A Magyar Energetika 2012/6. száma két cikkben is foglalkozik az Épületenergetikai Rendelet módosításával, mely többek között meghatározza a távhővel ellátott épületekre vonatkozó primerenergetikai tényezőt. A harmadik cikkben a Hőmegtakarítás és a Kapcsolt Energiatermelés-t elemzi Büki professzor. Az épületek tanúsításával különböző szakemberek foglalkoznak, építőmérnökök, épületgépészek, energetikusok.
Az erőművi energetikát nem ismerők joggal kérik, hogy a primerenergetikai tényező pontos fogalmát megismerjék. Cikkemben három példán keresztül ismertetem annak tételes meghatározását. A cikkekben történő több kérdés felvetése is arra késztetett, hogy az energetikai tanúsítás készítésére a közeljövőben én is felkészüljek. Véleményem szerint amíg az ezzel kapcsolatos szakmai kérdések nem tisztázódnak, az energetikai tanúsítások készítését fel kell függeszteni.
Az „ Energiagazdálkodás 2008/2. számában „Melyik műszaki megoldást tekinthetjük nagy hatékonyságú energiatermelésnek” címmel megjelent cikkemben három megoldást ismertetek:
1. Ellennyomású gőzturbina megnevezéssel meghatároztam a kapcsolt energiatermelés és a teljes hőkiadás adatait, mely tartalmazza a csúcsigényeket is kielégítő forróvíz kazán jellemzőit is.
2. Gázmotorok címmel az alaphőcserélőket a gázmotorok fedezik, a teljes hőigény kielégítésében a forróvíz kazánok is szerepelnek.
3. Kombinált ciklusú rendszer megoldás elvételes – kondenzációban elégíti ki a hőigények döntő részét, de csúcsigények fedezésében a forróvíz kazánok is közreműködnek.
Az említett cikkben a három műszaki megoldás éves energia mérlegét készítettem el, melyek közül az Ellennyomású gőzturbina változat adatait mutatom be (MWh/év).
Hasonló feldolgozásban készült el a másik kettő. A könnyebb érthetőség miatt a továbbiakban a százalékban megadott értékekkel dolgozom FUT 15 Coins.
A primerenergia tényező meghatározásának elve szerint a kapcsolt energiatermelés során elért energia megtakarítást a távhőnek kell élveznie.
Q = / G — E / @ KE / / Q
Ahol:
G: az összes primerenergia felhasználás
E: a kiadott villamos energia / a keringetés vill. en. levonva /
@ KE: a kiadott kondenzációs villamos energia hatásfoka
Q: a kiadott hőenergia
KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS / @ KE = 50 % / ÉVES ENERGIA MÉRLEGE / % /
q / /kJ / kJ / = 100-40 / 60 = 1,00 100-84 / 38= 0,42 100-86 / 34 =0,41
TELJES TÁVHŐRENDSZER / @ KE = 50 % / ENERGIA ÉVES MÉRLEGE / % /
q / k J / k J / = 100-30 / 67 = 1,04 100-40 / 66= 0,91 100-74 /42 = 0,62
Ezen értékelési rendszerben a villamos energiatermelést egy jó hatásfokú / 50 % /
kondenzációs erőmű termeléssel hasonlítottuk össze. Ez biztosítja, hogy a kapcsolt energiatermelés versenyképes a legkorszerűbb kondenzációs villamos energiatermeléssel.
A három változat energetikai értékelését az említett cikkemben megtettem, így arra itt nem térek ki. A fűtőműből kiadott hőenergia fajlagos hőfelhasználását / 1,20 kJ / kJ / meghatározza a 90 % hatásfokú / 1,11kJ / kJ / forróvízkazán és a forróvíz keringtetés villamos energia fogyasztása.
Az összehasonlítást természetesen a teljes távhőrendszerre kell elvégezni :
q / kJ / kJ / = 1,04—0,91—0,62
amiből látható,hogy a kapcsolt energiatermelés a fűtőmű változathoz / q =1,20 kJ / kJ /
képest kedvezőbb.
