A tervezőnek a gázszolgáltató tervellenőrével való kapcsolata örök téma. Ez hol jobban, hol rosszabbul alakul, viszont eddig még nem volt példa arra, hogy egy kolléga a konkrét, visszadobott tervét bocsássa a köz számára tervbírálatra, hogy vajon igaza volt-e a szolgáltatónak. Most mutatunk példát, ami, reméljük, konstruktív hatású lesz.
Először bemutatjuk a terveket, alatta pedig a tervező kolléga levelét olvashatják. Ezután pedig, kérjük, mondjanak véleményt az esetről!
GG03_Bontas foldszint_alaprajz_A3
GG04_Bontas fuggoleges_csoterv_A3
GG06_epites_foldszint_alaprajz_A2
GG07_epites_fuggoleges_csoterv_A2
Muszaki_leiras_gaztervhez_rev1
Tisztelt Tervfelülvizsgáló Úr!
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy épp egy cikket írok a VGF és HKL lapoknak, amelyben ezt a témakört is viszontláthatjuk mindannyiunk örömére. Ugyanis egy egész pöttyet elegem lett, mint mérnöknek, mint tervezőnek, mint embernek. Kérem nevemben tájékoztassa az illetékes feletteseit az alábbiakról:
1. Büntetőfeljelentéssel fogok élni többek között hivatali hatáskörben elkövetett visszaélés bűncselekménye miatt, amint időm engedi.
2. Feljelentést fogok tenni a versenyhivatalnál, fogyasztóvédelemnél
3. Továbbá bejelentést fogok tenni a MMK Etikai Bizottságánál is annak terhe mellett, ha ebből nem lesz kivizsgálás, akkor bűnpártolásért szintén feljelentést fogok tenni.
A tárgyi KIVITELEZÉSRE NEM ALKALMASNAK nyilvánított tervhez fűzött észrevételeim:
1. A dokumentációt az észrevételei alapján javítom és mihamarabb megküldöm. Nem azért, mert egyet értek, csak mert ez a dokumentáció egy ingyen vállalt, barátnak készülő terv volt és akadályozza a beköltözését! Itt jelzem, hogy amennyiben „pótengedélyezési eljárási díjat” kívánnak fizettetni, kérem ki se küldjék, hanem ahaldéktalanul kezdéjk meg a polgári peres behajtását, mert nem áll módomban megfizetni. Ha a javított tervdokumentációt e-miatt eleve nem engedélyezik, az szintén bűncselekmény!
Az Ön által leírt kifogásokra adott válaszaim:
1.
3/12 oldal lap alja:
A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt a nyomásszabályzót és a gázmérőt az illetékes gázszolgáltató embereivel le kell szereltetni, a visszaszerelésük csak a sikeres nyomáspróbát és hatósági átadást követően végezhető el.
Tessék megpróbálni ennek ellenére a nyomást és a gázt a vezetékben megtartani.
Nem mellesleg minden tervlapon is szerepel a fenti tartalom, de bizonyára ez kevés, vagy nem vagyok elég puncsos Önöknél. Mielőtt tiltakozna, Pécsett 12 évig terveztem, pontosan tudom, hogy megy…
2. Miért? Egy épületgépészeti tervdokumentáció egy egységként kezelendő. Ez akár tetszik Önöknek, akár nem. A függőleges csőterven megtalálható a füstgáz elvezetés minden adata, paraméterei, hossza, átmérője, minden amire csak szükség lehet.
3. Az Ön által hivatkozott T04-3.1.3.2.o nem a gázkazán hidraulikai egyenértékre történő ellenőrzéséről szól:
” a. a „B” típusú gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglevő rendszerrel,
a „C” típusú készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének az idevonatkozó szabványok szerint tervezését és méretezését, illetve a gyártó előírásai szerinti kiválasztását, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait
o1 az adott gázkészülék és az égéstermék elvezető rendszere együtt tanúsított-e, ha igen milyen szervezet, milyen feltételekkel milyen azonosító szám alatt adott ki tanúsítványt,
– az együtt tanúsítás feltételeinek teljesüléséhez a kivitelezés során milyen elemeket, milyen feltételekkel, hogyan kell beépíteni, alkalmazni
– az üzembe helyezési eljárásba milyen szervezeteket, milyen iparági szabályozásra történő hivatkozással kell bevonni”
Hozzátéve, hogy bármi is legyen az, amit kért, mert a T04-ben bátran keressen rá erre a kifejezésre, mert nem fogja megtalálni.
