogy minden rendben van, és hurrá, hogy november 1 től van kéményseprés(??!!) Remélem, valamit félreértettem…
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
11 hozzászólás
Azt találtam, hogy 11 kW-nál kisebb teljesítményű tűzhelynél elég a szabadba nyíló ablak és legalább 15 négyzetméter helyiségméret. Ha nagyobb a teljesítmény választani lehet: gépi szellőztetés 30 m3/h/kW vagy CO-riasztó. (DVGW/TRGI)
Így igaz, de a 15 az nem négyzetméter hanem légköbméter, szóval 11kW-nál kisebb tűzhely 5 négyzetméter körüli konyhában elhelyezhető, ha van szabadba nyíló ablaka, vagy ajtaja.
Megtaláltam a hivatalos szöveget, szó szerint így néz ki a német szabályozás:
TRGI-Ergänzung hinsichtlich Aufstellung von Gas-Haushalts-Kochgeräten
8.2.1 Aufstellräume für Gasgeräte Art A
8.2.1.1 Allgemeines
Die Aufstellung von Gasgeräten Art A ist nur zulässig, wenn die Abgase durch einen sicheren
Luftwechsel im Aufstellraum ohne Gefährdung und unzumutbare Belästigungen ins Freie geführt werden. Dies gilt insbesondere bei Erfüllung folgender Anforderungen als nachgewiesen:
Für die Gasgeräte Art A (Gas-Haushalts-Kochgeräte, Gas-Durchlaufwasserheizer und Gas-Raumheizer) genügt es, wenn sichergestellt ist, dass
1. durch maschinelle Lüftungsanlagen während des Betriebs der Gasgeräte ein Luftvolumenstrom von mindestens 30 m3/h je kW Gesamtnennleistung aus dem Aufstellraum ins Freie abgeführt wird
oder
2. besondere Sicherheitseinrichtungen verhindern, dass die Kohlenmonoxid-Konzentration in den Aufstellräumen einen Wert von 30 ppm überschreitet.
8.2.1.2 Zusätzliche Einzelregelung für Gas-Haushalts-Kochgeräte bis 11 kW
Für Gas-Haushalts-Kochgeräte mit einer Nennbelastung bis 11 kW genügt es, wenn der Aufstellraum einen Rauminhalt von mehr als 15 m3 aufweist und mindestens eine Tür ins Freie oder ein Fenster hat, das geöffnet werden kann.
8.2.1.3 Zusätzliche Einzelregelung für Gas-Haushalts-Kochgeräte bis 18 kW
Für Gas-Haushalts-Kochgeräte mit einer Nennbelastung größer 11 kW (z. B. Gasherd(e) mit mehr als 4 Kochstellen oder Gasherd und zusätzlich aufgestellter Wok-Brenner), jedoch nicht mehr als 18 kW, genügt es, wenn der Aufstellraum einen Rauminhalt von mehr als 2 m3/kW aufweist und mindestens eine Tür ins Freie oder ein Fenster hat, welches geöffnet werden kann sowie eine Abluft-Dunstabzugshaube oder eine kontrollierte Wohnungslüftungseinrichtung (kein Umluftbetrieb) betrieben wird, die über ein Mindest-Fördervolumen von 15 m3/h je kW Gesamtnennbelastung verfügt. Entsprechende Zuluftöff-nungen müssen vorhanden sein.
In der Bedienungsanleitung der Gasherde bzw. Gasbrenner muss darauf hingewiesen werden, dass während des Betreibens dieser Gasgeräte/dieses Gasgerätes die Haube betrieben werden muss.
Úgy hiszem (m2/m3 elírástól eltekintve), György szabatosan foglalta össze a lényeget. Egy kommersz gáztűzhely teljesítménye egyébként általában kényelmesen belefér a 8.2.1.2 pont szerinti 11 kW keretbe.
A német előírást ki-ki értékelje saját meggyőződése szerint.
