Egyike vagyok azon keveseknek, akik beleolvastak a ”Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Terve” című írásba. Három ottani táblázatból összeollóztam egy negyediket:
Fűtésre és hűtésre, villamosenergia-előállításra, valamint a közlekedésben jelenleg, és 2020-ben felhasznált teljes, valamint megújuló bruttó energiafogyasztás mennyisége (ktoe) és az utóbbi aránya.
A (széles értelemben vett) fűtésre és hűtésre 10 év múlva, a Terv szerint, gyakorlatilag ugyanannyi energiát (10 400 ktoe) fordítunk, mint ma. A változás csak annyi, hogy abból – leginkább a földgáz rovására – 914 ktoe értékben több lesz a (jellemzően biomassza alapú) megújuló rész. Kicsit leegyszerűsítve, 38 millió GJ (1,1 milliárd köbméter) éves földgázfogyasztást váltunk ki biomassza-tüzeléssel. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, a jelenleg 640 ezer távfűtött lakás összes évi fogyasztása fűtésre és használati melegvíz előállításra ennek nem egészen kétharmada, kb. 24 millió GJ, de ebből földgáz alapon csak mintegy 20 millió GJ áll. Ha átállítanánk az összes, a budapesti, debreceni, győri, szegedi és a többi gázos távfűtő rendszert, akkor is csak valamivel több, mint a felét teljesítettük a vállalásunknak. A többi félmilliárd köbmétert a mondjuk évi 4-5 ezer új, vagy felújított családi házon, meg néhány középületen kellene behozni. Ha nem vágjuk gallyra a távfűtést, akkor a teljes bő egymilliárdot. Mondjuk egymillió meglévő családi házból kidobjuk a cirkót, esetleg a konvektort, és kapnak helyette faelgázosító kazánt. Az úgy, rendszerszinten, házanként kb. egymillió forint, összesen valami ezermilliárd, már ha hagyják az érintettek. Vagy valami másra gondoltak a szerzők? Ez nem igazán derül ki az anyagból. Elfogadom, hogy meg tudunk termelni, vagy be tudunk hozni ennyi biomasszát, de ki a csoda fogja eltüzelni?
Szerintem nagyságrendi szinten tévedtek a szerzők. Ugyanakkor a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv megalkotásában a következő szervezetek vettek részt:
1./ Aquaprofit Zrt.
2./ ArchEnerg – Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter
3./ Békéscsabai Regionális Képző Központ
4./ Bell Research Kft.
5./ Biomassza Erőművek Egyesülete
6./ Budapesti Műszaki Egyetem
7./ Budapesti Corvinus Egyetem
8./ Bükk-mak Leader Nonprofit Kft.
9./ EBRD Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
10./ Ecorys Nederland BV.
11./ EETEK Holding Energiahatékonysági Zrt.
12./ Első Magyar Napelem Erőmű Klaszter
13./ ÉMI Nonprofit Kft.
14./ Energia Központ Nonprofit Kft.
15./ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
16./ Energiahatékony Önkormányzatok Egyesülete
17./ Energiaklub
18./ ENREA Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft.
19./ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
20./ Fenntartható Fejlődésért Egyesület
21./ Gaiasolar Kft.
22./ Greenpeace Magyarország
23./ HBF Hungaricum Kft.
24./ Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Technológiai Platform
25./ Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
26./ Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület
27./ ISO 9000 Fórum
28./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság
29./ Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
30./ Levegő Munkacsoport
31./ Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
32./ Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
33./ Magyar Bioetanol Szövetség
34./ Magyar Biogáz Egyesület
35./ Magyar Biokultúra Szövetség
36./ Magyar Elektrotechnikai Egyesület
37./ Magyar Energetikai Társaság
38./ Magyar Energia Hivatal
39./ Magyar Energiahatékonyság Társaság
40./ Magyar Építész Kamara
41./ Magyar Építőanyag-ipari Szövetség
42./ Magyar Épületgépészek Szövetsége
43./ Magyar Feltalálok Szövetsége
44./ Magyar Geotermális Egyesület
45./ Magyar Hőszivattyú Szövetség
46./ Magyar Innovációs Szövetség
47./ Magyar Kapcsolt Energia Társaság
48./ Magyar Megújuló Energia Szövetség
49./ Magyar Mérnöki Kamara
50./ Magyar Napelem Iparági Szövetség
51./ Magyar Napenergia Társaság
52./ Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
53./ Magyar Passzívház Szövetség
54./ Magyar Pellet Egyesület
55./ Magyar Szélenergia Társaság
56./ Magyar Termálenergia Társaság
57./ Magyar Természetvédők Szövetsége
58./ Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottság
59./ Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet
60./ Menedzserek Országos Szövetsége
61./ MOL Csoport
62./ Naplopó Kft.
