Az épületgépész fejezetre vonatkozó megállapítások
Amikor azt mondom, hogy a Szabályzatnak az épületgépészetet érintő fejezete nem sikerült jól, akkor azzal kell kezdenem, szerintem milyennek kellene lennie ahhoz, hogy jónak tekintsem. Természetesen az alábbiakban leírtak általános része nem csak ránk vonatkozik, hanem jószerével az összes épület- és építménytervezéssel foglalkozó szakággal.
Mi az értelme, a célja egy ilyen Szabályzatnak?
Amikor egy adott munkára ajánlatot adunk, nem akarjuk centiről centire a legapróbb részletekig körüljárni a dolgot, hogy pontosan milyen tervlapokat adunk ki, milyen formátumban és milyen tartalommal, hiszen van egy mindenkinek hozzáférhető sillabusz, amelyik mindenkire vonatkozóan, áttekinthetően összefoglalja, hogy egy adott tervezési fázisban, egy adott munkanemben, minek kell benne lenni az átadott dokumentumban. Ez védi a megrendelőt, ha nem kapna meg valamit, erre hivatkozva tiltakozhat, és védi a tervezőt, ha olyan dolgokat is elvárnak tőle, amit a Szabályzat mondjuk csak, mint külön megrendelhető többletszolgáltatást említ.
Nagyon régóta hiányzik ez az anyag, ha 2008. januárra elkészül, ahogy a jogszabályok előírták, számos fölösleges és meddő vitától szabadulhattunk volna már meg. A kamara vezetése ennek elkészítésére anyagi támogatást is kért, s mivel azt nem kapta meg, hozzá sem fogott a dologhoz. Az illetékes (teljesen jogosan) nem is értette a problémát. Ő egy gesztust gyakorolt, amikor nekünk adta meg a jogot, hogy lerajzoljuk a pályát, amin játszani fogunk. A mi érdekünket szolgálta. Miért kérünk mi még pénzt is ehhez? Egyáltalán mi kerül ezen pénzbe? Az egyes tagozatok minél szélesebb körben beszéljék meg a dolgot az érintettekkel, hozzanak konszenzust, és állítsák össze a maguk javaslatát. Legyen benne, hogy az egyes tervezési fázisokban milyen, és milyen előírásokra támaszkodó írott részeket, rajzokat, számításokat kell átadni a megrendelőnek, és mindezt milyen formai követelményeknek megfelelve. Amikor mindenki elkészült, üljenek össze, és az egyes fejezetek tartalmát hordják fel egy lehetőség szerint egységes keretszerkezetre. Itt nem kell semmit újítani, nem a Higgs bozont keressük, mindössze az amúgy is folytatott gyakorlatot kell mindenki számára érthetően és elérhetően írásban megfogalmazni. Ennyi. Ha a végén sikerül egy tényleg rendes, kezelhető szabálykönyvecskét megalkotni, akkor a kamara adjon a legszorgalmasabb résztvevőknek valami szép kitüntetést, hiszen nem csak a saját, hanem a közösség érdekét is szolgálták.
Egy jó szabályzat ismérvei szerintem a következők:
1. Alapja a közösségi munka. A mi feladatainak egyre jobban specializálódnak, egyikünk sem ért mindenhez, de mindenki ért valamihez ismereteinket, tapasztalatainkat meg kell osztanunk egymással. Amit egy közösség csinál, azt a közösség jobban is fogadja el.
2. Az anyag felépítése legyen tiszta, logikus felépítésű, könnyen átlátható, szövegében egyértelmű, a jogszabályi hivatkozások legyenek egyszerűen visszakereshetőek. Ne feledjük el, a Szabályzatot nem csak a tervezőnek kell megértenie, hanem a vele esetleg vitában álló megrendelőnek is.
3. Arról szóljon, amiért elkészült. Esetünkben, ahogy a cím is mutatja, a dokumentációról, arról a dossziéba kötött papírhalmazról, meg a mellé tett CD-ről, amit egy szerződés alapján, egy adott határidőre átadunk a megrendelőnek. A Szabályzat tárgya ennek a dokumentációnak a tartalmi és formai követelményeinek a rögzítése. Ne vegyünk bele a szövegbe olyan, például a tervezés folyamtára való részeket, amivel csak félreértést okozunk.
