Tervdokumentációk tartalmi követelményei, észrevételek III.

Tisztelt Kollégák!

Először is szeretném rögzíteni, hogy nem magamért lobbyzok. A legrosszabb időkben is volt elégséges munkám. Építészektől kapjuk a munkát és nekem sikerült olyan emberekkel elfogadtatnom magam, akik az előkészítést is komolyan veszik. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, ha van egy elfogadhatatlan megkeresés, nyugodtan azt tudom mondani, hogy nem vállalom. Ezek alapján azt is mondhatnám, hogy nem érdekel a dolog, legfeljebb szűkül a tervezői társadalom, még könnyebben jutok munkához.

Hogy miért próbálkozom még is?

Nem megbántva a nálam idősebb generációt, akik az elnökségben meghatározó szerepet játszanak, azt mondom, hogy generációs különbség van köztünk. Ugyan azt a problémát teljesen más oldalról kívánom megközelíteni.

Én nem egy nagy épülettervező irodában tanultam meg az épületgépész szakma rejtelmeit, hanem a 90-es évek elején, a szabad piacon, keserves kudarcok, néha elfogadhatatlan vállalási feltételek közötti küzdéssel. A szakma rejtelmeit is szabad piaci körülmények között a régi ÉVITERV utáni TEVIM gépész irodájánál tanultam meg – jó iskola volt. A szakmai pályám kezdetét 1978-1992-ig a vegyipari gépészeti területen töltöttem el, ami egy teljesen más világ volt – 1300 fős létszámú tervező iroda, az idősebbeknek talán mond valamit, VEGYTERV. A nagy rendszerek miatt sokkal több tervező, komplex feladata volt egy rendszer megtervezése. A részfeladatok sokkal nagyobb mélységben voltak kidolgozva, mint az épületgépészetben. Egy csőhálózati terv a kapcsolási rajzokon és az 1:25 alaprajzok és metszeteken felül az összes csőszakaszról tételjegyzékes izometrikus rajzot tartalmazott, minden csőszakasznak, szerelvénynek azonosító jele volt. A csőhálózathoz a hidraulikai számítása mellett szilárdsági méretezés is kapcsolódottaz összes csőmegfogás specifikációjával együtt és ez csak a csőhálózati terv. Szóval felőlem még hegyezhetjük jobban is az elvárásokat, ha kell izometrikus rajzokig, csőtartó specifikációig. 2010-ben megtervezhettük – a tervezői jogosultsági anomália miatt, mely szerint ingatlanon belül nem tervezhet gázvezetéket, aki egyébként közterületen Makótól Jeruzsálemig megtervezheti a 100 bar-osvezetéket – az ajka-2 erőmű ingatlanon belüli 64 bar-os gázhálózatát, nyomásfokozó kompresszorral. Itt bizony TÜV és a Műszaki Biztonsági Felügyelettel jóváhagyott szilárdsági számítást kellett letenni – nem mi készítettük, hanem egy szakcég, van ilyenből kb. három az országban – az előbb említett – izometria, tételjegyzék stb. – tervdokumentációs mélységgel. Akinek problémája van a gázterv jóváhagyással, annak szívesen átküldöm, hogy a tervdokumentációt és a hozzá bekért szakági terveket hány szakmérnök ellenőrizte az FGSZ Zrt-nél. Kifejezetten élveztem ezt a munkát, volt benne nosztalgia is.

Amiért még is lobbyzni kívánok, az az, hogy Én akkor érzem jól magam, ha egy szabad országban, szabad piaci körülmények között élhetek. Nem szeretem, ha túlszabályoznak. Nem szeretem, ha mások írnak elő nekem felesleges dolgokat. Még akkor sem, ha ezt rutinból probléma nélkül meg tudom oldani. Az aligha érv, hogy így csináltuk régen is! Ha valami problémát látok, akkor azon töröm a fejem, hogy lehetne megoldani úgy, hogy ne kelljen újabb falakat állítani magunk köré. Magyarország el van süllyedve a jogszabályáradatban. Azt hisszük minden problémánkat ezzel lehet megoldani – pedig ez tévedés.

