Az MMK elnöksége fontos feladatának tekinti a tervellenőri tevékenység szabályozását, megcélozva a tervellenőrök létszámának növelését. A feladat nem könnyű, mert a helyzet bonyolult. Kovács István alelnök számolt be lapunknak a fejleményekről.
Tervellenőrből márpedig hiány van, ez nem kérdéses. Van olyan megye, ahol egy-két tervellenőr dolgozik – és itt nem az épületgépész mérnökökről beszélünk, hanem a teljes MMK tagságról. Ugyanez érvényes egyes tagozatokra is – a komplexebb tervezői tevékenységet (pl. építő, épületgépész, villamos stb.) területek jobban el vannak látva, a többiek kevésbé. De miért is vannak ilyen kevesen a tervellenőrök?
Bürokrácia
Mivel az eddigi szabályozás szerint az lehetett tervellenőr, aki megkapta a vezető tervező címet, ezért itt kell először körülnéznünk. A tervek szerint ezentúl nem a szakmai tagozatok minősítő bizottsága bírálnák el a kérelmeket, mivel a központban nem ismerik úgy az adott helyi tervező tevékenységét. Inkább végezzék hát a minősítéseket a megyei szervezetek, ehhez viszont létre kell hozni mindenhol a megyei szakcsoportok minősítő szervezeteit is. Az első időkben akár regionális szinten is létrejöhetnének a minősítő bizottságok, ha ergyes megyéknek nincs erre kapacitása. A helyi szint pedig biztosíthatná a gyorsabb és bővebb ismeretekre alapozott döntést.
A megyei minősítő bizottságok persze nem lennének függetlenek az országos tagozati bizottságtól, ez utóbbi akkreditálná azokat, még nem ismert elvek alapján.
Kormánytervek
Problémát jelenthet viszont az, hogy a kormány előtt van egy rendelet (a Kamara előtt pedig véleményezésre kiadva), amely változásokat eszközölne a tervellenőri tevékenységben (no és az energetika tanúsításban, valamint a beruházásbonyolításban, de ezeket most nem tárgyaljuk). Ugyan mindaz, ami az új kormányrendeletbe kerülne, már benne van régebbiekben, pl. a 104-esben, mégpedig elég jól, de most önállóan tervezik szabályozni. Az új (tervezett) rendelet nem ismeri a „vezető tervező” fogalmát, így a tervellenőrzést is máshoz, a jövőben kidolgozandó paraméterekhez kellene kötni. Nehéz ügy.
A kamarai álláspont szerint az a jó tervellenőr, aki hosszú ideje tervez, azaz megvan a kellő tapasztalata. Kérdéses még a „hosszú” szó értelmezése is.
Honorálás
És végül egy nem elhanyagolható szempont: az ár-érték arány. Vajon megfelelően dotálva vannak a tervellenőrök, nem az anyagi (és esetleg egyéb) megbecsülés hiánya miatt vannak kevesen? Elég az a kiviteli terv értékére vetített jobb esetben 20-30% honorárium azért, amekkora felelősséget a vállukra vesznek?
szerkesztő
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
1. Azt hiszem elég ügyetlenül járt el a kamara, amikor a vezető tervezői (értsd teljes körű tervezői) besorolás megszüntetésével pont ugyanezen a néven vezette be a tervellenőri jogosultságot is. Legyünk őszinték, Korda János utána hónapokig magyarázhatta, hogy ez a vezető, nem az a vezető.
2. A kétezer körüli épületgépész fele a BPMK tagja, a másik fele 18 megyében oszlik meg, átlagosan 50-60 fő megyénként. Izgalmas lesz, melyik tíz döntse el a többi negyvenről, hogy az alkalmas lehet-e ellenőrnek. Egyszerűbb, ha azt mondjuk, öt, hat, tíz, akárhány év praxis után automatikusan jár ez a lehetőség. Az ellenőriztetés az építettető feladata, döntsön ő a referenciák alapján, kit választ. Van, aki 40 éve légtechnikát tervez, kiválóan, de soha nem járt még a gázműveknél, a másik megavattos gőzkazánokat tervez évtizedek óta, a hőszivattyúhoz nem ért, és sorolhatnánk oldalszámra.
3. Az ellenőr maga is tervező. Az ellenőrzés díja célszerűen a tervezőtől átvállalt felelősség mértékétül kellene függjön. Lehet ez az összeg magas, ha az ellenőr átvállalja a a teljes felelősséget a nem megfelelő működés következményeiért.
4. Az MMK új kommunikációs terve értelmében meggyőző lépés lenne, ha az elnökség, mondjuk akár ezen a lapon is, közzétenné azt a rendelettervezetet, amit jelenleg véleményez. Talán számos tagnak lenne hozzászólása, például az energetikai tanúsítással kapcsolatban, amit a vezetés a véleményében figyelembe vehetne.