Találtam valami angol anyagot is. Ha valamit félre nem értettem, ők tűzhely ügyben még a német barátainknál is kevésbé szigorúak. Ott már egy 10 légköbméteres konyha (három-négy négyzetméter már inkább főzőfülke) is megfelel, ha van nyitható külső ablaka, vagy ajtaja. Ha netán még ennél is kisebb az a helyiség, akkor azért már ők is előírnak egy nyitott légbevezetőt is. Mágnes szelepről nem találtam említést.
Egyébként náluk nem sokkal bonyolultabb egy „A” típusú átfolyós kis vízmelegítőt sem betenni.
Ennek fényében mérsékelt élvezet Magyarországon egy lakótelepi konyhát birtokolni.
Tegyük fel, hogy nincs semmilyen előírás. Érdemes a kérdést ketté választani. Egyrészt szellőztetni kell a konyhát a főzéstől függetlenül. Másrészt biztosítani kell a tűzhely légellátását és égéstermék elvezetését. Erre rendelkezésre áll a konyhai elszívó. De hogyan jöjjön be a külső levegő? Jöhet a konyhai fal felől. Jöhet a lakás más helyisége felől. Ez utóbbi csak megkerüli azt a kérdést, hogy milyen a jó friss levegő bevezetés. Oda jutottunk, hogy a friss levegő bevezetése történhet előmelegítéssel vagy anélkül. Ez lehet központos (légcsatornás) vagy helyi. Maradjunk a konyhánál. Legegyszerűbb: ablaknyitás. Körültekintőknek reteszelés nélkül. Másoknak a gáztűzhellyel reteszelve. Nem nyitunk ablakot, légbevezetőt szerelünk be. Ha jár az elszívó, kellemetlen lehet a beáramló hideg levegő. Ha jól emlékezem, Keszthelyi István javasolta, hogy egy légcsatornával vezessük a külső levegőt a tűzhelyhez. Egy további lehetőség helyi hővisszanyerős szellőző készülék.
Minden különösebb ráfordítás nélkül, bármilyen légzárású ablaknál megoldható a tűzhely biztonságos légellátása és az égéstermék elvezetés ablaknyitással. Ha ennél többet akarunk: konyhai elszívó, légcsatornázás, hővisszanyerő.
Mivel nem főzünk 24 órán keresztül, megoldást kell még találni a „sima” szellőztetésre is. Lényegében ugyanez, csak a légcsere mértéke sokkal kisebb.
Tegyük fel, hogy nincs semmilyen előírás. Érdemes a kérdést ketté választani. Egyrészt szellőztetni kell a konyhát a főzéstől függetlenül. Másrészt biztosítani kell a tűzhely légellátását és égéstermék elvezetését. Erre rendelkezésre áll a konyhai elszívó. De hogyan jöjjön be a külső levegő? Jöhet a konyhai fal felől. Jöhet a lakás más helyisége felől. Ez utóbbi csak megkerüli azt a kérdést, hogy milyen a jó friss levegő bevezetés. Oda jutottunk, hogy a friss levegő bevezetése történhet előmelegítéssel vagy anélkül. Ez lehet központos (légcsatornás) vagy helyi. Maradjunk a konyhánál. Legegyszerűbb: ablaknyitás. Körültekintőknek reteszelés nélkül. Másoknak a gáztűzhellyel reteszelve. Nem nyitunk ablakot, légbevezetőt szerelünk be. Ha jár az elszívó, kellemetlen lehet a beáramló hideg levegő. Ha jól emlékezem, Keszthelyi István javasolta, hogy egy légcsatornával vezessük a külső levegőt a tűzhelyhez. Egy további lehetőség helyi hővisszanyerős szellőző készülék.
Minden különösebb ráfordítás nélkül, bármilyen légzárású ablaknál megoldható a tűzhely biztonságos légellátása és az égéstermék elvezetés ablaknyitással. Ha ennél többet akarunk: konyhai elszívó, légcsatornázás, hővisszanyerő.
