Tényfeltárás a villamos munkarészek elhanyagolása ügyében című dolgozat feladat alapú támogatással készítésének rövid beszámolója
Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, VILLAMOS SZAKCSOPORT
A mások által helyettünk, jogosulatlanul elvégzett vagy el nem végzett munka egyrészt piacvesztéssel jár, másrészt rosszul előkészített projekteket, szakmaiatlan megoldásokat eredményez. A villamos szakági munkarész mostohagyerek, egyre elhanyagoltabb. Véleményünk szerint ez a jelenség jól tetten érhető az építési engedélyezési terveknél, az engedélyezési eljárás során.
Pályázatot készítettünk, hogy általa pénzügyi és erkölcsi támogatással a végére járhassunk a felvetésnek. A feladat meghatározásához az MMK Cselekvési Programban készen kaptuk az ötleteket, gondolatokat:
– „a területi kamarák feladata az önkormányzati együttműködések kezdeményezése”
– „helyi mérnökök foglalkoztatásának elősegítése”
– „a mérnök társadalom az épített környezetért felelősséget viselő”
– „kimeneti követelmények és a mérnök kamarai jogosultságok szinkronizálása”
– „el kell érnünk, hogy minden alkalmazó egyformán értelmezze a kamaránkra vonatkozó jogszabályokat”
A nyertes pályázatban vállalt feladat elvégzésére munkacsoportot alakítottunk, feltártuk, megismertük, értelmeztük a jogszabályi hátteret, kidolgoztunk az adatgyűjtő lapot, s felkértünk 10 eljáró hatóságot az együttműködésre. Adatgyűjtést folytattunk 100 engedélyezési eljárásba történő betekintéssel, majd ezeket az adatokat feldolgoztuk, kiértékeltük.
A számok magukért beszélnek:
– tervezői jogosultság rendben: 26/100
– villamos szakági rész egyáltalán nincs: 30/100
– kifogásolható, vagy használhatatlan szakági munka: 44/100
– közműegyeztetés nincs rendben: 13/100
– összehangolt tűzvédelmi és szakági munkarészek: 25/100
– kiviteli terv szükségességére vonatkozó előírás nélküli határozat: 30/100
A jogszabályi háttér alapján nem lehet vita tárgya, hogy a létesítés villamos szakági érintettsége esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak jogosultsággal bíró szakági tervező által készített villamos szakági – nem rajzi, csak írásos – munkarészt is kell tartalmaznia, esetleg azt az építész munkarészbe ágyazva.
Helyszíni vélemények
– a 37/2007 ÖTM rendeletből ez nem olvasható ki,
– a kamarai szabályozást nem ismerjük;
– az építési engedélyezési terv nem villamos terv;
– nem vagyok villamos ember, honnan kellett volna tudnom, hogy ez ekkora badarság („a kijáratmutató vészvilágító lámpa fényforrása sárgán villogó legyen”);
– a generál tervező nyilatkozott…
A szakági munkarész hiánya az engedélykérelemkor a Generáltervező felelőssége, amit esetleg jogosulatlan és szakszerűtlen munkavégzéssel igyekszik palástolni. Arra is adódott példa, hogy az aláíró lapon a jogosultsággal rendelkező szakági tervezők is szerepeltek aláírás és a tervcsomagban tényleges szakági munkarész nélkül. Azt nem tudjuk, hogy ezekben az esetekben milyen mértékben volt partner az Építtető.
Az engedélyezés után a szakági hiányosság már nem csak a Generáltervező felelőssége. Az Engedélyező Hatóság különböző módon értelmezi ezt a problémát, de sehol sem szankcionál.
A közmű egyeztetések elvégzésével nincs probléma, esetleg az abban leírtak betartásával, de most ezt nem vizsgáltuk.
A tűzvédelmi és a villamos szakági műszaki leírás, ha már mind a kettő elkészült, nagy gyakorisággal összhangban van. Adott esetben egy-egy alapos tűzvédelmi leírás enyhíti a villamos szakág hiányát.