63./ Negos Zrt.
64./ Nemzeti Energetikai Kör
65./ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
66./ NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség
67./ Novoflex-4 Kft.
68./ Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Non-Profit Kft.
69./ OBEKK Országos Bioenergetikai Kutató Központ Zrt.
70./ Pannon Egyetem
71./ Reeco Hungary Kft.
72./ Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont
73./ Simply Green Kft.
74./ Századvég Alapítvány
75./ Szent István Egyetem
76./ Trebag Kft.
77./ WWF Magyarország
Minisztérium, egyetemek, kamarák, tudományos egyesületek, az energetikai szervezetek krémje. Aki számít, ott van a listán. Valószínűleg én számoltam el magam, mert mindannyian nem tévedhettek. Vagy mégis?
Zöhls András
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
A fent (egyébként régebben, levélbeli vázlat szinten, általam) leírtakban azért jó adag túlzás is van. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Terve 201. oldalán, az F/11 táblázatban a szerzők részletezik a hűtés-fűtés részarányait. Ezek szerint a háztartási biomassza növekmény a tíz év alatt „mindössze” 918-610=308 ktoe, ami durván 380 millió köbméter földgáznak felel meg, ami a (főzéssel korrigált) 3.7 milliárd köbméter lakossági fogyasztásnak csak kb. kilencede, nagyságrendileg bő negyedmillió lakást jelent. Ez sem kevés, a legutóbbi lakossági pályázatot 2 nap után felfüggesztették, mivel az 550 pályázó igénye már meghaladta a rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos összeget.
Az előbbinél nagyobb tétel a részben biomasszára, részben geotermikus forrásra támaszkodó távfűtési növekmény, ami 10 év alatt 600 ktoe értékű. Ez nagyjából 740 millió köbméter földgáznak, 25 millió GJ energiának felel meg, ami jelenleg a teljes lakossági (gáz és egyéb hőhordozójú, önálló és kapcsolt) távfűtési fogyasztással egyenértékű.
Jelentős növekménnyel, együttesen kb. 260 millió köbméter földgáz fűtőértékével, számol a terv a napenergia felhasználás (76 ktoe) és a hőszivattyúk (136 ktoe) területén. Itt számomra nem volt világos az ebből a lakosságra jutó mennyiség, a napelem és kollektor részarány, vagy az, hogy az adat a hőszivattyú leadott, vagy megspórolt (1-2,5xCk, ami hagyományos esetben kb. 40%) energiájára vonatkozik.
Miért érzem a cikkben leírtakat mégis jogosnak. A Terv 71. oldalán a következő olvasható:
„Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan megbízható adat, mely a különböző típusú (középület, lakossági épület, kereskedelmi illetve ipari épület) épületek megújuló energiafelhasználásának vizsgálatát, előrejelzésének becslését lehetővé tenné.”
Ilyen adat (leegyszerűsítve, a kereslet ismerete) nélkül, viszont elég nehéz lehet korrekt tíz éves előrejelzést csinálni.
Meglep, hogy eddig senki nem érezte magát érintettnek arra, hogy valamilyen szinten válaszoljon a cikkíró elgondolkodtató felvetéseire. A hallgatás vajon belegyezést takar? Nem hiszem.
Inkább talán arról van szó, hogy mindenki arra vár, hogy majd valamelyik érdekcsoport megszólal.
Mintahogy mindenki arra vár, hogy a 3 nap alatt kimerített pályázati keret helyett végre megjelenjen valami értelmesebb konstrukció.
A baj csak az, hogy pénzhiány van, vagyis nincs miből egy komolyabb programot finanszírozni.
Pedig lehetne értelmes és valóban hatékony megoldásokat indítani.
Például:
Józan paraszti ésszel gondolkodva egyre többen szorítják össze a fogukat a magas gázszámláik miatt, és fogcsikorgatva, de egyre többen kuporgatnak össze fűtés korszerűsítésre pénzt, hogy gázfűtésüket fatüzelésre kiválthassák.
A folyamat most még lassú, mert egy ilyen átalakítás egy családi ház esetében 0,5-1,0 millió Ft alatt nem nagyon oldható meg, pedig a választott megoldástól függően a beruházás 3-6 év alatt megtérül.
Vajon miért nem lehet támogatás helyett kölcsönként kínálni az induláshoz szükséges beruházási összeget, amelyet a megtakarításból lehet törleszteni, ezáltal a visszapótolt összeg újabb beruházásokhoz jelenthet forrást?
Miért nem lehet ezt az egész programot üzleti alapokra helyezni és látszattevékenység helyett valóban a racionális megoldások irányában elmozdulni?
