A Magyar Országgyűlés a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény keretében többek között módosította a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény több rendelkezését. A változások miatt szükségessé vált az országos köztestület alapszabályának, etikai-fegyelmi szabályzatának, valamint a 2013-as esztendőre szóló – a májusi küldöttgyűlésen – elfogadott költségvetésének módosítása. A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége szakmai önkormányzatunk rendkívüli küldöttgyűlését december 8-ra hívta össze.
A BME dísztermében megtartott nagyrendezvényen 204 küldött regisztrált. Napirend előtt az MMK elnöke, Barsiné Pataky Etelka felolvasta a mérnöki- és az építészkamara közös állásfoglalását a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén megvalósítandó sportközpont tervezési munkáinak előkészítéséről.
Feladatok
A napirend elfogadása és a küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása után az MMK elnöke tájékoztatást adott a májusi küldöttgyűlés óta elvégzett, illetve ma is aktuális feladatokról. Elsőként a minimum és maximumár szabályozásról beszélt, s mint mondotta, hiába dolgoztuk ki megfelelően és mértéktartó árszinten az ajánlott mérnöki díjszabást, az esetek többségében a kollégák ezt nem tudják érvényesíteni. Új utat kellett találnunk a probléma orvoslásához: összegyűjtöttük az európai tapasztalatokat, tárgyaltunk társkamaráinkkal, és mint követendő modellt, a német megoldást választottuk ki, majd meggyőztük a törvényalkotót arról, hogy szükséges a szabályozás. Ahhoz azonban, hogy a kormány ezt a rendeletet megalkothassa, részletes, az EU notifikációs eljárását is kiálló hatástanulmány elkészítése szükséges. Most ezen dolgozunk, ebben a munkában támogatjuk a kormány munkáját – húzta alá Barsiné Pataky Etelka. A módosított építési törvény megerősítette köztestületünk ellenőrző szerepét és kamarai feladattá tette az energetikai tanúsítványok ellenőrzését is, továbbá megerősítésre került, hogy adatgazdaként a kamara kezeli az általa nyilvántartott szakmagyakorlók adatait, s ez az elektronikus építésirányításban a jövőben nagyobb felelősséget jelent. Az építési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek kidolgozásában az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) hat munkacsoportján keresztül részt vesznek a kamara delegáltjai is. A tanács jogelődje, az Országos Építési Fórum keretében, a Belügyminisztériummal kötött együttműködési megállapodásunk eredményeként – az építésügyi szabályozás terén – kamaránk hatáskörei jelentősen bővültek, elsősorban az ellenőrzés és a szabályozások részleteinek meghatározása területén. A 2013-ban hatályba lépő kormányrendeletek sok kérdést, így például a tervek tartalmi követelményeinek részletes meghatározását kamarai hatáskörbe helyezik. Ennek előkészítésére – a BM felkérésére – az építészkamarával közösen év elején kidolgoztuk e szabályozás jogi kereteit, a részletes regulák kimunkálásai pedig – az érintett tagozatok közreműködésével – most vannak folyamatban. A munka során – az egyes tervfázisok esetében – olyan részletességgel kell a tartalmi követelményeket meghatározni, amely egyértelmű lehetőséget biztosít a törvényben előírt minimum és maximum árak meghatározásához is. A munka alapjául a korábbi MÉDI, valamint a német HOAI szolgál.
Az építési törvény felhatalmazást ad a jogosultság alapjául szolgáló képzési kimeneti követelmények meghatározására is, ami szintén kamarai közreműködéssel készült el. Most az a cél, hogy a leendő kormányrendeletben csak a jogosultságok keretfeltételeit határozzák meg, a részletek kidolgozását és a szabályozást pedig bízzák a mérnöki kamarára. Az erről szóló döntést a BM jövő évre halasztotta. A kamarai továbbképzések kapcsán fontos megemlíteni – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka –, hogy a jogalkotó szándéka a továbbképzések kamarához való szorosabb kötése, ezért a következő esztendő első félévében – amikor a jogosultsági és továbbképzési kormányrendeletek felülvizsgálatára kerül sor – már kész javaslatokkal kell rendelkeznünk, ehhez azonban ezt a munkát szakmai tagozatainknak fel kell gyorsítaniuk. A kamara törvény a továbbképzési szabályzat elfogadását a továbbiakban a küldöttgyűlés hatáskörébe utalta, azaz a módosítást már a jövő májusi küldöttértekezletnek kell majd megtárgyalnia és jóváhagynia.
