Jogszabályt terveznek készíteni a szilárd tüzelőanyagok, mint a szén, a lignit, a biomassza, vagy a tőzeg lakossági tüzelőberendezésben történő égetéséről, hogy többek között csökkenjen a levegő káros szálló por tartalma. Jelenleg csak a folyékony tüzelőanyagok vonatkozásban van szabályozva a tüzelőberendezésekben felhasználható tüzelőanyag minősége. A háztartásokban hulladékot és veszélyes anyagokat is elégetnek a kályhákban illegálisan, ennek visszaszorítását a lakosság tájékoztatásával remélik.
A vg.hu cikke:
„Mik ezek?
Az idei év első negyedévében felmérések után történnek, hogy előkészíthessék a szilárd tüzelőanyagok lakossági tüzelőberendezésben történő égetéséről szóló jogszabályt – közölte a parlament honlapján a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort a független Szili Katalin kérdezte arról, hogy milyen hatékony lépéseket kíván a kormányzat a súlyos egészségügyi kockázatot jelentő kisméretű szálló por (PM10 és a PM2.5) koncentrációjának csökkentése érdekében. Januárban és februárban több településen is az egészségügyi határérték felé került a káros száll por koncentrációja. A tárcavezető több más terv között leírta, hogy a tüzelőberendezésekben felhasználható tüzelőanyag minősége jelenleg csak a folyékony tüzelőanyagok vonatkozásban van szabályozva az egyes folyékony tüzelő és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló együttes rendeletben. A szilárd tüzelőanyagok (többek között a szén, a lignit, a tőzeg, a biomassza, a pellet) vonatkozásában jelenleg legfeljebb nemzetközi szabványok állnak rendelkezésre, erre vonatkozó hazai szabályozás nincs, és uniós szinten sincs egységes szabályozásról.
Fazekas arra emlékeztetett, hogy a lakossági tüzelésből származó kibocsátások uniós szinten is problémát jelentenek, több tekintetben folyik munka a közösségi szabályozás módosítására. Az Európai Bizottság által tavaly decemberben benyújtott levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomag egyik eleme a közepes (1-50 MWth közötti ) tüzelőberendezésekre vonatkozó új irányelvjavaslat, melynek tárgyalása idén megkezdődik. A háztartási méretű tüzelőberendezések az Ecodesign irányelv keretében kerülnek szabályozásra. A gáz, illetve a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő háztartási tüzelőberendezésekre vonatkozóan tavaly elfogadásra kerültek a módosított előírások, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő háztartási tüzelőberendezések viszonylatában még folytatódnak a tárgyalások. A megszülető szabályozás átültetésével Fazekas szerint Magyarországon is megoldódik ezen forráskategória légszennyezőanyag kibocsátásának korlátozása.
Kidolgozás alatt áll továbbá egy új honlap, mely elsősorban a fával tüzelőket látja majd el hasznos tanácsokkal. Egyrészt az energiahatékonyság növelése, másrészt pedig a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében mutatja majd be a helyes gyakorlatot (például hogyan kell a megfelelő készüléket kiválasztani, a tűzifát tárolni, begyújtani, a készüléket és a kéményt karbantartani, ellenőriztetni).
Szili Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a szálló por tekintetében környezetvédelmi problémát okoz a háztartásokban a hulladék és egyes veszélyes anyagok kályhákban történő illegális elégetés. Fazekas közölte, hogy ennek visszaszorítására főként a lakosság tájékoztatásával törekednek. az ÁNTSZ honlapján erről elérhető szakmai anyag, amelyet eljutattak az önkormányzatoknak, a megyei kormányhivataloknak és a népegészségügyi szakigazgatási szerveknek.
Nyílt téren egyébként általánosan tiltják valamennyi hulladék – így az állati és növényi eredetű, kivéve a károsítókkal fertőzött növények – égetését. Főszabályként tiltják a kerti hulladékok égetését is, de a települések ebben külön dönthetnek.