4. Gondosan legyenek szétválasztva a dokumentáció kötelezően teljesítendő, és szabadon választott részei. A tartószerkezeti fejezet ezt így fogalmazza meg:
„Alapszolgáltatás: Az építészeti-műszaki tervezés során a jogszabályokban kötelezően előírt tervezési szolgáltatásai.
Külön szolgáltatás: Az építészeti-műszaki tervezés során az építmény Megbízói követelmények szerinti engedélyeztetéséhez és megvalósításához szükséges a jogszabályokban nem kötelezően előírt tervezési szolgáltatások, amelynek díjazásáról a megbízó és a tervező külön állapodik meg.”
5. A Szabályzatban leírtak a meglevő gyakorlatra támaszkodjanak. Semmi sem indokolja, hogy ezt alapjaiban felforgassuk. Vannak abban ma is olyan részek, ahol a tervezők között is viták vannak, ezekben lehetőség szerint egyességre kell jutni, de a feladat igazán a jelenlegi helyzet egyértelmű összefoglaló megfogalmazása.
Ha a dolog a fentiek szerint történt volna, arra mondanám, hogy jó. De nem ez történt.
1. A most nyilvánosságra került anyag, egy elég szűk kör munkája. Volt előzménye, egy három éve készült szöveg, ami tavalyelőtt nyáron megjelent az e-gépész honlapon is. Akkor inkább mint valamikori lehetőség, sem mint közeli valóság. Senki nem kapta fel rá a fejét. Látjuk, két és fél évig nem is történt semmi. Akkor nem kapott komoly kritikát, inkább dicséretet, igaz némi fenntartással:
”Az előttem hozzászólókhoz csatlakozom azon véleményemmel, hogy kiváló munkát végeztek a szerzők, de abban is egyet kell értenem Velük, hogy ezt a munkát tovább kell fejleszteni.”
”Túlsúlyosnak érzem az anyagban a geotermikus energia vonatkozásait, aminek alkalmazását ugyan kívánatosnak tartom, de nem minden áron. Főleg meglévő épületek esetében pl. jelentős beépítettségű környezetben, vagy kedvezőtlen talajviszonyok esetében ennek erőltetése nem indokolható, inkább rombolja a tervező hitelességét, valamint más reálisan megvalósítható alternatívák rovására történik.” írta Nagy Gábor.
Meg kell jegyeznem, hogy az akkori anyag nagyon sokat változott az elmúlt két és fél évben, az hogy akkori formájában nem érte komoly kritika, nem jelenti, hogy ma sem érné.
Úgy hiszem, hogy amikor kiderült, a helyzet élesedik, azt lett volna a kollegiális lépés, ha erre mindenkinek (!) felhívják a figyelmet, és közzéteszik akkori formájában a javaslatot, várván az észrevételeket. Nem tudom, mi lehetett ennek az akadálya.
Félre a sértődöttséget, nézzük a lényeget.
2. Tudom, hogy nagyon szubjektív annak a megítélése, hogy egy szöveg felépítése logikus, átlátható, könnyen megérthető-e. Számomra például a tartószerkezeti fejezet tökéletesen megfelel ennek:
2.5 Kiviteli terv
A 191/2009.(IX.15) Korm. rendelet és 1.számú melléklete részletezi
2.5.1 Általános elvárások
2.5.2 Tartalomjegyzék
2.5.3 Aláíró lap
2.5.4 Műszaki leírás a kiviteli tervekhez
és így tovább.
Minden pont alatt, esetleg további alpontokba szedve az arra a részre vonatkozó elvárások.
Az épületvillamossági fejezet is hasonló logikát követ, de ő először felsorolja, mit tartalmaz a dokumentáció, és utáni veszi pontról pontra végig, milyenek legyenek az írott és a rajzos anyagok. Talán az előbbinél is jobb megoldás. A mienken kívül, a többi fejezet is ehhez hasonlóan épül fel.