Az MMK elnöke tájékoztatójában kitért a sok szakmai vitát kiváltó Országos Tűzvédelmi Szabályzat teljes felülvizsgálatának – több szakmai tagozatunkat érintő – munkájára, továbbá a villámvédelmi tervezéssel kapcsolatos új szabályozásra, valamint arra is, hogy megkezdődött a kamarai tanúsítási és minősítési rendszer alapjainak lerakása. Barsiné Pataky Etelka beszámolt a küldötteknek a TMSz-szel megkötött együttműködési megállapodásról, az októberben Budapesten megrendezett V4 tanácskozásról és a hozzá kapcsolódó energetikai konferenciáról, illetve az Épületgépészeti Tagozaton belül a Fürdő és Uszoda Szakosztály megalakulásáról, amely a műszaki-tudományos egyesületekkel történő szorosabb együttműködésünk egyik „kézzelfogható” eredménye.
A 2014-2020 között uniós induló projektekhez – emlékeztetett hivatásrendi önkormányzatunk vezetője – javaslatokat dolgoztattunk ki. Az MMK által elkészített és az illetékes szaktárcáknak és szervezeteknek megküldött javaslatcsomagok nemcsak a következő keretidőszak koncepciójának kialakítása miatt, de a következő támogatási időszak forrásainak lehívása, és mérnökeink munkához jutása érdekében is kiemelten fontos szakmapolitikai feladat. A 2014-től kezdődő új uniós pénzügyi ciklusban – a kormányzati tervek szerint – területi vonatkozásban a megyék lesznek a fejlesztések „motorjai”. Az ehhez kapcsolódó felhívásokat szétküldtük, és több megyénk sikerrel bekapcsolódott a tervezésbe. Tagozatinkat felkértük a „közérdekű mérnök munka”-hoz kapcsolható, országosan is indítható tervezési, szakértési feladatok kimunkálására, a mérnöki exportmunka segítése érdekében pedig megállapodást kötöttünk a HITA-val. A küldöttek rövid tájékoztatást kaptak még a kamarai integrált informatikai rendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, a készülő egységes ügyiratmintákról, a három megyei kamara által októberben létrehozott alapítványról, az új mesteriskolák indításáról és a vállalkozói kollégium újjászervezéséről.
Az alapszabály módosítása
Az MMK elnöksége többször tárgyalta a november 14-én hatályba lépett törvénymódosítás rendelkezéseit, s a rendkívüli küldöttgyűlést azért hívta össze, hogy a hatálybalépést követő legrövidebb időn belül a kamara a törvénynek megfelelően módosított alapszabállyal, költségvetéssel, valamint etikai-fegyelmi szabályzattal folytathassa munkáját. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a gazdasági válság miatti nehéz, munka- és megbízás hiányos időszak jelentősen próbára teszi mind az egyéni, mind a társas vállalkozó mérnököket, akik számára biztos törvényi és gazdasági alapokon álló mérnöki köztestület képes csak az elvárható szolgáltatásokat nyújtani. Az elnökség célja volt továbbá, hogy a 2013. évi tisztújításhoz – országos, és több megyei szinten – a szükséges feltételeket biztosítsa. A rendkívüli küldöttgyűlés előkészítése során a szükséges módosításokról széles körű – a megyei kamarákkal és a szakmai tagozatokkal folytatott – konzultációk zajlottak le, s az e fórumokon, megbeszéléseken elhangzott javaslatok, valamint az időközben beérkezett belügyminisztériumi törvényességi felügyeleti észrevételek beépültek az előterjesztésekbe. Az alapszabály vonatkozásában a módosítások lényegesebb témakörei az alábbiak voltak:
Vállalkozások nyilvántartásba vétele – az új rendelkezés a főtevékenység szerint mérnöki tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és cég részére bejelentési, míg a területi kamarák részére nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő. A bejelentést az egyéni vállalkozó és a cég legkésőbb 2013. március 31-ig teszi meg.