Fazekas azt is közölte, hogy a nem iparosított technológiával épített lakóépületek energetikai fejlesztése érdekében a hagyományos technológiával épült családi házak, ikerházak, sorházak, láncházak és kisebb társasházak az elmúlt időszakban több pályázati konstrukció keretében igényelhettek támogatást energetikai beruházásaikhoz, beleértve a fűtési rendszerek korszerűsítését. A legalább 20 lakást tartalmazó, 1971 után épült hagyományos téglaépítésű társasházakra tavaly egy 834 milliós keretű pályázatot indítottak el. Támogatást lehetet igényelni nyílászárók cseréjére, épületgépészeti felújításra, hőszigetelésre.
A tárcavezető leírta, hogy az elmúlt négy évben a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztését, káros anyag kibocsátásuk csökkentését 50 milliárd forinttal támogatták. A teljes hazai épületállományt felölelő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia még egyeztetés alatt van. Fazekas közölte, hogy figyelembe véve az épületszektorban rejlő kiemelkedő energia-megtakarítási potenciált az európai uniós operatív programok keretében a lakóépületek, az állami tulajdonú központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló középületek, valamint a nonprofit szektor és közszolgáltatók közfeladat-ellátásra használt épületeinek energiahatékonysági, illetve megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseit tervezik támogatni. A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségük csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását, az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül világítási rendszerek korszerűsítését, ezzel jelentősen csökkentve a károsanyag kibocsátásukat.”
Kétségeim vannak afelől, hogy egy borsodi falucskában ezentúl nem szeméttel tüzelnek majd. Afelől is kétségeim vannak, hogy hányan olvassák Taktaszadán vagy Mikepércsen a Magyar Közlönyt (én Budapesten se nagyon olvasom). És afelől is kétségeim vannak, hogy mennyire az EU-nak és mennyire az életnek (ellenőrzéssel, szankcionálással, esetleg támogatással) szólna ez a törvény.
A kezdeményezés mindazonáltal jó, csak minél életszerűbbé kellene tenni. Ha egy család is pozitív irányban változtat tüzelési szokásain, az is nyereség, de minél többen teszik, annál jobb.
Azért hozzátenném: a légellátás fontosságára is fel kéne hívni a figyelmet, különösen a szilárdtüzelést használóknál!
A hír forrása: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/szabalyoznak-hogy-mit-egethetne-el-a-lakossag-a-tuzeloberendezesekben-422604
Veresegyházi
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
9 hozzászólás
A törekvés szakmailag támogatandó.
Viszont a kilátásba helyezett szankciók a leginkább elesett nyomorgó réteget hozzák a brutális talajterhelési díjakhoz hasonlóan reménytelen helyzetbe. Ezektől az emberektől már nincs mit elvenni, nekik ez a kérdés úgy jelenik meg, hogy lesz egy kis meleg vagy fagyoskodni kell.
Azt kell mondanom, hogy aki nem köztük él itt falun, az igazából nem is érti, értheti, hogy milyen súlyos a helyzet.
FJ
Nemrég elég alaposan körülnéztem a neten e témában. Olyan, általunk mintaországnak tartott országban, mint Svájc, ugyan ezzel a gonddal küszködnek. Ott van már lista. Aprólékosan felsorolja, hogy mit szabad eltüzelni. De nem tartják be! Úgy igyekeznek érvényt szerezni az előírásnak, hogy mintát vesznek a hamuból.
Nehéz eldönteni, hogy egy adott esetben mi áll az ilyen környezetkárosító magatartás mögött. Sok esetben bizonyára a kényszer. De hogyan reagáljon a közösség? Elég a tiltás és büntetés?
Szubszidiaritás. Nem könnyű kimondani. Talán jobban élni kellene ezzel. A légszennyezettség a település gondja. Helyben célszerű foglalkozni vele. Ott a közösség tudja (miért nem tudja?), hogy ki, miért tartja be, illetve nem tartja be az együttélés szabályait. A helyi közösség tud segíteni, illetve érvényt szerezni a közakaratnak. Igaz, hogy ennek a feltétele nem egyszerű. A fenntarthatóság divatszó. De ide igazán illik. Legyen minden település fenntartható. Tudjon értéket termelni, abból megélni. Nagy kihívás 2014-ben Magyarországon.
