Nagyon szép a HOAI. Nem tudom, hogy a németországi rendszer valaha végigvihető lesz-e Magyarországon. A németek jelenleg is vitatkoznak erről az EU-val, gyanítom, érdekérvényesítő képességük sokkal jobb, mint Magyarországé. A tervezési díjszabásról szóló jogszabálytervezet egyelőre szakági szinten semmit se ígér!
Ezért Én inkább szeretném az egész problémát a magyarországi realitások mentén megközelíteni, annál is inkább, mert osztrák és német beruházásoknál sem volt nekünk ehhez hasonló tapasztalatunk – mármint a tervekkel kapcsolatosan.
Először a mérnöki tervdokumentációk helyét, funkcióját kell meghatároznunk – hangsúlyozottan a mai magyar viszonyok realitásait figyelembe véve.
Általánosságban megállapítható, hogy egy létesítmény megvalósításához szükség van egy tervezési folyamatra, egy kivitelezési folyamatra, valamint egy használatbavételi folyamatra – ez alatt nem a hatósági eljárást értem, hanem az épület funkcióinak megfelelő „belakását”, üzembe helyezését, használatát.
A mérnöki tevékenységnek gyakorlatilag át kell fogni ezt a teljes folyamatot. Ennek a folyamatnak a tervdokumentációk bizonyos szakaszait lezáró dokumentumaiként értelmezhetők. Időrendi sorrendben a folyamat nagyjából a következő:
1. Projekt előkészítés
1.1. Projekt, közgazdasági, jogi előkészítés. Ez az a rész ahol a projektet megvalósító befektető egyáltalán kialakítja azt a „nyers” kezdő elképzelését, hogy épít egy létesítményt, mondjuk egy család házat magának, vagy egy másik végletként egy befektető egy multifunkcionális épületkomplexumot.
1.2. Projekt részleteinek kialakítása, első ütem – ez az a rész ahol az elképzelés elhatározását ki kell bontani, olyan szintre, hogy hová kerül a projekt, mekkora lesz, milyen funkciók kerülhetnek bele, milyen környezeti kapcsolatokat kell kialakítani. Leegyszerűsítve hol érdemes telket venni a családi házhoz, vagy egy korházhoz.
1.3. Projekt részleteinek kidolgozása, második ütem – ha meg van a telek, kialakult az elvárt funkció, kialakulnak a funkciókhoz tartozó fő igények.
1.4. Projekt kidolgozás harmadik ütem, a tervezés feladatainak meghatározása, egészen a vázlattervi szintig, olyan mértékig, hogy az előkészítő folyamat lezárható legyen, a projekt tovább léphessen az építésengedélyezési fázisba.
A projekt előkészítés minden mozzanata tele van a különböző, sok szempontból nem is definiálható mérnöki szolgáltatással.
Épületgépészeti szempontból itt kell a komfort, energetikai, és egyéb gépészeti tervezéseket érintő összes lényeges tervezési feladatot definiálni.
Ezen feladatoknak csak is ebben a fázisban van helye!
A feladatkiírás kihatással van az egész projektre, döntően befolyásolja a további tervezési feladatok nagyságrendjét.
Ehhez lehet vázlattervet, és tanulmány terveket készíteni, vagy akár egy egy-két órás szóbeli megbeszélés alapján megállapodni az építtetővel, több olyan építtető van, akinek eleve meghatározott alapelvei vannak ezzel a témával kapcsolatban, a lényeg, hogy a tervező részére vállalható tervezési feladat legyen meghatározva.
Nem csak a kivitelezőnek kell kapnia egzakt tervet arra, hogy egzakt árat mondjon, hanem a tervezőnek is jól körülhatárolható feladat csomagra kell az ajánlatát megadnia. Nem lehet elvárni, hogy még azt se tudjuk, hogy egy talajszondás központi szellőzéses épületet, vagy egy természetes szellőzéssel ellátott, gázkazános, radiátorfűtéses épületet kell tervezni, de tervezési díjat mondjunk.
Egy 250 m2-es családi ház tervezésére is 300 eFt-tól 1.200 eFt-ig terjedő tervezési díjtáblázatot tudok összeállítani.
A Kamara nem hagyhatja a tagjait abban az áldatlan állapotban,hogy, úgy keljen tervezői feladatokat elvállalnia, hogy nem tudja, mekkora nagyságrendű munkaóra ráfordítással jár a feladata!
2. Építésengedélyezési fázis
2.1. Véleményem szerint itt azt kell tisztázni, hogy mit kell tartalmaznia a dokumentációnak, ahhoz, hogy az építésengedélyező hatóság jóváhagyhassa az építési projektet, (itt a jogszabályi elvárás a meghatározó) a jóváhagyott építési projekt kiviteli terveinek elkészítésekor ne merüljenek fel olyan hiányosságok, amik újabb, módosított engedélyezésre kötelezhetnék a projektet. Ez nyilván azt jelenti a Tervezők részére, hogy sok olyan feladatot el kell végezniük, amiket nem kell a hatóság felé kidokumentálni, de, ahhoz el kell végezniük, hogy ne kelljen a kiviteli tervezéskor rádöbbenni arra, hogy kétszer akkor kazánház kell, vagy lemaradt a szellőző gépház, esetleg nincsenek aknák, vagy nincs helye a trafónak, vagy kicsi az álmennyezeti tér a gépész-villamos hálózatok részére stb.
