A tagozat június, a területi szakcsoportok képviselőivel kibővített elnökségi ülésén egy téma különösen sok hozzászólást generált, amelyeket összegezve kirajzolódik egy kép előttünk arról, hogyan is képzelik a tervezők a pályáztatás, műszaki ellenőrzés menetét ideális esetben.
A hozzászólásokat logikai sorrendbe állítottuk.
– Probléma, hogy egy pályázatnál csak előzetes költségvetést kérnek, tervet nem, és nem is fizetnek érte. Így nehéz korrekt tartalmú költségvetést készíteni. A pályázati, közbeszerzési törvény módosítását kellene kezdeményezni, hogy ne csak a költségvetés és az építési engedély kelljen a pályázat beadásához, hanem terv is. Így nem születik alul kalkulált műszaki megoldás. (Lantos András)
– A pályázat kiírásnál tudjunk véleményt mondani, főleg energetikai szempontból. Fel kellene venni a törvényalkotókkal a kapcsolatot. Például hiba, hogy ezt írják elő: a beruházási összeg 25%-a legyen megújuló, nem pedig a megtakarítás! Kényszerből rossz megoldásokat kell tervezni. (Jagasics János)
– Érjen egy korrekt műszaki dokumentáció plusz pontokat, tehát sokkal esélyesebb legyen, mint egy terv nélküli. (Szilágyi Sándor)
– Véleményezési jogköre legyen a kamarának a pályázatok elbírálásában. (Szilágyi Sándor)
– A tagozat hozzon létre egy szakmai irányelvet, követelményrendszert, amit be kell tartani minden kamarai tagnak és a tervellenőr is betarthatja. Jelenleg érdemben csak az aláírás meglétét, dátumot, stb. lehet kifogásolni, a műszaki színvonalat nem.
– A tervező vegyen részt a projektmenedzsment munkájában, korrekt díjazásért. (Cservenyák Gábor)
– Felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök: az építész 300 m2-ig bármiféle szakág bevonása nélkül műszaki ellenőrizhet, ezért az el van zárva előlünk. (Téglás Zoltán)
– A hatóság számítást (Bausoft) nem is kér, csak az építész nyilatkozatát. (Tuczai Attila)
Várjuk olvasóink hozzászólásait.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.