A kiviteli terv készítésének kötelezettségét jogszabály villamos paraméterhez köti. Az építési engedély Határozatok típusmegoldásai közül a jellemzők:
– az építési engedélyezési tervben meghatározott műszaki tartalommal összhangban lévő kiviteli terv készítését írja elő;
– a kivitelező felelősségi körébe utalja, hogy jogszabályi kötelezettség esetén tervellenőrzött kiviteli tervből folytathat kivitelezést;
– nem rendelkezik kiviteli tervvel kapcsolatban;
– előírja, hogy az építési műszaki terv feleljen meg a 37/2007 ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról – 5. számú mellékletében foglaltaknak;
– kiviteli terv készítését minden esetben előírja;
– kiviteli terv készítését feltételesen, vonatkozó jogszabálytól függően írja elő és a jogszabály értelmezését Építtetőre bízza;
– 191/2009 Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről jogszabályra hivatkozva teljes körű kiviteli tervet ír elő, illetve a limit alatti esetekre meghatározza, hogy a kiviteli terv az építés engedélyezési dokumentációból és a költségvetésből áll.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a legendák nem legendák: valós tény, hogy a villamos szakági munkarész nem kap kellő figyelmet, aminek eredményeként megvalósulhatnak olyan beruházások, melyeknél az engedélyezési eljárás során fél szó nem esik a villamos szakági feladatokról, kiviteli terv pedig – esetenként akár jogkövető módon – nem készül.
Miskolc, 2012. november 11.
Kozaróczy Kornél
a szakcsoport elnöke
Elérhetőségek:
3518 Miskolc-Pereces, Csajkovszkij u. 93.
46/402-452, 30/43-6-34-06
kozaroczy.mernokiroda@chello.hu
iroda@kozaroczy.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Kedves Kornél!
Mindenek előtt gratulálok a korrekt, alapos és részletes úttörő munkátokhoz. Ismerve a „hivatalok” működését, különösen ki kell emelnem, hogy komoly és értékes munkát végeztetek.
Azonos piacon mozgunk, így megerősíthetem, hogy az épületgépészet hasonlóan mostohagyerek, tehát az arányok is hasonlóan alakulnak a régiónkban, de hasonló jelzéseket kapok az ország más területein dolgozóktól is.
Az kiváltó okok és eljárások is szinte azonosak, de azért érdemes lenne egy kicsit jobban ezek mögé is vetni néhány pillantást;
– az első ok szinte természetesen a piszkos anyagiak.
A megbízást elnyerő – általában építész – generáltervező, úgy gondolja, hogy az ő járandóságát csökkenti, ha a kötelezőkön (tűzvédelmi, munkavédelmi, újabban akadálymentesítés) kívül további szakági tervezőket von a feladat megoldásába.
Meg sem kísérli megértetni a megbízóval (mert sajnos sokszor Maga sem érti), hogy a szakági tervezők tevékenysége nem többlet kiadás, hanem a beruházás szempontjából nagyon komoly megtakarítási lehetőség az építtető számára. Fel sem merül Benne, hogy ezzel a megbízóját BECSAPJA.
– a második ok is részben az elsőre vezethető vissza; a generáltervező úgy gondolja, hogy ő ismeri annyira a villamos és gépész szakterületet, hogy csak felesleges bonyodalmat okoz egy szakági tervező. Úgy véli, hogy többletmunkát okoz Neki, hogy a szakági szempontokat is kerülgetnie kell a saját munkájában, ezért inkább „megoldja csípőből” pl. másolástechnikával ollózással, fel sem merül benne, hogy ez bizony szimpla LOPÁS, ráadásul sokszor használhatatlan
– a harmadik ok pedig az a köztudatba sajnos tévesen, de mélyen beivódott kényszerképzet, hogy minek ide ennyiféle mérnök, ha nem kötelező, majd egy jó kivitelező megold mindent. Sajnos vannak erre is bőven példák, ráadásul egyes kivitelezők előszeretettel táplálják ezeket a tévhiteket.
Ez a legfőbb probléma napjainkban a pályázatíró cégekkel is: nem értenek a műszaki területekhez, de úgy gondolják, hogy elég, ha konyítanak egy kicsit az építési előírásokhoz, a többit meg majd megoldják a pályázaton nyertes kivitelezők. No ez ami napjainkban a legkártékonyabb jelenség.
Mindegyik érvre számtalan elrettentő példával tudnék szolgálni, terjedelmi okokból most inkább nem tenném.
Helyette csak arra biztatnék mindenkit, ne csak legyintsen ezekre a jelenségekre – hiszen ez a mi bőrünkre megy, hanem adjon hangot véleményének.
Ha sokan mondjuk, akár halkan – hogy ez így nem jó -, sokkal messzebbre jutunk, mintha csak időnként magányosan kiabálunk…
Ezért végzett nagyon hasznos munkát Kornél és csapata, kövessük hát minél többen a jó példát!
NG