Mivel nem főzünk 24 órán keresztül, megoldást kell még találni a „sima” szellőztetésre is. Lényegében ugyanez, csak a légcsere mértéke sokkal kisebb.
Kedves Zoárd!
Értsem úgy, hogy ha egy helyiségben A-típusú gázkészülék működik, akkor előbb lesz kellemetlen a meleg, mint veszélyes a légkör összetétele? Tehát csak akkor vagyok veszélyben, ha nagyon jól tűröm a meleget? Ennek megfelelően veszélyesebbek a B-típusúak, mert ott a felszabaduló hő egy része ugyan a helyiséget fűti (ezért van), de másik része a kéményen távozik?
Ezért olyan „laza” a német és angol előírás?
Magyarán figyeljünk jobban a B-típusúak légellátásra és égéstermék elvezetésére?
A baleseti statisztikák mit mutatnak?
Kedves Zoárd!
Értsem úgy, hogy ha egy helyiségben A-típusú gázkészülék működik, akkor előbb lesz kellemetlen a meleg, mint veszélyes a légkör összetétele? Tehát csak akkor vagyok veszélyben, ha nagyon jól tűröm a meleget? Ennek megfelelően veszélyesebbek a B-típusúak, mert ott a felszabaduló hő egy része ugyan a helyiséget fűti (ezért van), de másik része a kéményen távozik?
Ezért olyan „laza” a német és angol előírás?
Magyarán figyeljünk jobban a B-típusúak légellátásra és égéstermék elvezetésére?
A baleseti statisztikák mit mutatnak?
Kedves Gyuri!
Bár Zoárdot kérdezted, de gondolom, ő is meg fogja erősíteni. Igen, a „B” típusú gázkészülékek és levegőellátási hiányuk nagyságrendekkel több balesetet okoznak. Eddig csak egyetlen olyan gáztűzhelyes balesetről tudok, amikor konkrétan a gáztűzhely összes égőjét és nyitott sütőajtóval üzemeltették, céljuk nem főzés volt, hanem a lakás fűtése.
A tűzhely égésterméke rosszul szellőztetett lakásban tudtommal csak hosszabb távon okoz légúti károsodást, amit azért nem kell lebecsülni, de messze van a CO mérgezésnek nevezhető esetektől.
NG
Adalék a vízmelegítőhöz. Az épületünkben szükségessé vált a gyűjtőkémény „megváltoztatása”. Lehetőségként szóba jött a belső bélelés és minden készüléknél hőrenyitó füstgázcsappantyú beszerelése. Továbbá a gyűjtőkémény kibontása, és minden készülékhez külön égéstermék-elvezető beépítése. Jött egy javaslat, hogy álljunk át az átfolyós vízmelegítőről ugyancsak gázüzemű tárolósra. Mégpedig kéménynélküli, A-típusúra. Kevesebbe kerül, mint amit a gyűjtőkéményre kellene költeni. Telepítsük a belső elhelyezkedésű fürdőszobába! Rendkívüli közgyűléssel sikerült leállítani a beszerzést.
Adalék a vízmelegítőhöz. Az épületünkben szükségessé vált a gyűjtőkémény „megváltoztatása”. Lehetőségként szóba jött a belső bélelés és minden készüléknél hőrenyitó füstgázcsappantyú beszerelése. Továbbá a gyűjtőkémény kibontása, és minden készülékhez külön égéstermék-elvezető beépítése. Jött egy javaslat, hogy álljunk át az átfolyós vízmelegítőről ugyancsak gázüzemű tárolósra. Mégpedig kéménynélküli, A-típusúra. Kevesebbe kerül, mint amit a gyűjtőkéményre kellene költeni. Telepítsük a belső elhelyezkedésű fürdőszobába! Rendkívüli közgyűléssel sikerült leállítani a beszerzést.