Küldöttlétszám meghatározásának pontosítása – a módosító rendelkezés a területi kamarák küldöttlétszámának meghatározásához ad pontos szempontot. A módosítás a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen rendeli el az országos alapszabályban meghatározott számú tag utáni pótküldöttek megválasztását. A módosítás megadja mind a területi kamarai, mind a szakmai tagozati küldöttlétszám meghatározásának módját.
A Választmány – a módosításban pontosításra kerül, hogy a választmány olyan nem ügydöntő testület, amely a küldöttgyűlésre és az elnökségre nézve kötelező érvényű határozatokat nem hozhat.
Szakmai kollégiumok – az új törvényi rendelkezés a szakmai kollégiumokat, amelyekről a jelenleg hatályos alapszabályunk is rendelkezik, az országos kamara szervei közzé emelte. Az előterjesztés a szakmai kollégiumokon belül megkülönbözteti a szakterületi kollégiumot és a vállalkozói kollégiumot. A szakterületi kollégium több szakmai tagozat közös illetve átfedő szakmai kompetenciájába tartozó szakterületeken kötött megerősített együttműködés keretében hozható létre.
A Mérnök Vállalkozói Kollégium a mérnöki vállalkozások érdekeinek képviselete céljából figyelemmel kíséri, értékeli, segíti a különböző mérnöki vállalkozási és szervezeti formák működését. A vállalkozói kollégiumba a nyilvántartásba vett vállalkozást kérelemre fel kell venni. A Mérnök Vállalkozói Kollégium munkájában a vállalkozás mérnök kamarai tagsággal rendelkező tagja, munkavállalója vagy megbízottja vesz részt.
MMK Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörének módosítása – az új rendelkezés a költségvetés részévé teszi a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultak éves, költségekkel arányos névjegyzéki nyilvántartási díjának megállapítását. A rendelkezés újdonsága továbbá, hogy a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja a továbbképzési szabályzat elfogadását is.
Szakmai tagozatok véleményezési joga – az alapszabály módosítására tett mindkét javaslatunk, a kamarai törvénynek a tagozatok véleményezési jogával kapcsolatos rendelkezését kiegészítve széles körű szakmai önállóságot biztosít a szakmai tagozat számára szakmai véleményeik, állásfoglalásaik megfogalmazása területén.
Kamarai bevételek bővülése – a rendelkezés alapvetően megváltoztatja a kamara gazdálkodásának, bevételeinek rendszerét. A bevételek között új elemként jelenik meg a nyilvántartási díj, a bírságok, a regisztrációs és adminisztrációs díj. Kamarai tágsághoz nem kötött jogosultak éves nyilvántartási díjat fizetnek, amelynek országosan egységes mértékét a Küldöttgyűlés a költségvetési terv keretében határozza meg.
MMK-MÉK kettős kamarai tagság – a rendelkezés a kettős kamarai tagság kényszerének megszüntetésére ad megoldást. A kérdést országosan egységesen kell rendezni, ehhez az MMK és a MÉK elnökségeinek megállapodására lesz szükség.
Tanúsítás, minősítés – a kamara előremutató szándékkal meg kívánja teremteni az alapjait a kamarai tagok tanúsításának, valamint a vállalkozások minősítési lehetőségét. Ennek keretében a kamara a tag kérelmére tanúsíthatja a tag szakmai kompetenciáját, illetve kiemelt gyakorlottságát. A nyilvántartott vállalkozásokat kérésére pedig a kamara minősítheti.
Egyéb feladatok
Az építési törvény módosításából következő új kamarai feladatokat és szabályokat ismertető és azokat értelmező útmutató kidolgozása előkészítés alatt áll. A kamara a jogosulatlan munkavégzés ellenőrzése területén nagyobb szerephez jutott, így az ellenőrzések rendjéhez kapcsolódó eljárási szabályok kidolgozását a főtitkárság szintén elkezdte. A bejelentésre kötelezett vállalkozások nyilvántartásba vételének országosan egységes eljárási rendjét a főtitkárság egy ajánlás kidolgozásával fogja a területi kamarák rendelkezésére bocsátani. A kamarai tagsággal nem rendelkező nyilvántartott szakmagyakorlók éves nyilvántartási díj fizetésének országos egységes eljárásrendjét a főtitkárság a területi kamarák titkáraival történő konzultáció után, ajánlás formájában kívánja rendelkezésre bocsátani. E témakörben a jogszabályi rendelkezések hiánya miatt tisztázandó többek között a nyilvántartási díj meg nem fizetése esetén követendő eljárási rend.