A Miskolci Egyetem végzett 2011-2012-ben egy teljes körű felmérést Csernelyen, egy Borsod megyei, eldugott kistelepülésen a témában. Csernelyen nagy a munkanélküliség stb. – minden rosszindulat vagy kategorizálás nélkül egy tipikus kelet-magyarországi falucska. A miskolciak azt vizsgálták, hogy a gázfűtés falu-szintű kiváltására milyen lehetőségek vannak (biomassza). Ami érdekes: ők szociológiai, jogi, közgazdasági, sőt történeti háttérelemzést is készítettek! Mert ami műszakilag megvalósítható, nem biztos, hogy egyéb szempontokból is reális. Sőt… Rendkívül tanulságos elemzés, aki szeretné, annak elküldöm.
Számomra érthetetlen, hogy miért nem alapozunk jobban a termálvízből kinyerhető hőre. Még gyerekkoromban olajkutatók járták a környéket és fúrtak, elég sokat. Olajat természetesen nem találtak, termálvizet viszont dögivel, kis falunk (Sárvártól 12 km)határában két vagy három ilyen lefojtott termálkút van. Vas megyének ezen a részén hasonló a helyzet. Nem igaz, hogy még senkinek sem jutott eszébe komolyabban foglalkozni az üggyel. Mindjárt nem lenne akkora probléma a szilárd tüzelőanyaggal és ezen belül a hulladékkal, szeméttel való tüzelés.
Pár km-re a határ túloldalán persze a szemlélet, a hozzáállás és természetesen a buksza telítettsége is más…
Viszont reggelente a teraszról jó időben vagy húsz szorgalmasan surrogó szélturbinát látni, ez is valami.
FJ
Részt vettem egy termálfürdő tervezési projektben, a légtechnikát terveztem. A generáltervezők rengeteget egyeztettek, bekértek ajánlatokat, kiderült, hogy az adott helyen és időpontban a legjobb a távhőre alapozott hőellátás. Az építkezés idejére történt egy-két változás az irányításban itt-ott, óriási botrány kerekedett abból, hogy miért nem termálvíz. Érdekes módon az újból kalkulált beruházási és üzemeltetési költségek már ennek a megoldásnak kedveztek. Az összes légkezelő kaloriferét újra kellett méretezni, még szerencse, hogy a kivitelező nem sietett a megrendeléssel.
FJ
Kályhában fűtöttünk olajjal is, de az már a múlt. Kályhában fával lehet fűteni. De a kályhafűtés és a központi fűtés két kategória. Komfortban és költségben. Ha a központi fűtés komfortjából indulunk ki, akkor az egyszerű kazán nem megfelelő. Már gyártanak olyan szilárd tüzelésű kazánokat, melyek kb. fél terheléssel is elfogadható jellemzőkkel működnek. De ezek árban ugyanott vannak, mint a „sima” kazán plusz fűtési puffer tartály. Ez az utóbbi mégis csak jobb fűtésszabályozást tesz lehetővé. Így azonban a fafűtés olcsósága már enyhén szólva vitatható.
Nekem meggyőződésem, hogy családi házat földgázzal kell fűteni. A levegőtisztaság szempontjából sokkal jobb. Ha a ház legalább közepes szinten hőszigetelt, a fűtési költség bőven bele fér a családi költségvetésbe. Ha még jobban, mennyit kell a fűtésért fizetni?
Lehet, hogy a hőszivattyúk egyszer kiszorítanak minden más fűtési módot. Áramot bármiből lehet termelni.
A termálvíz csak a vízkezeléssel foglalkozók számára nagy üzlet.
Délelőtt már megírtam egy hozzászólásom felét, most eldobtam.