Tisztelt MMK! Hosszú évekig épületgépész tervező, majd vezető tervező voltam, majd a jogszabály változás miatt újból „csak” tervező lettem.A tervellenőri jogosultsághoz ez most nem elég.E tevékenységem mellett 8 évig beruházás lebonyolító és műszaki ellenőrként dolgoztam,terveket ellenőriztem. Ez idő alatt tapasztaltam, hogy legtöbb esetben a tervekben sok hiba van, más szakágakkal nincsenek összhangban, legtöbb esetben a tervezők nem vizsgálják a megvalósítás gazdaságosságát( több megfelelő termék közül melyik az olcsóbb), a szükséges részlettervek hiányoznak-azzal a felkiáltással, hogy a kivitelező majd megoldja,vagy úgyis változtat a terveken. Ezen felül a tervezők döntő többségének nincs kivitelezői,üzemeltetési, vagy beruházói tapasztalata. A rajzpapír (vagy a számítógép ) mindent elbír.(Tisztelet a kivételeknek) Ezekből adódik, hogy sokszor az átgondolatlan tervek miatt nincs kellő hely a gépészeti berendezéseknek, vezetékeknek,az építész és gépész alaprajzok nem egyeznek, a tervezett berendezést már nem lehet beszerelni, vagy az fölöslegesen drága. A kivitelező az idővel versenyezve nem veszi észre a hibákat, terv szerint kivitelez és károkat okoz, vagy többletmunkával drágítja a beruházást.A korábbi nagy tervezőirodák előnye az volt, hogy a terveket szigorúan zsűrizték,összehangolt, jól megszerelhető tervek születtek. Ezért van szükség tervellenőrökre, de javaslom, hogy a jogosultság feltétele a hosszabb tervezői gyakorlat mellett legalább 3 év műszaki ellenőrként, műszaki vezetőként, vagy beruházás lebonyolítóként végzett munka legyen a szükséges vizsgákat igazoló bizonyítvánnyal.E változtatáson felül javaslom a MMK 2009 évi állásfoglalásának alábbi módosítását:
4.pont. …Ellenőrizni kell( a leírtakon felül)
– a kölönböző szakági tervek összhangját mindan tervező és a szakági tervellenőrök részvételével.
– a közművek előzetes és végleges nyilatkozatát
-a gazdaságos megvalósíthatóságot.
– a beépítendő anyagok műszaki megfelelőségét, beépítési engedélyét.
– az ellenőrzött és elfogadott gépész kiviteli tervek közműpecséttel való jóváhagyását.
6. pont.
A tervellenőrnek …meg kell kapnia:
– a kiviteli tervdokumentációt rajzokkal, műleírássa, tételes egyértelmű anyagkiírással
– a a kapcsolódó szakági tervdokumentációt 1 pld.-ban a részletes egyeztetés idejére.
.
.
Az építtető, ill. a szerződés szerinti megbízó csak a tervellenőrökkel együtt kezdeményezhet műszaki egyeztetést a tervezőkkel.
4. sz. meléklet:A tervellenőrzés során érvényesítendő követelmények…
5.pont Az akusztikai méretezés helyett a tervezőnek csak az akusztikai számítás meglétét kelljen ellenőrizni. Ez az akusztikai tervező felelőssége. Ez speciális szakma, melyet csak akusztikus szakember tudna ellenőrizni.
6.pont Épületgépészet.
Ellenőrizendő spec. szempontokhoz:
– építési engedély elött az előzetes közműnyilatkozatok megléte
– kiviteli tervekre a hatósági és közművek jóváhagyásának megléte
– tervek készítése sotán az alkalmazott főbb anyagok beszerezhetőségének, megfelelősségi nyilatkozatának, tájékoztató árának forgalmazói visszaigazolása.Tervező bemutatja.
5. sz. melléklet. Az 5. 6. és 7. bekezdést a tervezetből ki kell húzni! A tervellenőr nem felelhet olyan hibáért, amit nem vett észre! Anyagi kártérítéssel sem sújtható! A tervezői felelősség nem hárítható át. A tervező felelőssége nem szűnik meg akkor sem, ha a tervellenőr javaslatát követi. Ha az utasítás hibás, vagy kárt okozhat, a tervező azt visszautasíthatja.A tervellenőr minden számítást, vagy tervezői tevékenységet részletesen nem is tud , és nem is kötelessége ellenőrizni.
A tervellenőr munkáját, mint gyakorlott konzulensnek kell felfogni, aki bírálataival segíti a tervezői hibákat, pontatlanságokat kiküszöbölni. Ha ez kitudódik, még a tervező jó híre nem csorbul. Lényeg, hogy ezt nem kell feleslegesen hangoztatni, a tervezőt nem szabad lejáratni.
Remélem segítségükre lehettem.
A tervezők pont olyanok, mint a forgalmazók, a beruházók, a kivitelezők, a műszaki ellenőrök. Felkészültek, vagy alulképzettek, lelkiismeretesek, vagy trehányok, összeszedettek, vagy szétszórtak. Munkájuk hiányosságait akkor lehet számon kérni rajtuk, ha a dokumentáció minimálisan elvárt tartalmi és formai követelményeit valaki egyértelműen megadja.
