A CO-érzékelők bevizsgálása és széles körben való kommunikálása, mondjuk úgy, 90% pozitívumot és 10% negatívumot hozott. A legnagyobb pozitívum talán az, hogy a téma bekerült a köztudatba, és ez hozta a negatívumot is: üzlet lett a CO-riasztó.
Újra lecsap a néma gyilkos!
Ezzel a szlogennel küldözgeti kéretlen leveleit a forgalmazó. Mit sikerül megtudnunk, ha felmegyünk az általa ajánlott http://szenmonoxidriaszto.com/ oldalra? Lássuk.
Először is, hogy csak most, akciósan, 19.900 Ft/db helyett 9.900 Ft/készülék az ár! Megállapítható, hogy miután többször, több médiumban elhangzott, hogy 10.000 Ft alatt nem lehet korrekt készüléket venni, minden 5000 Ft-os forgalmazó virtuális és valódi árat is emelt…
Másodszor… Nincs másodszor, mert semmi mást nem lehet megtudni a weboldalon. Nincs feltüntetve cégnév, adószám, cégjegyzékszám, telefonszám, és hasonlóképpen semmi a termékről. Sok egyéb mellett ezek is törvényileg kötelezőek egy webáruháznál. Mi azért utánamentünk, és kollégánk a következőket találta – hozzátenném, komoly nyomozás után, mert jól eldugtak mindent, ami dugható.
A domain tulajdonosa a Market GmbH., Münchenből.
A német cégjegyzékben természetesen nem szerepel Market Gmbh.
A címként megadott Schellingstraße 21. egy lakóház.
A szenmomonxidriaszto.com domain-nevet október 15-én regisztrálták, és két napra rá már elárasztották a piacot.
Tehát van egy „nem létező” forgalmazó által ajánlott, ellenőrizhetetlen minőségű termékünk.
A kérdésünk: Kinek szóljunk gyilkos-ügyben?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Nem tudom szó nélkül hagyni azt az ordító ellentmondást, hogy egyik oldalról a törvényalkotó szigorú ellenőrzési feladatot ró egy közszolgáltatóra – jelesül a CO riasztók mindenféle adminisztratív szempontok szerinti ellenőrzéséről és dokumentálásáról, másik oldalról pedig egyetlen passzus sem foglalkozik ezen berendezések legelemibb alkalmassági feltételeivel sem (a tesztgomb nyomogatását ugyanis nem lehet ennek minősíteni).
A CO-mérgezésekhez vezető okokat már nagyon sokan és sokszor kiveséztük itt és a szakmai sajtóban, konszenzusra jutva abban, hogy a CO mérgezés minden esetben egy vagy több szakmai hiba, mulasztás eredménye, ezért az okok elhárítására kellene koncentrálni.
Abban is megegyezik a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező – általában épületgépész – szakemberek véleménye, hogy az utóbbi években rohamosan növekvő számú mérgezés első sorban a tüzelőberendezések elégtelen égéslevegő ellátásával függnek össze, vagyis nem a kémény és nem a tüzelőberendezés hibái (mint ahogy még napjainkban is tévesen tájékoztat a média).
Az elmúlt egy hétben ismét két CO mérgezésről tájékoztatott a média. Az RTL híradó riportjában a baleset helyszínén készült képeken fehéren virított a láthatóan nem régen beépített műanyag nyílászáró. Nem érzem magam sem bátornak, se kóklernek ha kijelentem, hogy a képeken a „tettest” láttuk!
Ami felháborít; hogy az akinek hivatali kötelessége lenne a magyar emberek életének egészségének érdekében a szükséges törvényeket, rendeleteket megalkotni – a szakemberek véleményének felhasználásával – az érdemi intézkedések helyett olcsó, mondhatni gagyi jogalkotási látszattevékenységgel letudja ezt a feladatát. Ennek a tevékenységnek torzszülött gyermeke a CO érzékelők ellenőrzésére október 15-én hatályba lépett kéményseprő rendelet módosítás és ennek a nemtörődömségnek a következménye, hogy ma is lehet mindenféle szakmai kontroll nélkül pl. nyílászáró cserével életveszélyessé tenni egy lakást.
A CO érzékelők körüli rendcsinálást pedig ott kellene kezdeni, hogy kötelezően bevizsgáltatni a Fogyasztóvédelemmel a kereskedelmi forgalomba kerülő készülékeket és azonnali hatállyal betiltani az alkalmatlanok fogalmazását.
Ha egy veszélyesnek mondott gyerekjáték esetében a törvény teljes szigorával lehet fellépni, akkor ez a szigor minimum indokolt egy olyan berendezéssel szemben, amely működésképtelensége halálos balesethez is vezethet (hamár a katasztrófa védelem ebben látja a CO mérgezések elleni védekezés csodszerét…)
NG
Kedves Miklós!
Sajnos a nyílt égésterű technológia végét beharangozó állítás messze nem igaz, még a gázkészülékekre sem, nemhogy az elmúlt években jelentős ütemben terjedő biomassza tüzelések esetében.
A bajok egyik fő forrása ott van, hogy az elmúlt évtizedek építészetében éppen a gáztüzelés rohamos terjedése miatt, a lakóegységek hőközpontja a korábbi fűtőhelyiségek helyett átvándorolt a lakások fürdőszobájába, konyhájába. Ennek magyarázata egyszerű, a kis helyigényű gázkészülékek ezen más funkciójú helyiségbe történő helyezésével minimum két legyet ütöttek egy csapásra; megspórolták a fűtőhelyiséget, megnyitották a terepet az átfolyós vízmelegítők és kombi kazánok előtt.
Működött ez a fajta spórolás egészen a fokozott légzárású nyílászárók megjelenésééig. A gázszakma akkor elkövetett egy súlyos hibát; az azonnali vészhelyzetet lereagáló intézkedés (légellátás nélkül maradó gázkészülékek fogyasztásból történő kizárása) helyett elkezdődött a GOMBSZ GMBSZ stb toldás-foldás, és ez a ténykedés még ma is tart.
Pedig akkor a GOMBSZ VII. fejezet 83 § világosan fogalmazott:
„(1) Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve résztvevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek.
(2) Pótlólag semmi légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fém, fa, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti vagy eltömíti, nem alkalmazható.”
A szellem kiszabadult a palackból, és nem akar visszamenni.
Az épületgépészek beszélik a szellem nyelvét, csak úgy tűnik ezt senki nem akarja tudomásul venni, és mi is csak hallgatunk róla szemérmesen.
A mérnökújságban egyetlen sor sem jelent meg erről a nyílt égésterű tüzelőberendezések és égéslevegő ellátásuk problémaköréről. Miért? Mert minden rendben van?
Felvetettük már az építész kamara felé, hogy nincs rendben a mai építészetben a lakóegységek fűtőhelyiségének 1-2 m2-re redukálása, a fürdőszobák kazánházzá minősítése az engedélyezési tervek épületgépész szaktervező nélküli jóváhagyása stb? Itt lenne az ideje az építészekkel történő szakmai tárgyalások megkezdésének, talán akkor az OTÉK is befogadóbb lenne a korszerűbb gépészeti megoldásokkal szemben.
Megannyi kérdőjel sorakozik, és nem látok megnyugtató válaszokat.
Az újabb fűtési szezon pedig már itt van a nyakunkon. Vajon hány áldozata lesz? Mi pedig elmondhatjuk, hogy rajtunk nem múlott?
Szerintem nem!
NG