Náluk egy megrendelő, vagy egy engedélyező hatóság felüti a Szabályzatot, mellé teszi a kapott dokumentációt és leltárt csinál, mi van meg, és mi hiányzik, nálunk ennél kissé nehezebb dolga lesz.
Szóval, nekem a többiekéhez hasonló megoldás tetszene, de ez tényleg szubjektív dolog.
3. Ennél nagyobb gondnak látom a fejezetünk tényleges tartalmát. Nem szabadna olyasmit beleírni, ami nem tartozik a konkrét témához, a dossziéban átadott irományokhoz és rajzokhoz. Egy példa a tucatnyiból:
A 4.8.4. Kiviteli tervek dokumentálása pont alatt szerepel alpontként
4.8.4.17.9. Külön hangsúlyt kap a vezetékek, légcsatornák szerelőaknáinak, födémáttöréseinek méretezett szintenkénti alapterve, mint adatszolgáltatás a statikus tervezőnek.
Ne mondjuk azt, hogy csak a bolond gondolhatja, hogy a mi tervkötetünkben szerepelne a méretezett födémáttörési terv, mert lesz olyan bolond, aki ezt fogja kérni, mert le van írva, és mert így van leírva.
Az ERT kérdésére a később részletesebben kitérek, de most, csak ebből a szempontból nézve, a következőt gondolom. Ez a még messze nem elterjedt fogalom 25-ször szerepel a 7 oldalas szövegben. Úgy tűnik, a jövőben nincs semmilyen dokumentáció ERT nélkül a jövőben. A közelmúltban kellett kicseréltetni a társasházukban a gáz csatlakozó vezetéket. Ehhez is terv kellett, sőt engedélyezett terv. Jövőre a gázművek kérni fogja ehhez is az energetikai rendszertervet? A csatornázási művek pedig a záportárolóhoz, vagy a locsolási mellékvízmérőhöz? Megint ne mondjuk, ugyan már, ők sem bolondok. Nem bolondok, hanem hivatalnokok, akik a leírtakat tartatják be, és mi valamiért ezt írtuk le. Fognak örülni a meglepett kollégák.
4. Legyünk őszinték, az egész Szabályzat igazi célja az alapszolgáltatás és a külön szolgáltatás gondos szétválasztása. A bevezető ezt írja:
„A szabályzat a legtöbb európai országokban alkalmazott gyakorlat szerint tartalmaz kötelező tervrészeket, valamint a megbízó különleges igényeinek kielégítését szolgáló, szabadon választható tervrészeket. A kötelező tartalom biztosítja a valós bekerülési költségek meghatározásának alapját, valamint a szakszerű, az építtető elképzelései és igényei szerinti megépítéshez szükséges fontos információkat. Az ezt meghaladó tartalmakat a megbízó külön, az erre irányuló megrendelése esetén szolgáltatja a tervező.”
Ezernyi vita volt már abból, hogy a vevő azt érezte, nem kapja meg a pénzéért azt ami jár neki, a tervező meg azt, hogy a megrendelő, akiből él, utólag olyan extrém kívánságokkal áll elő, amit ő messze nem kalkulált bele az árába, esetleg teljesíteni sem tud.
Minden szakági fejezet foglalkozik a kérdéssel. Nekem alakilag a tartószerkezeti, és a geotechnikai fejezet megoldása tetszik leginkább, ahol jól áttekinthető táblázatba foglalták az egyes tervfázisok kötelező és szabadon választható elemeit, de a többiek tételes felsorolása sincs ellenemre.
A mienk egy szót sem ejt erről! Nálunk csak kötelező rész van. A védelmünkre kapott fegyvert sikerült saját magunk ellen fordítani.
Azért egy jó hír is van: ahogy a szövegből látszik, hogy a többi szakággal ellentétben, nálunk a továbbiakban nem kell tervezői nyilatkozatot tenni, sőt (és ez nagy könnyebbség) költségvetést sem készíteni. Itt bátran hivatkozhatunk a mi Szabályzatunkra.
