Szaklapunk pénzt kér partnercégeitől azért, hogy termékeikkel, továbbképzéseikkel megjelenhessenek nálunk. Ám most egy olyan fejlesztésre akadtunk, amit feltétlenül, díj nélkül megosztásra érdemesnek találtunk. Iskolapélda.
A technológia lényege egy olyan ponyva, amellyel le lehet takarni a vákuumcsöves kollektort nyáron, hogy ne termeljen meleg vizet, hiszen nincs szükség rá. Így frappáns módon elkerülhetők a túlmelegedésből származó műszaki problémák. Természetesen ilyen esetek előfordulhatnak, hiszen télen szükség van a nagy kollektor-felületre, arra kell méretezni. Gratulálunk a fejlesztéshez, a termékről bővebb információt le lehet tölteni ITT.
A tréfát félretéve, ha egy napkollektorokat forgalmazó, telepítő cég nyári takarót kínál ügyfeleinek, akkor én két dologra tudok gondolni:
1. Rosszul (nagyon túl) lettek méretezve az általuk eladott, felszerelt rendszerek, avagy oda, ahová telepítették, egyáltalán nem napkollektort kellett volna tenni.
2. A kollektorok, bár a rendszer jól lett méretezve, nem bírják a magas hőfokot, és tönkremennek. Ez sem egy jó opció.
Mindez persze csak az én véleményem, és valójában, a szakma érdekében örülnék, ha a forgalmazó megcáfolná. Ha így történik, egy nagy bocsánatkérés következik részemről – és legalább csináltam egy kis ingyenreklámot nekik…
Veresegyházi Béla
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
7 hozzászólás
Tisztelt Szabó István Úr!
Természetesen létezhetnek esetek, amikor furcsának tűnő megoldásoknak is van létjogosultsága. Én arra az esetre gondoltam, amikor mindez koncepciózusan, tendenciózusan valósul meg.
Üdvözlettel:
Veresegyházi Béla
Szabó István Úr hozzászólása alapján érdemes elgondolkodni azon, mi az oka annak, hogy Magyarországon bárki is azt gondolja, hogy a fűtési számla csökkentésének „kiváló módszere” a napkollektoros fűtésrásegítés?
Tipikus esete annak, hogy fordítva ülünk a lóra.
Akik általános iskola 8.osztályában elmélyedtek a csillagászati alapismeretekben, azok megtudhatták, hogy a Föld Nap körüli forgása közben – a Föld forgástengelyének szögállása miatt – változik az északi és a déli félteke Nap általi besugárzása.
Vagyis: akkor van Tél bármelyik féltekén, amikor éppen a másik féltekére összpontosul a napsugárzás.
Ennek ismeretében a Nap által „elhanyagolt” féltekén napkollektorokkal akarni fűteni az egy ugyanolyan okos ténykedés, mint otthon a fürdőszobai kádban horgászni.
Ahogyan egy kiváló rangidős, sosem hazudozó gépésztervező barátunk mondotta: „bizony-bizony, hosszú és hideg januári éjszakán ritkán süt ki a Nap!”
Éppen ma jártunk egy pórul járt ügyfélnél Csepelen, akinek 5 évvel ezelőtt telepítettek vákuumcsöves napkollektoros rendszert melegvíz-előállításra és fűtésrásegítésre. Van szabadtéri medencéje, amit valóban fűtenek a kollektorok nyáron. A fűtésrásegítésre vonatkozó kérdésre csak lakonikusan legyintett, hogy hagyjuk békén ezzel. A napirendi pont az volt, hogy faelgázosító kazánt, vagy pelletkazánt érdemesebb beépíteni, mert a napkollektoros fűtésrásegítés hatása észrevehetetlen, vagyis nulla.
Látszik, hogy lovas nemzet vagyunk, még akkor is, ha néha a szamár két oldalára esünk át. 🙂
A témaindító cikk arról szólt, hogy megjelent egy új termék, nevesül egy olyan takaró, amellyel a nem kívánt napenergia mennyiség távol tartható a napkollektortól.
Se több, se kevesebb.
Jó magyar szokás szerint megkezdődött a polarizáció a napenergia hasznosítás pártiak és ellenérdekeltek között.
Fel sem merült az eddigi hozzászólásokban, hogy ha én két hétre elutazom nyáron, és így nem használok melegvizet a lakásomban, akkor az árnyékolás biztonságosabb és főleg a szolár rendszeremet kímélőbb megoldás, mint hagyni főni (akár 250-300 C-ra) a nem olcsó melegvíz termelő rendszert?
De essen néhány szó a fűtés rásegítésről is!
Dezinformáció az az állítás, hogy a téli fűtési célú napenergia termelésnek nincs hasznossága. Csak nem kerülhető meg a mérnöki pontosság és gondosság!