Az összes idősebb – de sok fiatalabbnál is – kollégánál azt látom, hogy azért lobbyznak, hogy jogszabályokkal legyen körbebástyázva a munkájuk ellenértéke.

Ráadásul a jogszabályok mellé plusz feladatok kerülnek, hogy bizonyítható legyen, mennyire fontos, amit csinálunk.

Én másképp látom.

Marketing, piaci elismertség megalapozása! Tudom, ez egy nehéz terület, nem értünk hozzá és, amihez nem értünk azzal nehezen tudunk mit kezdeni! Ha valamit teszünk is ez ügyben legfeljebb ösztönből.
Saját magam sikereit azzal értem el, ha nem is azt a rendszert alkalmaztam, amit ez a szabályzat leír, de igyekeztem a velem szemben lévő megrendelőket – építész, építtető – meggyőzni, hogy milyen fontos a szerepünk. Ehhez hajlandó voltam összehasonlításokat, ábrákat, táblázatokat készíteni! Van táblázatom, ami az 1970-es évektől a napjainkig bemutatja egy családi ház energia fogyasztását. Azt is, hogy ehhez mit kell tenni, mibe kerül ez a megrendelőnek, mit várhat el a különböző komfort fokozatoktól. Ez nem energetikai rendszerterv! Ennek bizony része az építészetre való kihatás, (hőszigetelés, árnyékolás, üvegezett felületek megválasztása, kialakítása), a komfort érték is. A jó épülettel, sokkal többet érünk el, mint egy jó gépész rendszerrel.

Lehetne a kamarának olyan országos épületenergetikai koncepciója, ami azzal kezdődik, hogy profi marketingesek bevonásával hogyan lehet a széles piacot megérinteni, hogy ésszerűen gondolkodjon az energetikáról!

Mikor látok a Spektrumon egy olyan műsort, ami nem az amerikaiak sikeres zsenialitását mutatja be, hanem a mi épületgépészetünknek a fontosságát?! Mikor látok egy olyan műsort, mely arról szól, hogy kazán csere esetén milyen reális alternatívákat lehetne megvalósítani és, hogy ehhez el kellene egy hozzá értő mérnökkel beszélgetni egy-két órát és csak utána tovább lépni?! Élvezet nézni a spektrum-home műsorán, hogy varázsolják át a profik a gagyi lakást, kertet, kutyadoki, hogy hozza rendbe a rendetlen kutyát! Miért nincsenek SIKER MÛSORAINK, ahol egy profin elkészített hőszivattyús ház fűtését mutatjuk be, egy standard magas energia költségű házzal összehasonlítva! A SZAKMÁNK FONTOSSÁGÁT NEM AZ ELRONTOTT RENDSZEREK RÉMTÖRTÉNETEIVEL kell propagálni! Hogy abból milyen következtetést von le a laikus, azt le se merem ide írni!

Milyen koncepciónk van? Olvassák el kedves kollégák az „Épületgépészeti Tagozati Stratégia a magyarországi épületállomány energiahatékonysági felújítási programjához”-t. Én azt olvasom ki belőle, hogy a kiemelt szakmai stáb, hogy fogja majd az összes tervezési feladatot maga alá söpörni – jogszabályi kényszerek mentén biztos anyagi fedezettel! Tudom! Jó szándékkal készült! Azzal van kikövezve a pokol bejárata is. Azt is tudom, hogy nagyon sok kritikán aluli projekt készült. Azt is tudom, hogy nagyon sok megszívlelendő, okos, megvalósítható dolog van benne felsorolva. Ennek ellenére nekem ez jött le belőle!