Ha a gázvezetékre gondolt, akkor a műszaki leírás egy 3 ezrelékes pontossággal számoló excel által adott eredményt és a számítási táblát is tartalmazza, az eredménnyel bátran lehet vitatkozni.
Amit írt, arra nincs jobb szó, mint egy nesze-semmi csináld meg dolog…
4. Meg van jelenítve.
A bontás alaprajzon le van rajzolva a meglévő, jelölve a függcsőterven a bontási határ, az építés függcsőterven egyértelműen látható, hogy onnan folytatódik és a műszaki leírás 3/12 oldalán a „Kivitelezés leírás” pont második bekezdésében egyértelműen le van írva.
5. Az Ön által hivatkozott 3.1.3.1 pont a tervezői nyilatkozatról:
” a. a létesítmény megnevezését, helyszínét,
b. a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását,
c. e technológiai utasítástól való eltérés esetén, az eltérés indoklását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait, (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.)
d. a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,
e. a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét,
f. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette,
g. az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette,
h. a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével,
i. a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrzőn idomokat a kiviteli terv tartalmazza,
j. az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak,
k. a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, égdugót a kondenzvíz nem okoz,
l. a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről] előírtaknak megfelelően.
Tervezői nyilatkozatom:
„Kijelentem, hogy jelen tervdokumentáció a létesítményre és üzemeltetésre vonatkozó, a tervezéskor érvényben lévő jogszabályok és egyéb hatósági előírások alapján készült. A tervezés során figyelembe vettük az ide vonatkozó tűzrendészeti követelményeket, Országos Ágazati Szabványokat, valamint a Műszaki Irányelveket.
A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az illetékes gázszolgáltató szabványossági-felülvizsgálati előírásainak.”
Az a probléma, hogy nem írtam le, hogy T04?
Tisztelettel, az nem szabvány! A GMBSZ-t pedig Önök nem tartják be, hanem nekem kell területenként tájékozódnom, hogy épp mi a SZOKÁS!
Kérem felettesei gondolkodjanak el, vajon miért nem vállalnak normális tervezők gázterv készítést, és miért olyan elképesztő minőségű gáztervek szaladgálnak a piacon KIVITELEZÉSRE ALKALMASNAK nyilvánítva?
Az általam beadott terv meglévő állapotára készített tervdokumentációt volt alkalmam látni. Az ALKALMAS volt kivitelezésre. Ólajtó nagyságú hibái ellenére. Pld. garázsba telepített gázmérő, stb…
A fentiek ellenére a tervet javítom, mert nem tudok jobbat.
Tisztelettel:
Simon Péter
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
A végtelenségig sorolhatnánk a hiányosságokat, mindenki fog találni újat, de nem ez a lényeg, a tervező kollégának sem ez a problémája.
Azt kell eldönteni, hogy a tervfelülvizsgálat önmagáért van vagy a kivitelezésre alkalmas tervek kibocsátása a cél, mert a kettő ma nincs összhangban. Ennek oka részben a mindent a legapróbb részletekbe menően előíró MBSZ-ben, az ennél még kukacosabb technológiai utasításokban és a szolgáltatóknak a saját minőségbiztosítási rendszerei által a maradék mérnöki szabadságuktól megszabadított tervfelülvizsgálóinak „hozzáállásában” van.
Persze van jó példa is, ne tagadjuk, példának okáért a győri tervfelülvizsgálatot említhetném.
FJ
páraelszívó és kéményes tüzelőberendezés problémájára van egy végtelenül egyszerű, a vagyonvédelemben is szokásos megoldás.
A páraelszívót nem szabad közvetlenül a hálózatra csatlakoztatni, hanem közbe kell iktatni egy fordított működésű relét, amely bemeneti oldalára a vagyonvédelemben használatos nyitásérzékelőt kell csatlakoztatni. A nyitásérzékelőt a legcélszerűbb helyzetű nyílászáróba kell beépíteni oly módon, hogy a nyitáskori kapcsolási szög elegendő nyitáskeresztmetszetet eredményezzen.