Jól méretezett napkollektoros rendszerrel szórt fényben is elérhető 30-40 C előremenő hőmérséklet, amely megfelelően méretezett falfűtéshez és padlófűtéshez továbbá szerkezettemperáláshoz tökéletesen megfelelő. Nyilván az éjszakai fűtési hőigényt más forrásból kell előállítani, de fokozott szerepe van a fűtött tér hőkapacitásának (pl könnyűszerkezetes épület komoly hátrány) és optimalizált térfogatú puffer tárolónak.
Ami pedig a fűtés rásegítés nyári többlet hőjét illeti, nem csak úszómedencét lehet vele fűteni (nagy melegben már nem is kívánatos, fel lehet erre a célra használni talajkollektort, amely télen a fűtési időszakban a szellőzés levegő előmelegítését hőszivattyú nélkül is biztosíthatja, de végső esetben „vizes” beltéri külső térbe telepítésével, vagy nagyobb teljesítménynél vész-viszahűtővel (hűtőtorony)is biztosítható a szolár rendszer védelme.
Ahány feladat annyiféle műszaki megoldás, de a jó megoldásokhoz mindíg felkészült mérnöki munkára van szükség. A „rutinból” összedobált szolár rendszerek (sajnos nagyon sok vállalkozás így akar gyorsan meggazdagodni) valóban a fanyalgók véleményét erősítik.
Csak egyet nem értek még mindíg: Az energetikai pályázatoknál még mindíg csak költségvetést és nem tervdokumentációt követel meg a kiíró.
Pedig megalapozott és megvalósítható beruházást csak megfelelő mérnöki munkával előállított terv alapján lehet megbízhatóan költségelni. A tervezési költség a teljes beruházás max. 4-6 %-a.
Miért ezen akar mindenki spórolni, amikor az előzö hozzászólás is azt bizonyítja, hogy a az energetikai korszerűsítések legnagyobb ellensége a kontár tevékenység!
Kedves Gábor!
Az első bekezdéssel engem szólítottál meg, úgy érzem. Azt kérded, hogy miért ne tehetnénk fel, hogy 2 hétre elutazik a gazda, merthogy ilyenkor jól jön a takaróponyva.
Ahogy Szabó István úrral, úgy veled sem tudok vitatkozni, meg persze nem is akarok. Igazad van, viszont akkor nem kattintottál rá a linkre, ahol pl. ez is olvasható: „Téli időszak előtt levesszük, majd a nyár beköszöntével szakszerűen felhelyezzük a nálunk vásárolt fűtésre rásegítő szolár rendszer teljesítményét befolyásoló takaró ponyvákat.”
Ez nálam annyit jelent, hogy az a ponyva bizony ott van egész tavasszal, ősszel és nyáron, nem pedig csak a két hét nyaralás alatt. Persze lehet, hogy csak a megfogalmazás zavaró, és csak nekem, mint szerkesztő-korrektornak, azaz botcsinálta nyelvésznek.
Kedves Béla!
Sajnos igazad van, nem olvastam a linket, csak – rossz szokásomhoz híven tovább rohantam a cikken majd a hozzászólásokon és az össz-benyomásra támadt mondanivalóm.
Elnézést kérek figyelmetlenségemért, és a talán szerencsétlen fogalmazásért, egyetlen mentségem, hogy a megújuló energiahasznosítás pro- és kontra vitára koncentráltam.
Meggyőződésem, hogy a legkorszerűbb épületgépészeti megoldások is csak értő kezeken keresztül válnak értékké, ezért rögtön feltámad a harci kedvem, ha kontár megoldást vélek felfedezni.
Most tévedtem, mégegyszer elnézést kérve
NG
Én leginkább az iskolákon elhelyezett napkollektoroktól vagyok rosszul.
Persze sok esetben ezt valaki oda is tervezte.
Talán még pénzügyi támogatást kapnak az ilyen projektek?
Mit szól ehhez az etikai kódex és hány tervezőt rót meg ezért a kamara?
”Várhatóan október közepén mintegy 3 milliárd forint keretösszeggel használati meleg víz előállítására napkollektoros támogatási pályázatot írnak ki – tájékoztatta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-t.
A részletek kidolgozása még folyik a piaci szereplők és a szakmai szervezetek bevonásával. Annyi bizonyos, hogy családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd a támogatás. A hárommilliárd forint közösségi forrás a becslések szerint mintegy 6-7 milliárd forintnyi beruházást generál – fűzte hozzá az államtitkár.
A mintának szánt programban 5-6 ezer lakóegység meleg vízét szolgáltathatja napkollektor, ami – az áramtermelésre használható napelemmel szemben – gyorsabb megtérülést hoz. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a közösségi források felhasználásánál is tekintettel kell lenni az ésszerű megtérülésre.” (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=169924) 2011. szeptember 10.
Mondjuk, ez már egy szabad szemmel is látható mennyiség. Talán érdemes megosztani a tervezői tapasztalatokat a sík- és a vákuumcsöves kollektorokról, a zárt és a drain back rendszerekről, a megtérülésről, hogy mikor célszerű fűtés kiegészítésre használni, vagy milyen árakat tekinthetünk reálisnak.