Vannak normális piaci megoldások a tervezési díjra is. Csak egy példa! Ha a tervezést csak kötelező felelősség biztosítással lehet elvégezni és a biztosító mondja azt, hogy aki alulvállal ott nem vállalja a kockázatot, már is találtunk egy jogszabálymentes megoldást. A biztosítónak érdeke, hogy olyan díj legyen, amiért elvárható a tervező gondos, felelősségteljes munkája, ráadásul nagyobb realitással fogja ezt az összeget eltalálni, mint egy jogszabály. Ja, hogy ott nehezebb lesz lobbyzni extra pénzért? Hát ez bizony benne van a pakliban. Én se szeretnék extra pénzt fizetni egy szolgáltatásért sem, csak azért mert jól lobbyzott a jogalkotónál! Nálunk jobb országokban egy ipari épület tűzvédelme szorosan összefügg a biztosító elvárásaival. Az OTSZ jelentős mértékben kiváltható lenne biztosítói elvárásokkal. A tűzvédelemnek két része van. Az emberi élet menekítése és az épület megóvása. Előbbi jogszabályi kényszer lehet, utóbbi kockázat elemzés kérdése, akár csak a villámvédelem.

A 2013. 12. 05-i napon az MMK ülésén napirendi pont volt a címben említett szabályzat.

Egy kis lobbyzás után meghívót kaptam, és ez alapján elmondhattam a véleményemet.

Egyelőre ezek nem tételes észrevételek voltak, hanem amit a korábbi cikkben leírtam, annak a gondolatmenetnek a felvetése, ami a mai magyar gyakorlatot követi.

Válaszul azt kaptam, hogy itt az idő, hogy az épületgépész munka az őt megillető helyre kerüljön, és ennek ez az alapja – ennek a többlet feladatait fogja a HOAI rendszer alapján definiált mérnöki díjszabás biztosítani.

Az e-gépészen tett megjegyzéseinkből csak a nem elfogadható stílust emelték ki – egy-két kiragadott, szerencsétlen mondatunkkal.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a mai magyar gyakorlatban is meg van a lehetőség a tervezési folyamat teljes vertikumában részt venni, de ez építtetői és generál tervezői oldalról nem általános igény. Vannak olyan építésztervező kollégák, akik így gondolkodnak. Sajnos, kissebségben vannak. Ez a mellőzöttség az előkészítésben természetesen elfogadhatatlan és ez ellen tenni kell.

Az álláspontok részemről és a szabályzat készítői részéről alapvetően nem közeledtek, illetve egy nagyon kis reménysugár jelent meg azzal, hogy úgy tűnik, az MMK részéről elfogadottá válik az az elv, hogy mi a kötelező és mi az építtető külön szándékai szerinti megrendelésre készítendő anyag.

Voltak még elismert vezető tervező irodák részéről észrevételek, melyek a következők voltak:

Az egész rendszert csak akkor szabad életbe léptetni, amikor a HOAI is életbe lép.

Nem szabadna az engedélyezési tervhez 1:100-as léptékű gépész terveket adni, mert nem fognak kiviteli tervet rendelni tőlünk – azt hiszem ez nagyon igaz!

A kis irodák tönkre fognak menni ezzel a feltétel rendszerrel, mert nem tudják teljesíteni.

Épülettípusonként csoportosítani kellene ezeket a feltétel rendszereket.

Emlékeim szerint több nem volt, válasz nem volt, MMK részről egy megjegyzés volt, hogy célszerű lesz kötelező és nem kötelező részekre szedni a feladatokat. Amit én akartam elérni, azt nem sikerült olyan módon kommunikálnom, hogy egyáltalán bármiféle reakciót kiváltott volna, mondhatom, hogy kudarcot vallottam.

Amit nekem el kell ismernem, az a következő:

1. Több körültekintéssel kell megfogalmazni a gondolataimat, ki kell hagyni a felindulásaimból, a készítők minősítését. Itt és most bocsánatot kérek mindenkitől, aki úgy érzi, hogy felindulásból tett megjegyzéseim sértőek voltak számára – átolvasva a hozzászólásaimat valóban voltak ilyenek.Nem mentségként, de a sok munka mellett kellene egy a mai gyakorlattól gyökeresen eltérő rendszert megemészteni. Higgyék el, nem vagyok egyedül, akinél ilyenkor a díjazás és a munkafeladat közötti összefüggést keresve kiverődik a biztosíték.