A továbbiakban a teljesség kedvéért tekintsük át, amikor a kapcsoltan termelt villamos energiát a saját kondenzációs termelésével váltja ki. Ebben az esetben a kondenzációs villamos energiatermelés hatásfokát az erőmű műszaki feltételei határozzák meg:
Ellennyomású gőzturbina 27%
Gázmotor 42%
Kombinált ciklusú rendszer 50%
A primerenergia tényező értékek: / kJ / kJ /
Ellennyomású gőzturbina 100—56 / 67 = 0,66
Gázmotor 100 –48 / 66 = 0,79
Kombinált ciklusú rendszer 100 –74 / 42 = 0,62
Ez megoldás igen kedvező képet mutat, azonban a 27 % hatásfokú villamos energiát a rendszer nem fogadja be. A gázmotoroknak a távhőhöz kötött termelését a villamos energia rendszer kevéssé értékeli. Az 50 % hatásfokú kombinált ciklusú elvételes—kondenzációs villamos energia szabályozhatósága a rendszer számára kedvező.
Összefoglalás:
A primerenergetikai tényezők meghatározásához az erőművek, fűtőművek az éves energia mérleget meg tudják adni, Három példán keresztül mutattam be ezen mutatónak az adatokra épülő meghatározását. A távhővezetékek hőveszteségére az adatokat a hőszolgáltató vállalatok adják meg. A fűtési időszakban ez a veszteség 10 % körüli FUT 15 Coins, a nyári HMV ellátásnál sajnos 40-50 %
Dr. Kamarás Béla okl. energetikus szakmérnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Budapesten, központi fűtéses társasházaknál, a gáz nettó hődíja 2857 Ft/GJ. A Főtáv, hőközponti mérésnél nettó 2877 Ft/GJ (lakásonkénti mérésnél 30%-kal több, 3740 Ft/GJ) hődíjjal számol. Központi elszámolásnál a gáz árnyalatnyival olcsóbb. Az ÁFA tartalom gáznál 27%, 771 Ft/GJ, a távfűtésnél 5%, 144 Ft/GJ. A távfűtés alacsony adókulcsa évente jó 30 milliárdba fáj a költségvetésnek.
Fizetünk a távfűtés támogatására az áram árában is, kilowattóránként 1,20 Ft-ot. A 40 ezer GWh éves hazai fogyasztás mellett ez is közel 50 milliárd. Ebből a pénzből ma közvetlenül a (jobbadán önkormányzati tulajdonban levő) távfűtő műveket támogatják. A Főtáv például a lakossági fogyasztás esetén 1899 Ft-ot kap gigajoulonként. Tehát a nettó hődíj a valóságban nem a gázéval összemérhető 2877, hanem 4776 Ft/GJ, még ha ennek csak a 60%-át fizeti közvetlenül a lakó, a többit mi mindannyian.
Ha mindent összeadunk, évente átlagosan egy távfűtött lakás durván 100 ezer forint támogatást kap, a felhasználó szemszögéből így éri el a helyi gázos fűtéssel (az alapdíj figyelembevételével) nagyjából megegyező bruttó üzemeltetési költséget.
A távfűtési alapdíj Budapesten a sokat emlegetett 135 légköbméteres átlagos lakás esetén bruttó 64 ezer forint. Ezt persze illetlenség csak a gázmérő ma 14 ezer forintos alapdíjával összehasonlítani. Van készülék amortizáció, kazános fűtés esetén kéményseprői díj és elektromos fogyasztás is, de azért a fenti 64 ezret nem nagyon éri el.
Régebben divat volt a távfűtés drágaságát a gyakran külföldi kézben levő hőtermelők, a kapcsoltan termelő erőművek nyakába varrni, de ma már nem ők, hanem egyenesen a távfűtést szolgáltatók kapják a támogatást. A hőtermelők a gázt (ez a meghatározó primer energiahordozó) a szabadpiacon, jelentős kedvezménnyel szerezhetik be. Az így kialakult árszintet nehéz mással magyarázni, mint hogy a távfűtés, a helyi kazános megoldással összehasonlítva, energetikailag messze nem olyan gazdaságos, ahogy a szolgáltatók állítják. Ettől még távfűtés fűtőerőművel (kapcsolt termelés) lehet sokkal jobb, mint fűtőművel (forró vizes kazán), ami azonban már nem épületgépész kérdés, mi a vételezési pontot vizsgáljuk.
