Székelyhidi Istvánnal, a Szolnok megyei épületgépészeti szakcsoport elnökével beszélgettünk, akinek véleménye szerint két fő gond van a szakmában: az egyik az általános passzivitás, a másik a „tisztaság”. Közismert problémák ezek, csak nem nagyon foglalkozik vele senki szisztematikusan.
Kezdjük talán a passzivitás kérdésével. Székelyhidi István tapasztalata szerint, talán a régi rendszerben megszokott szemlélet miatti fásultság átgyűrűzött korunkba, ezért nem akarnak beleszólni az emberek még azokba a kérdésekbe sem, amelyek közvetlenül befolyásolják életkörülményeiket. A kamarai tagok többségére jellemző, hogy az információk elolvasásáig esetenként még kiterjed érdeklődésük, de a reagálásra, cselekvésre már nem. Ezt pedig nem lehet csak a sok munkával stb. magyarázni, ez társadalmi tünet.
Ilyen körülmények között egy megyei szakcsoport működése sem lehet zökkenőmentes, vannak nehézségek, akár mindjárt vezetői szinten is. Székelyhidi István idén őszre próbál összehozni egy megyei elnöki találkozót, ahol egy közös koncepció kerülhetne kidolgozásra. Nem kell itt különös dolgokra gondolni, mindössze az aktivitás felgerjesztésére.
A Szolnok megyei szakcsoport jelenleg 80 főből áll, aminek évente legalább kétszer kellene üléseznie. Fontos lenne a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök bevonása, mint ahogy a képzésekbe is.
Kérdésünkre Székelyhidi István azt válaszolta, hogy nem tartja feltétlenül jó ötletnek a vezető tervezői minősítés átutalását megyei jogkörbe. Az országos bizottság objektívabban tudna dönteni, ott nem érvényesülhetnének az esetleges személyes szempontok. Ideálisnak tartana egy kétlépcsős rendszert, ahol a megyei szakcsoport folytatná le a minősítést és tenne javaslatot, majd az országos Minősítő Bizottság mondaná ki a végső szót.
Székelyhidi István szerint a Kamara egyik legfontosabb feladata országos és helyi szinten is a mérnöktársadalom megtisztítása lenne. Címszavakban:
– A más neve alatt való munkavégzés kiirtása, és itt nem arra kell gondolni, hogy egy fiatal tervező megkap egy feladatot, amit a tapasztalt kolléga folyamatosan ellenőriz, javít, és végül átad. Ott van a baj, amikor valaki önálló munkáját egy másik, jogosultsággal rendelkező kolléga adja át, anélkül, hogy bármit hozzátett volna. Itt szó lehet egyszerű jogosultság-átadásról (enyhébb eset), de arról is, hogy pl. a műszaki átvevő megcsinálja a munkát, más neve alatt futtatja, majd átveszi.
– Vizsgálandók ebben a körben a tervezőkön túl a gázellátó társaságok és az építési hatóságok emberei is. Lehetséges módszerek: adóhatósággal való együttműködés (a legkeményebb, csak végső esetben alkalmazandó), belső ellenőrzések a gáztársaságoknál, kamarai jogok igénybe vétele pl. a városi projektek esetében. (Van-e és ki a műszaki ellenőr, műszaki vezető, ért-e az épületgépészethez stb.)
Szerkesztőségünk megjegyzése: Várjuk azon kollégák jelentkezését szerkesztőségi elérhetőségeinken, akik konkrétan is együttműködnének egy ilyen „tisztítókúra” megvalósításában. Szintén várunk történeteket, észrevételeket hasonló témában.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.