2. A szakmánk megbecsülésének valóban lehetséges útja az, hogy körültekintően dokumentálunk, – akár marketingfogással is – olyan terv részeket is, amiket esetleg el lehetne intézni műszaki leírással, esetleg egy-két mondattal is- illetve nem kötelező részei egy dokumentációnak. Az építész kollégák ezt nagyon sokszor látványosan, ügyesen oldják meg. Az is elképzelhető, ha mindenki így tesz, ennek előbb-utóbb a honoráriuma is meglesz.

Ami számomra továbbra is probléma:

1. Jelen elvárás durván szakít a mai gyakorlattal. Nekem kételyeim, vannak, hogy ez a többletmunka díjban, a HOAI által fedezetet fog biztosítani a munkánkra. Mai állapotok között is számtalan olyan elvárás van a tervekkel kapcsolatban, ami nincs betartva, sem építtetői sem tervezői oldalról. Mitől változna ez meg? Még a minimális építésengedélyezési folyamatba sem vagyunk megfelelően bevonva. Nem tudom elképzelni, hogy csak azért több pénzt fogunk kapni, mert kétszer akkora lesz az épületgépész dokumentálandó feladata. Azzal, hogy a TNM rendelet szerinti energetikát kell készítenünk, egy fillér többlettervezési díjat sem sikerült realizálni.

2. A Kamarának jelenleg sincs eszköze arra, hogy az irreálisan alacsony árakon vállalt, a jelenleg érvényes elvárásokat sem kielégítő tervezőkkel szemben bármit is tegyen. Mitől fog ez megváltozni? Ha lesz jogszabály, lesz szankció is hozzá? Börtönbe megy a tervező, ha alá vállal? Kíváncsi lennék, hogy az az egy precedens értékű német bírósági döntés végül végre lett-e hajtva. Vagy csak kacsa az egész. Sajnos azt is le tudom képzelni, hogy csak egy kelet-európai áldozat az illető!

3. Ne higgyük azt, hogy mi mérnökök mindenhatóak vagyunk. Egyáltalán nem piackonform (szerintem, ezt a lehetőséget nem is fogja soha kiharcolni a kamara), hogy az előkészítés – engedélyeztetés – tender – kiviteli terv – kivitelezés közbeni felülvizsgálat – megvalósulási terv feltétlen egy tervező kezében legyen, amin nem lehet változtatni. Túl szép lenne. Az építtetőnek is vannak érdekei. Lehet, amire az engedélyezési terv végére ér rájön, hogy nem azt a tervezőt választotta, aki számára megfelelő partner! Nem kevés olyan munkám volt, ahol jöttek hozzám, hogy tervezzük meg a projektjüket, mert elegük lett a korábbi tervező csapatból – és itt most nem arra a szélhámos beruházóra gondolok, aki nem akarta az előző csapatot kifizetni és azért akar váltani! Volt ilyen megkeresésem is, vissza is utasítottam! És ez akár fordítva is megtörténhet, belőlem lesz elegük! Sőt, volt olyan megrendelő, akivel miután eljutottam az engtervig, azt mondtam neki csinálja a kivitelit azzal, akivel akarja, engem hagyjon békén. Aligha hiszem, hogy egy kiviteli terv felelőssége attól függne, hogy én készítettem-e az előkészítéskor az energetikai rendszertervet, vagy, hogy én ellenőriztem-e a kivitelezést.