5. Támaszkodik-e a mostani anyag a meglevő gyakorlatra? Nem, a szakágak közül egyedüliként teljesen elszakad az eddig követett, a tervezők, megrendelők, engedélyezési hatóságok által megszokott mindennapi gyakorlattól. Ha a jövőben ennek megfelelően kellene eljárnunk, gyakorlatilag mindenkinek újra kellene tanulnia a dokumentálás szabályait. Megszűnik az épületgépészet, helyébe lép egy új szakma, a nagy költségvetésű családi házak és kis közösségi épületek alternatív hőellátása címen!
Tessék megnézni az engedélyezési tervről szóló másfél oldalt. Csak erről szól. A gáz és a távfűtés csak egyszer, zárójelben szerepel, mert azzal kell majd (negatíve) összehasonlítani az alternatívokat. Mivel a gáz úgyis kiesik, miért beszéljünk a kéményről. Vízről, tüzivízról, szennyvízről, csapadékvízről szó sem esik. Nincs nagykazán, többet nem kell a Kazánbiztos, helyette is majd a Bányakapitányhoz járunk. Gőz, vákuum, sűrített levegő, technológiai szellőzés helyett ott lesz a napelem meg a szélenergia. Értünk hozzá annyira, mint a villamos kollégák, ha egyszer nálunk szerepel.
Az ajánlati tervre mi szükség, kár lett volna beszélni róla. Családi házat nem tendereztetnek. Ha a kivitelező talál egy olcsóbb terméket, mint amire számoltuk, nem baj, ingyen akárhányszor szívesen áttervezzük.
Vannak az egyes tervezési szakaszokra vonatkozó hatályos magyar kormányrendeletek, a tervezési programra a 253/1997, az engedélyezési dokumentációra a 312/2012, a közbeszerzési ajánlati tervre a 306/2011, a kivitelezési dokumentációra a 191/2009. Mindezek tetején ott van az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, közkeltű nevén az ÉTV. Kit érdekel. Nekünk van jobb, a 2009-es(?) német HOAI (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure), az ottani építészek és mérnökök négy évvel ezelőtt érvényes díjszámítási rendelete, az mindent lefed. Nem könnyű német szakszöveg, de mi mindannyian betéve ismerjük, minden nap azzal kelünk, azzal fekszünk.
Összefoglalva
Évekig, többedmagammal vártuk, hogy egy ilyen Szabályzat megjelenjen. Ma azt gondolom, vissza fogjuk sírni azt a boldog időt, amikor még nem volt.
Zöhls András
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Gondolom nem csak én találkoztam már azzal a rosszhiszemű megrendelő típussal, amelyik a tervdokumentáció átvétele után -sok esetben több jogásszal felfegyverkezve – azon munkálkodik időt és energiát nem kímélve, milyen ürüggyel kerülheti el a tervező munkájának kiegyenlítését.
Végiggondolta már valaki, hogy mit jelent ebből a szempontból a végső produktum helyett egy tervezési folyamat – sok esetleges kellékkel történő felsorolása? Én pl. már negyedszeri elolvasás után is alig találok egzakt fogódzót egy nem geotermikus forrású létesítmény tervdokumentációjának tartalmára.
Egyet kell értenem azokkal, akik a kötelező és szabadon választott tervdokumentáció tartalom szétválasztását hiányolják, ugyanis ezeknek a határoknak az elmosása nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja az átlag tervező alkupozícióját. Még akkor is, ha a potenciális megrendelők alapvetően tisztességes tervezési szerződést kívánnak kötni.