Helyette én is egy konkrét tervezési esemény tanulságaival indítanék. Kb 10 éve terveztük a Tiszaújvárosi hőfürdő és gyógycentrumot, az izgalmas feladatnak megfelelő lelkesedéssel és alázattal. A próbafúrások viszonylag alacsony hőmérsékletű de nagy vízhozamú ellátást sejtettek, ezért a komplexum hőenergia ellátását hőszivattyús hőfokemeléssel terveztük megvalósítani. A kiviteli tervezés vége felé jött a projektcég döntése; 1,2 milliárdért drága a 800 kW-os hőszivattyús rendszer, helyette 400 millióért gázkazán telep készüljön… és ez valósult meg.
Miért írtam ezt le? Mert a biomassza a szegény emberek végső menedéke, mielőtt megfagynának. Nemzeti Energiastratégia ide, passzív ház oda rendeletekkel és szankciókkal nem lehet gyerekeket felnevelni, idős kisnyugdíjasoknak tisztességes visszavonulást biztosítani és egyáltalán tisztességes polgárhoz illő életet élni úgy, hogy nincs családi tűzhely.
Ez a családi tűzhely ma riasztóan sok családnál már a legvégső menedék; ha ezt is szankciók és büntetések fogják fenyegetni, akkor az már társadalmi robbanással fog fenyegetni.
A tüzelőanyag ezeknek a családoknak a tél túlélését jelenti, vagyis nem bűnügyi, hanem szó szerint „égetően” szociális kérdés.
Nem azért fűt a szegény ember vizes fával, mert a szomszédját akarja bosszantani, hanem azért, mert lelkiismeretlen kereskedő olcsónak mondott (vizezett) fával súlyra adja Neki.
Nem azért tüzel műanyag flakonnal vagy földdel kevert faaprítékkal, mert megátalkodott, hanem azért, mert úgy gondolja, hogy az ad valami meleget. Esetleg azért, mert az újdonsült erdőbirtokos még a rőzsegyűjtést is a törvény szigorával üldözi.
Nem azért fűt a „jómódúnak” kikiáltott polgár kandallóval, mert már csak ez a passzió hiányzott az életéből, hanem azért, hogy valamennyit spórolhasson a gázzal…. és a sor még folytatható ki miért fűt szilárd tüzelőanyaggal.
A hogyan fűt-tel van nagy baj, mert – oktatási rendszerünk nagy dicsőségére – még az is rácsodálkozást válthat ki, hogy az „égéshez három dolog kell:
– éghető anyag
– gyújtási hőmérséklet
– OXIGÉN (ami a friss levegőben található!!!)”
Az állami köztelevízió a mai napig súlyosan adós azokkal a felvilágosító – tájékoztató blokkokkal, amiből megtudhatná egy átlagember, hogy pl. a fokozott légzárású ablak nem csak energia megtakarítást hozhat, hanem CO mérgezést, vagy hogy nem a CO jelző beépítésénél kell kezdeni a családvédelmet, hanem az átgondolt mérnöki tevékenységnél stb.
Lehet tehát szabályozni a tüzelőanyagokkal szembeni elvárásokat, de a szankcióknak az energiaüzletből extra profitot húzó piaci szereplőkre kellene irányulnia, a felhasználók számára inkább a tájékoztatásra és tanácsadásra, és a kényszerhelyzetben lévőknek is mutasson alternatívát.
NG
Köszönöm, Gábor! Egyetértek!
FJ
Köszönöm Zoárd az észrevételt ami teljesen jogos; valószínűleg a teljes gépészeti költség számai ragadtak meg a fejemben, most macerás lenne utánanézni. Amire viszont biztosan jól emlékszem, az eredetileg 5,1 milliárdra tervezett beruházási összköltséget 2,8 milliárdra kellett leszorítani, és ez döntően az épületgépészeti műszaki tartalom rovására történt.
Köszönöm mégegyszer, hogy figyelmesen olvasva észrevetted a hibát
NG