Már hallom a kritikát, hogy hol van annyi fa, amit ez a program igényelne?
Természetszerető ember lévén sokat járom az erdőt mezőt… ott hever, csak fel kellene szedni.
Az erdőben elkorhadó fa (beleértendő az erdőgazdaságok által otthagyott gallyakat is) az árokparton burjánzó bokrok, az aratás után jobb híján felgyújtott tarló mind alapanyagot jelentene egy ilyen programhoz. Az értelmes munkalehetőségről már nem is beszélve.
Két éve volt egy tervezési feladatom; Borsod egyik többszörösen hátrányos településén, egy iskola és egy óvoda energetikai korszerűsítése során nem csak épületek kerültek szigetelésre, hanem létesült egy faapríték tüzelésű kazánház is, amely a későbbiekben még több önkormányzati intézményét is el tudja majd látni bővítéssel.
A program tartalmazott egy mobil aprítékgyártó gépet, amelyet egy kisteherautó a kitermelés helyére tud szállítani. Tárolásra egy felhagyott állattartó épület szolgált. Az Önkormányzat szerződést kötött egy erdőgazdasággal több földtulajdonossal, valamint 12 közmunkást tudtak foglalkoztatni ennek a projektnek a keretében.
A rendszer elkészülte utáni fűtési idényben egyetlen m3 földgázt sem fogyasztottak (bár a lehetőség tartalékként megmaradt, és a korábbi évek gázszámlájának 25 %-ért fűtötték a két önkormányzati intézményt).
Mi ez, ha nem követendő példa?
Csak ne az legyen az akadály, hogy a projektet
KEOP… pályázatnak hívták!
NG
Ennél azért egy cseppet bonyolultabb a helyzet. A Terv két esetet vizsgál, Az egyik a ”referencia forgatókönyv”, ebben valóban elhanyagolható (2 ezrelék növekmény) az energiaigény változása, a másik, a kiegészítő energiahatékonysági intézkedések esetén történő változás. Ezek szerint, országos szinten 6 %-kal csökken a fűtési igény is. Ez földgáz egyenértéken 75 millió köbmétert, azaz a fentieken felül, további 100 ezer lakóegység kivonását jelenti a vezetékes gázellátásból. Ez negyedmillió ember, két nagyváros lakossága, a fentiekben már leírt közel egymillió lakáson (2,5 millió emberen) felül. Szűk tíz év alatt ezeket a számokat sem műszakilag, sem gazdaságilag nem érzem reálisnak, és nagyjából erről szólt, amit írtam.
Én abból indulok ki, hogy jelenleg csekély a fizetőképes kereslet. Energetikai korszerűsítés egy befektetés. Most költök, hogy később kisebb legyen a kiadásom. Lehet rövid távon gondolkodni, gyorsan akarom megforgatni a pénzt. Lehet hosszú távon gondolkodni, az új rendszer a teljes élettartamon belül vissza hozza azt, amit ráfordítottam. (Van még a tehetős tulajdonos, aki nem foglalkozik gazdaságossággal.)
Akinek van szabad pénze, eldönti, hogy energetikai korszerűsítésre vagy másra költi. Lehet, hogy inkább befekteti más módon.
Akinek nincs szabad pénze, hitelre gondolhat. Ezt a kérdést próbálom már egy ideje körüljárni. Van-e olyan energiamegtakarítási technika, ami a megtakarításból törleszthető? A példánál maradva: milyen fűtési mód váltás garantál akkora hozamot, hogy a beruházásra felvett hitelt törleszteni tudjam?
Ha vannak ilyen lehetőségek, akkor valószínűleg a hitelezés is megoldható, és az állami elképzelések valóra válthatók. Ha nincsenek, akkor a fizetőképes kereslet hiánya miatt a tervek tervek maradnak.
Az állami költségvetés mai és várható helyzetét tekintve nem számíthatunk arra, hogy az állam majd átvállalja a beruházási költség bizonyos részét.
Kíváncsian várom a véleményeket: lehet tisztán hitelből energia költség csökkentő beruházást megvalósítani?
Tisztelt Rév Zoltán!
Szenvedélyes hangú hozzászólására felfigyeltem. Azt írja: „lehangoló állapotok”. Ez a diagnózis. Ismer valamilyen terápiát? Nem a műszaki megoldásokra gondolok. Ezek gyakorlati megvalósítására. Az ellenérdekeltség igaz. De van érdekeltség is. Legalábbis annyi, hogy jó lenne a lehangoló állapoton javítani. Mit kellene tenni? A lakosságnak, a szakmának, a bankoknak?
Kérem, ossza meg velünk gondolatait.