4. Energetikai rendszer terv. Elhangzott, hogy ez egy olyan vázlat, mint építészeknek az elfogadott vázlattervi variáció, ami a tervezés gerincét adja. Megkérdeztem elismert gépész tervezőket, hogy tudják-e mi az „energetikai rendszer terv”. Hát nem halottak róla. Amikor elmondtam, hogy mit fed le, akkor már tudták miről van szó, de mindenki másképp hívta és más tartalommal megoldással ismerte. Az én terveim „Gépészeti rendszerek általános koncepciója” fejezettel kezdődik – szerintem ezt nem is kell megmagyarázni, de gyakorlatilag a kiválasztott rendszer rövid indoklása, valamint a tervezés koncepcionális elemeinek ismertetése. Persze mindenkinek megvan a maga sillabusza. Felőlem nevezhetjük a dolgot „megrendelők marketing szédítése fejezet”-nek is. Az „energetikai rendszer terv” neve, ha már muszáj, elegánsabb lenne, ha „épületgépészeti rendszer tervnek” neveznénk.

Látszólag okoskodás, de így beleférne talán a komfort színvonal kérdése is, valamint olyan rendszerek is, amik nem sorolhatók esetleg egy energetikai folyamatba. Amit ott láttam és elhangzott, hogy x éve készül ilyen, az egy légtechnika-fűtés-hűtés kapcsolási rajz volt. Szó se róla ilyet szoktam én is készíteni. Kiviteli tervhez még többet is, mint amit a rajz mutatott, csak nálam ez szét van szedve szakágakra – bár jellemzően némi átfedéssel. Az, hogy ez része-e az engedélyezési tervnek, lehet vita kérdése. Talán segít abban, hogy ne lehessen kihagyni, az épületgépészt ebből a fázisból – de újra felmerül az a probléma, hogy ingyen fogjuk elkészíteni. A Bausoft program a bemenő adatokból egyébként tudna egy ilyet generálni, hisz majdnem minden adat benne foglaltatik egy korrekt energetikai számításban, csak rajzi formátumot kell adni neki! Az előkészítő fázisban már erősen kérdéses, hogy a tervezendő épületgépészeti rendszernek rajzi formátumban meg kell-e jelennie. Természetesen, ha valaki a gépészetről vázlattervet kér, akkor lehet ez része az anyagnak, sőt nem is kérdés. Csupán az a kérdés, hogy kötelező, vagy választott történetről beszélünk. Az épületgépészeti rendszer tervnek véleményem szerint abban a tervdokumentációban van helye, ahol az épület a TNM rendelet hatálya alá tartozik, vagy komplex fűtés-hűtés-légtechnika készül. Ebből mindenkinek evidens lenne, hogy a gáztervnek nem része a komplex épületgépészeti rendszer terv. Ha csak egy cirkós fűtési szakági tervről van szó, akkor a rendszer terv gyakorlatilag a függőleges csőtervvel helyettesíthető, azaz a függőeleges csőterven feltüntethető mindazon adat, ami azt rendszertervvé teheti! Azt hiszem, ha ezek mentén definiáljuk a dolgot, akkor csökken a szakmai ellenállás!

5. Mivel elvi problémáim voltak ezért nem jutottam odáig, hogy a szabályzat pontjait tételesen véleményezzem, vagy hozzá tegyek. Ezt hiányolták is a készítők. Azonban addig, amíg az elvi felépítéssel nem tudok egyet érteni, vagy beletörődni, addig nem láttam értelmét a tételsoros észrevételnek – legfeljebb egy-egy elemet ragadtam ki, de ez csak jelzés értékű volt.

6. Szintén elvi kérdés, hogy az előkészítés – építésengedélyezés – tender – kiviteli terv részekben az épületgépészet, hogy vesz részt. Én azon a véleményen vagyok, továbbra is, hogy meg kell erősíteni az előkészítést olyan szintre, hogy az engedélyezési – tender – kiviteli tervfázisra vállalható tervezési díjat lehessen adni. Ezt támasztja alá a jogszabály is. Ez viszont komoly előkészítés esetén felvetheti azt az összeférhetetlenséget, hogy az előkészítő saját magának ír elő tervezési pályázatot! Ha én megrendelő lennék, akkor nagy projektnél szándékosan mást választanék az előkészítésre és a további tervezési feladatokra!

Mangel Zoárd