2.2. Nem kell semmi olyat tartalmazni a dokumentációnak, amire nincs szüksége az engedélyező hatóságnak! Jelen állapotban az engedélyező hatóság nem ért a gépészethez, gyakorlatilag csak egy silabusz alapján kipipálja a kötelező feladatok meglétét.
2.3. Meg kell különböztetni az építés megkezdéséhez szükséges építésengedélyezési dokumentációt, azoktól a szakhatósági engedélyes dokumentációktól, melyek megszerzése nem kötelező a jogerős építési engedélyhez. Ezeket egyértelműen tisztázni kell, nyilvánvalóan a jogszabályi követelmények figyelembe vételével. Ilyenek lehetnek a gázterv, bányakapitánysági terv, sprinklerterv, tűzjelző terv és még sorolhatnám sokáig. Ezeknek az adott szakágnál meg kell jelennie. Ez azért is fontos, mert sok olyan szakhatósági terv is van, amit lehet, hogy csak a kivitelezés közben lehet jóváhagyatni. Tipikusan ilyenek azok a tervek, melyekhez jelentős összegű közműfejlesztési befizetési kényszer kapcsolódik, vagy a Kivitelező hatásköre, hogy milyen rendszert választ, a jóváhagyást, pedig csak ezen választás után lehet elvégezni – pl.:tűzjelző, adott esetben gázterv is idesorolható.
3. Tender tervdokumentációk
3.1. A tender tervdokumentáció elsődleges funkciója, hogy az ajánlat adó minden költséget be tudjon árazni, a projekt kivitelezésre egzakt, korrektül vállalható vállalkozási feltétel rendszert és díjat tudjon kalkulálni. A tender bizonyos szempontból több mint a kiviteli terv, bizonyos szempontból pedig kevesebb. Nehéz kérdés, hogy ezt mennyire kell definiálni. Nem is vagyok benne biztos, hogy kell-e nagyon bekorlátozni ezt a területet. Legalábbis a magánszférára, biztos nem kellene, a közbeszerzéseknél ki lehet térni részletesebb definícióra. A magánszférában elfogadható, hogy akár egy építési engedély alapján, vagy akár egy vázlatterv alapján kapjon árat az építtető, de el lehet készíteni egy kiviteli terv szintű dokumentációt is.
4. Kiviteli tervdokumentációk
4.1. A kiviteli tervdokumentáció elsődleges funkciója, hogy a Kivitelező részére egy olyan dokumentum álljon rendelkezésre, melyből egyértelműen, a megfelelő minőségben megépíthető a projekt. Ezzel egyenértékűen ki kell elégíteni az a funkcióját, hogy a kivitelezést ellenőrző személyek, számon kérhetően tudják a kivitelezést ellenőrizni.
4.2. Itt is fontos megjegyezni, hogy nincs szükség arra, hogy számos olyan dokumentumot mellékeljünk, mely nem a kivitelezés megvalósítását, hanem a tervezett rendszer alkalmasságát, kiválasztásának szempontjait elemzi, bizonyítja. Természetesen ezekre a dokumentumokra szükség van, de nem részei a kiviteli tervnek.
4.3. Sok olyan szempontot nagyon finoman kell kezelni, mellyel könnyen bajba kerülhetünk. Ilyen például a rajzi lépték. 20.000 m2-es csarnok csapadékvíz, tüzivíz, sűrített levegő hálózat, de akár egy technológiai hűtési alaphálózat részére is sokszor elégséges egy akár 1:250-es alaprajz, és hozzá megfelelő léptékű részletrajzok. Jókat nevettem azon az építésengedélyezési dokumentáción, ahol egy 20.000 m2-raktár tervét nem fogadták el a jól áttekinthető 1:200-as léptékben, hanem a hatóság ragaszkodott az 1:100-hoz. Lett is négy raszter vonalakkal telenyomtatott A0-ás tervlap, amik teljesen áttekinthetetlenek, kezelhetetlenek voltak. Még a jelmagyarázat megjelenítése minden tervlapon sem egyértelmű, hiszen elektromos dokumentációk készülnek úgy, hogy az első tervlapon van a jelmagyarázat, ami olyan nagyságrendű, hogy értelmetlen is lenne megismételni minden tervlapon.
5. Megvalósulási tervdokumentációk – tervezői művezetés
5.1. Azt hiszem, nem kell részletezni, alapjában véve a kivitelezés közbeni változások átvezetése a tervre. Jelen magyar gyakorlatban erősen elhanyagolt terület. Angolszász területen, ahol a kiviteli tervet a kivitelező készíti, a kivitelezés teljes folyamatában napra készen, folyamatosan vezetve van, természetesen meg van szervezve ennek a megfelelő díjazása is.
5.2. Azt is mondhatnám, hogy a kivitelezés közbeni tervezési feladatokat is valahol meg kell említeni. Ebben is lyuk van. Tervezői művezetésként ismert. Valahol, előbb utóbb a kamarai szabályzatban ezt is célszerű lenne keretek közé illeszteni.
6. Üzemeltetési dokumentáció
6.1. Nem láttam egy helyen se, hogy egyáltalán megfordult volna az előkészítők fejében, hogy ilyen is kell. Óriási lyuk van ezen a területen. Sok épületünk azért van katasztrofális villamos és gépész állapotban, mert nincs ennek igazi kultúrája.
Mangel Zoárd
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.