NG
Én nem aggódom. A Szabályzatunkat a Kamara Küldöttgyűlése fogja megszavazni, vagy elutasítani az interneten keresztül. Fázmán József tervező kollégánkon kívül más szakágak tervezői, híd- és útépítők, geotechnikus-, bányászati-, gázipari- és olajipari mérnökök is értékelik majd a mi anyagunkat. És nem csak tervezők, hanem visszavonult politikus, idős egyetemi tanárok, más inaktív kollégák, kivitelezők, menedzserek, forgalmazók, hatósági dolgozók, és még aktív kamarai alkalmazottak is otthonról, karosszékből, egy egyszerű gombnyomással kinyilváníthatják ügydöntő véleményüket az épületgépész tervdokumentáció elvárt tartalmi-formai követelményeiről készült javaslatról is.
A 300 fős Küldöttgyűlésnek nagyon színes az összetétele, látókörük így természetesen sokkal szélesebb, mint a mienk, akik kicsit szemellenzős módon, csak a magunk épületgépész tervezői békaperspektívájából nézzük a dolgokat. Döntésük jó és bölcs lesz, jobb és bölcsebb, mint amit mi, érintettek valaha is hozni tudnánk.
Ha valamit kicsit sajnálok, hogy ostyasütő mestert és cipőfelsőrész készítőt nem kért fel a kamara a szavazásban való részvételre.
Talán legközelebb. Ártani már nem árthat.
A vasi küldött kollégákkal felvettem és felveszem a kapcsolatot, próbálom meggyőzni őket.
Most döbbentem rá, hogy milyen kevés a gyakorló tervező a küldöttek között és úgy általában a vezetőségben.
De a remény hal meg utoljára.
A szakcsoportunkat keddre összehívtuk, ahol ismertetem a szavazásra bocsátott tervezetet és a felmerült aggályainkat.
Félek, hogy egyrészt a rendelkezésre álló idő kevés, másrészt a vidék hangját nem fogják majd meghallani. Magyarul: szkeptikus vagyok, nagyon szkeptikus.
FJ
Áttekintettem az elmúlt 5 évben vállalkozásunk által elvégzett tervezési munkákat (szám szerint 376 db). Ebből több mint 300 eleve meglévő, különböző szintű és színvonalú előkészítettség utáni kiviteli tervezési megbízás volt.
Mindössze 7 db volt olyan, ahol a jelenlegi tervezet szerinti munkamenet és tartalom biztosítható lett volna.
Három olyan megkeresésünk volt, ahol az ERT-hez hasonló rendszerű alapos előkészítésre volt lehetőségünk (mindháromnál magánszorgalomból végeztük ezt a vizsgálatot jelképes tervezői díjért. Egy esetben élővíz közelsége miatt a talajhő hasznosítást eleve ki kellett zárni a megvalósítható alternatívák közül. A létesítmény jelenleg megvalósítás alatt áll levegő-víz hőszivattyúkkal, biomassza kazánházzal napkollektorokkal és a korlátozott villamos energia hálózati kapacitás miatt napelemes homlokzatokkal.
Egy másik esetben egy nagy bevásárlóközpont szerkezettemperálással és talajhő hasznosítással, kiegészítő gázmotoros kazánházzal projektje fél éves megtérülés és a tisztán gáztüzeléssel szemben azért veszített, mert a beruházó csak az építésben volt érdekelt. (a kiviteli tervet már nem velünk készíttette el).
Mindezt csupán azért írtam le, mert saját gyakorlatunkból azt látjuk, hogy jelenleg a magyarországi tervezési piacon csak ritka kivételes esetben lenne alkalmazható az ERT-re szervezett tervezési műszaki tartalom, az épületgépész tervezési piac döntő részére nem, és ha ez lesz a kötelező akkor sem.
Egy tervezési megbízáshoz minimum két fél kell:
a megrendelő és a tervező.
A megbízó érdekeltsége attól nem fog megváltozni, hogy mi magunkat az elvárásaitól eltérő helyzetbe szabályozzuk.
Olyan szabályzatra van tehát szükségünk, amely tartalmazza a törvényekkel rendeletekkel szabályozott kötelező tervi tartalmat, és elkülönítve tartalmazza az ajánlható, de nem kötelező tervi tartalmakat.
Tervezési szerződés csak két fél egyező akaratából tud megszületni, egyoldalú elvárások alapján nem
NG