A küldöttek végül csaknem kétórás, hozzászólásokkal és elnöki magyarázatokkal tűzdelt tanácskozást követően jóváhagyólag szavaztak az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályról.
A költségvetés módosítása
A kamarai törvény- és az alapszabály módosítása alapján vált szükségessé a jövő évi MMK büdzsé átdolgozása is, melynek előterjesztett változatát jó néhány hozzászólást követően a küldöttek végül egyhangúan elfogadták. A küldöttgyűlés a 2013. évre vonatkozó a kamarai tagsággal nem rendelkező nyilvántartottak (felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, beruházás-lebonyolítók, épületenergetikai tanúsítók, közúti biztonsági auditorok, munkabiztonsági szakértők, közlekedési szakértők, nukleáris területen működő független szakértők) nyilvántartási díját 9000 forintban, az etikai-fegyelmi eljárás kezdeményezésének díját 30 ezer forintban, az eljárás fellebbezési díját pedig szintén 30 ezer forintban állapította meg. A vállalkozások ebben az évben regisztrációs díjat nem kell fizessenek, nyilvántartásuk díjmentes. A küldöttgyűlés a Magyar Mérnöki Kamara 2013. évi költségvetési tervének bevételi előirányzatát 279,878 millió forintra, kiadási előirányzatát 279,8 millió forintra módosította. A területi kamarák az MMK költségeihez az éves nyilvántartási díjbevételükből, a 31/2010. (V. 15.) MMK küldöttgyűlési határozatban foglalt tagdíjmegosztással azonos arányban járulnak hozzá.
Az etika-fegyelmi szabályzat módosítása
Az MMK Etikai-fegyelmi Bizottsága elkészítette az etikai-fegyelmi szabályzat (EFSZ) szükséges módosítását előterjesztő javaslatot. A megváltozott törvényi rendelkezések következtében szükségessé vált módosításokról az Országos Etikai Bizottság képviseletében Sebestyén Gyula adott rövid tájékoztatást a küldötteknek.
Az etikai vétség-fegyelmi vétség szétválasztásának pontosítása – a módosítás lényeges eleme, hogy nem vonható fegyelmi felelősségre az a tag, aki a törvénnyel vagy más jogszabályi rendelkezéssel ellentétes vagy attól eltérő kamarai szabályzati előírás helyett a jogszabályi rendelkezés szerint járt el. A vizsgálóbiztos szerepének megszüntetése – a törvényi szabályozás az EFSZ-ban szereplő, vizsgálóbiztos feladatainak törlését tette szükségessé; a szövegezés csak annyiban került pontosításra, hogy a megmaradó szövegrész ne legyen értelmetlen.
Az eljárás időtartamára vonatkozó módosítások – az új törvényi rendelkezés a panasz megtagadására vonatkozó időtartamot is módosította. A cselekmény elkövetése óta eltelt idő a 10 év helyett két évre, a hivatalból elrendelt eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől eltelt egy évet három hónapra csökkentette. Az eljárást lefolytatásának időtartamát a megindítástól számított 120 nap helyett 90 napra változtatta.
Új eljárás szabályainak törlése – az új rendelkezés törölte az új eljárás indítására vonatkozó szabályt, ennek értelmében a jogerősen meghozott döntés tárgyában új eljárás megindítására nincs lehetőség.
A küldöttgyűlés a Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Szabályzatának az etikai-fegyelmi eljárás rendje fejezetének módosítását, illetve a módosított szabályzatot egyhangúan elfogadta.
A Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Barsiné Pataky Etelka zárszavában tájékoztatta a küldötteket, hogy a 2010-ben elfogadott alapszabályi módosítások értelmében a 2013-ban esedékes tisztújítás lebonyolítása során megváltozik a választási bizottság szerepe. A korábbiakkal szemben nem tölt be jelölőbizottsági funkciót, azonban továbbra is fontos technikai és operatív feladatokat lát el a területi kamarai és szakmai tagozati jelölések összegyűjtésével és a választás lebonyolításával.
Forrás: mmk.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.