2008. január 1-én lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről az építési naplóról és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet. Ezek a Kamara hatáskörébe utalják az engedélyezési, illetve a kiviteli tervdokumentációk tartalmi követelményeinek meghatározását. Utóbbiról egyedül a Hírközlési és Informatikai Tagozat adott egy rövid összefoglalót, a többi szakág nem nyilatkozott. Az engedélyezési tervvel kapcsolatos történet egy kicsit kalandosabb.
A rendelet 2007. októberi megjelenése után több mint fél évvel, 2008. május 17-én a kamara szabályzatba foglalta ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Újabb három hónap múlva, augusztus 12-én viszont már a következő tájékoztató jelent meg a kamara honlapján:
”Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a Kormány rendelet 1.sz. melléklet I. pontjában, valamint az ÖTM rendelet 5. sz. mellékletének 11. pontjában említett kamarai szabályzat jelen pillanatban nem létezik, hatálybalépése esetén tagjainkat haladéktalanul értesítjük.
Évek óta kamaránk céljai között szerepel az engedélyezési és kivitelezési mintadokumentáció elkészítése, amely alapja lehet a rendeletben előírt kamarai szabályzatnak. E hatalmas munka elkészítéséhez azonban mindezidáig nem sikerült anyagi fedezetet szereznünk annak ellenére, hogy pályázatot nyújtottunk be rá.”
Egy magamfajta gyalogos tervező kissé értetlenül állt. A rendelet előkészítésekor, megjelenésekor, hatályba lépését követően, de legalább a saját szabályzatunk kiadásakor hogyan nem tudtuk, hogy nem leszünk képesek végrehajtani a ránk szabott feladatot?
Azután váratlanul novemberben mégis megjelent egy ideiglenes szabályzat. Meggondoltuk magunkat, vagy kaptunk pénzt. Ki írta? Kit kérdeztek meg, mi legyen benne?
Az augusztusban említett hatalmas munka ritkán szedve, széles margókkal, nagy betűkkel, üres fél oldalakkal együtt minden szakágat figyelembe véve mindössze 12 oldal. Olyan, amilyen, itt nem elemezném. Mindenesetre a végére odaírja, hogy aki ezt az előírást megszegi, etikai-fegyelmi eljárás elé néz!
Azután néhány hónap múlva ez az anyag is eltűnt a kamarai honlapról, maradt az augusztusi elhatárolódás.
Amíg nincs szabály, nehéz számon kérni annak betartását.
Hasonlóan problémás a gazdaságosság vizsgálata. Teljesen egyetértek vele, hogy erre nagyobb figyelmet kellene fordítani, de a meghatározás módszeréhez nem ártana valamilyen sorvezető. Ha egy lakóépület le akar válni a távfűtésről, támogassuk, vagy ellenezzük? Ha támogatjuk, egyedi, esetleg központi gázkészüléket javasoljunk helyette, vagy próbálkozzunk hőszivattyúval? A FőTÁV, a gázkészülék, vagy a hőszivattyú képviselője egyaránt meg tudja indokolni, miért az ő megoldása a jobb. Hivatalosan elfogadott, használható meteorológiai adatsor nincs, 50 éves táblázatokat, vagy nem túl távoli országok, a mienkénél hozzáférhetőbb időjárási értékeit szokták használni. Az energiaárak változása áttekinthetetlenül hektikus, a berendezések árai széles tartományban szórnak, naponta megjelenik új készülék, megbízhatóságuk ellenőrzéséhez idő kell. Az egyik kivitelezőnek az egyik, a másiknak a másik forgalmazóval van bejáratott kapcsolata, más-más termék telepítésében van tapasztalata, vagy eszköze, ezeket a tervező akkor tudja figyelembe venni, ha már biztos a kivitelező személye. Természetesen a megrendelőnek is lehetnek elkötelezettségei, nem mindenki a legalacsonyabb fogyasztású kocsival jár, és nem mindenki a legolcsóbb étteremben ebédel.
Szóval ha mellékelni kell a gazdaságossági számítást, előtte illendő megadni annak módszerét is.
Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy tervezői szempontból a legjobb, ha az ellenőr munkáját konzulensi feladatnak tekintjük, a kérdés, hogy az építtető is így látja-e.
Mi a fenét akar már megint a hatalom. A tervet ki jegyzi? Sokan elmentek a vezetőségből, remélem nincs már ki féljen a gondolkodóktól. A tervellenőr felelőséget vállal a tervekért? Ugye. Akkor meg mi ez a fontoskodás. A tervező nagyon is tudja. hogy mivel játszik, mikor aláírja a tervét, nem kell oda még egy kolonc. Hinni kell a műszakiak krémjében, a tervezőkben és nem kell még egy féket a kamara kezébe tenni, bár szívesen venné.
Civil szerveződés ne ácsingózzon jogosítványokra, jóllehet ez a kamara még nem az aminek lennie kellene, hanem a műszakiak ÁVH-ja .. Üdv FJG.