A távfűtés jelenlegi formájában még nagyon sokáig fenn fog maradni. Nem nagyon lehet kiváltani, mert egyidejűleg (!) egészében nem lehet kiváltani. Minden homlokzat felújítás, tetőn elhelyezett napkollektor újabb sebet üt a rendszer gazdaságosságán. Ha a távfűtött házak fele leválna, akkor a maradék fele bedőlne, annyi embert pedig nem hagyhatunk fagyoskodni. Rajta kell hagyni a lélegeztető gépen, legfeljebb azon gondolkodhatunk, hogyan jövünk ki ebből a lehető legolcsóbban, de ez megint nem épületgépész kérdés. Az érintett energetikusok pedig erről az egyről nem hajlandóak beszélni. Általában idealizált rendszerek elméleti paramétereit illesztik összehasonlításra alkalmatlan képletekbe, hogy rózsaszínnek láthassuk a szürke valóságot. Erre példa a fenti cikk is.
Ennél egy kicsit bonyolultabb a dolog.
A kapcsolt rendszereket úgy szokták magyarázni, hogy azok az áramtermelés hulladék hőjét hasznosítják, de ez nem egészen igaz. Ezeket a rendszereket eleve úgy építik föl, hogy sok legyen az a felhasználható hulladék. Egy mai, elfogadható színvonalú, gázüzemű alaperőmű 50% fölötti hatásfokkal termeli az áramot, egy korszerű távfűtő kazán hatásfoka is 90% vidékén van. Egy kapcsolt rendszer, ahol a kiadott energia 40%-a villany, 60%-a hő, a teljes eltüzelt mennyiségre vonatkoztatva, valahol 35% körüli elektromos- és 45% hő oldali hatásfokkal dolgozik. Mindkettő rosszabb, mint ha önállóan termelnénk ezt a két féleséget, de a kapcsolt rendszer egy tüzelőanyagból tudja egyszerre a kettőt együtt megtermelni. Nem egyértelmű, melyik a jobb megoldás.
A decemberben itt megjelent írásomban (http://e-gepesz.hu/?action=show&id=13712), annak próbáltam utánajárni, hogy kizárólag energetikailag nézve, mennyire gazdaságos a kapcsolt termelés. Valami olyasmire jutottam, hogy országos szinten, az elhasznált tüzelőanyag szempontjából nagyjából mindegy, hogy a kapcsolt megoldást választjuk, vagy azt, hogy legyen jó erőművünk, otthon meg egy saját kondenzációs kazánunk. A kapcsolt rendszer előnye akkor mutatkozik meg igazán, ha maga a távfűtés megkerülhetetlen dolog (lakótelepeknél ez a helyzet), emiatt tudomásul kell vennünk a magas hőmérsékletű, ezért rosszabb hatásfokú hőtermelést és a hálózati veszteségeket. Ezért támogatják hosszú ideje ezt a megoldást. Ezt a támogatást a közelmúltig a jellemzően a nem a távfűtő művek tulajdonában levő erőművek kapták a KÁT keretében. Tőlük kötelezően és az import ár duplájáért vették meg az áramot, hogy ennek fejében azok olcsóbban adják el a fűtési hőt. Mára ez megszűnt, a támogatást ma közvetlenül a távfűtő művek kapják, hogy az immár megdrágult hőt meg tudják venni. Ez egyébként a kapcsolt termelés nem csekély visszaesésével járt, valamelyest növekedett az áram import.
Miért nem ad el áramot a FőTÁV: egyszerűen, mert ő termeli, főleg kívülről, jelentős részben kapcsoltan termelő erőművektől vásárolja a hőt, és azok saját maguk adják el az elektromos áramot. A legnagyobb beszállító a francia EDF, Electricite de France tulajdonában levő Budapest Erőmű (Kelenföld, Kispest, Újpest), ennél jelentősen kisebb az Észak-budai Erőmű, ami MVM tulajdon. Az áramtermelés mértéke az ő beszámolójukban szerepel. A kapcsolt távfűtés hőtermelői területén (is) viszonylag nagy a külföldi tulajdonrész. A nagyobbak közül, a Csepeli Erőmű a svájci Alpiq, a debreceni és a nyíregyházi erőművek a német E-ON, a pécsi PannonPower a francia Dalkia tulajdona, de ennek dolognak a megítélése már nem épületgépész kérdés. Szomorú, de napjainkban új beruházásoknál ritka alkalom, hogy tiszta szívvel a távfűtést ajánlhatnánk.
Adalék ahhoz, hogy az előttem szólók nem a levegőbe beszélnek: az aktuális KEOP kiírások nem támogatják a távhőről való leválást…
FJ