Szemelvény a VGF július-augusztusi számában megjelenő cikkből.
A fatüzelő berendezések beállításakor sokan nem kérnek kéményseprő-engedélyt, így a probléma megelőző feltárása és a szükséges óvintézkedés elmarad.
További gond, ha az igénybe vett, korábban tartalékstátuszú kémény alkalmatlan, és átalakítása elmarad. A fűtésszerelők és kályhaépítők gyakran üzleti megfontolásból elhallgatják a kéményvizsgálat szükségességét, holott sokszor maguk is érzékelik a kémény alkalmatlanságát. Olyan tévhitek is terjednek, hogy a pelletégetők vagy a faelgázosítók esetében bármilyen falazott kémény, vagy eredetileg nyílt égésterű gáztüzeléshez használt kémény (pl. alumíniummal bélelt) is alkalmas.
A szabálytalan kémények a hagyományos fatüzelés magasabb füstgázhőmérséklete miatt fokozottan tűzveszélyesek. Ugyanilyen hatású, ha széntüzelésre alkalmas kazánokat fával működtetnek. Ilyenkor a nagyobb égéstér igénye miatt a tűz könnyen a kémény járatára is átterjed, túlhevítve azt.
Mindezek a kéménytüzek szaporodásában jelentkeznek. 2012 első 5 hónapjában mindkét területen dokumentáltan annyi kéménytűz történt, mint az előző év teljes egészében.
Karczagi Gyula, Cziáky Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Talán megérne pár szót a vegyestüzelésű kazánok, vízteres kandallók biztosításának problematikája. Mintha nem kapna a téma a súlyának, veszélyességének megfelelő hangsúlyt.
Karczagi Gyula és Cziáky Zoltán cikkében erős kivitelezői segédletet említ, ezt én kiegészíteném a kereskedők és műszaki tanácsadóik felelősségével: az általuk erőltetett megoldások úgymint a frissvizes hűtőkör alkalmazása például mennyiben felel meg a teljes kazánbiztosítás klasszikus kritériumainak. Nekem erős kételyeim vannak és itt gondolok arra, hogy nem ördögtől való olyan szituációval számolni, amikor szünetel az ivóvíz-ellátás. Talán indokolt lenne a dolgot a nagyfokú veszélyessége miatt kötelező érvényű jogszabályban, szabványban szabályozni.
Fázmán József