A működés is egyszerű, a páraelszívó csak akkor kap hálózati áramellátást, ha a reteszelésbe vont nyílászárót legalább résnyire megnyitják.
Úgy tudom a teljes elektronikai szett 12-15ezer Ft-ért kereskedelmi forgalomban már beszerezhető, és teljes biztonságot nyújt.
Jó lenne, ha a páraelszívót forgalmazók termékeikhez mellékelnék ezt a primitív kis kapcsolási rajzot – némi szöveges ismertetővel.
Még jobb pedig az lenne, ha a páraelszívókat forgalmazók ezt az egyszerű kis kütyüt is forgalmaznák. Tisztességes kereskedelmi árrés mellett.
Szerintem mindenki jobban járna.
NG
Kedves Zoárd!
Eddig fel sem merült bennem, hogy ez a megoldás újdonság is lehet, Borsodban szinte már minden tervező ezt a megoldást alkalmazza, a gázszolgáltató pedig elfogadja. Az érzékelő(pár) egy kb 5 mm-es tekercs-permanens mágnes párosból áll, a tekercs kerül a tokba és vékony (gyengeáramú) vezetékpár köti össze a relét és trafót tartalmazó dobozkával. A doboznak van egy 230 V-os bemenete és a páraelszívó részére egy vezérelt kimente.
Nem csak bukó, hanem nyíló ajtóba, ablakba is beépíthető, sőt gerébtokos ablaknál a külső szárnyba.
Egyetlen „kényelmetlensége” hogy az ablakot (ajtót) kézzel kell nyitni ill. zárni.
A betervezés nyilván igényel némi figyelmet, pl. a megcélzott nyílászáró esetében ha van redőny, azt illik a teljes zárás ellen ütközőbakkal ellátni, de ez elvárás nyílászáróba épített légbevezető szerelvény esetében is.
Szükség esetén, ha bővebben érdekel valakit a dolog pontosítom az információkat.
NG
Rádiós is létezik:
http://www.conrad.de/ce/de/product/
561142/Funk-Abluftsteuerung
-Protector-AS-6020-1000-W-Weiss-Braun
Kedves Béla!
Általánosságban egyet is értenék felvetéseivel, szlovák ill. német szabályozásra hivatkozásainak.
A dolog ott kezd sántítani, hogy a hivatkozott országokban minden EU- és nemzeti szabvány, műszaki irányelv stb. az ország hivatalos nyelvén elérhető tanulmányozható, Magyarországon ugyanez 80 %-ban csak az EU hivatalos nyelvein. Még a hatályos műszaki jogszabályok jegyzéke is csak pénzért hozzáférhető
Ebből is adódóan nem is töri magát a magyar hogy ezeket az előírásokat megismerje, alkalmazza.
Erre csak egy jellemző példa: 2004 óta az OTÉK helyett egységes EU szabályozás szerint kell a kéménykitorkollás és épület viszonyát meghatározni (szerkeszteni). Ma 2014-ben az építési engedélyezési tervek min. 30 %-án még mindig forgáskúpot gründol a tervező!!! és ha a kéményseprő nem szúrja ki, az építési hatóság el is engedi.
Miért is írtam ezt le? Mert a német gázszerelőnek, vagy csőszerelőnek eszébe nem jutna, hogy kihagyja a tervezőt, ha csak a halovány gyanúja felmerül annak, hogy esetleg tervezői számítások is szükségesek (pl. áramlástechnikai, vagy hőtechnikai méretezés). Nálunk fordított sajnos a helyzet; nálunk a vaskályhától az atomerőműig mindenhez ért a szaki (tisztelet a nem kevés kivételnek) „különben is már a 3. ilyet csinálom… minek ide akadékoskodó tervező is…”
Nem örülök én se a túlburjánzó szabályozásnak, jó lenne ha lehetne csökkenteni, egyszerűsíteni. De sajnos azt is látni kell, hogy a veszélyesebb területeken a létesítés résztvevői ilyen engedélyezési procedúrákon keresztül próbálják maguktól távoltartani a felelőséget.
NG
Ezért van az, hogy nálun