Időről időre megjelennek a közmédiában szakmailag nem korrekt megfogalmazások. Hogy ennek a mai gyorsaságkényszer-e az oka, nem tudjuk, mindenestre most közreadunk egy gyöngyszemet két kommenttel.
Napelemes kiserőművet építettek ki a BGF-en
Több mint kétszáz napelemmodulból álló kiserőművet építettek ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi gazdálkodási karán.
A kar az MTI-vel azt közölte: az Európai Unió csaknem 50 millió forintos támogatásából megvalósult kiserőmű várhatóan 57 477 kilowattóra elektromos energiát termel évente, a beruházás a becslések szerint csaknem 2,4 millió forint éves megtakarítást jelent majd az intézménynek.
A csaknem 50 kilowattóra teljesítményű, 204 napelemmodulból álló kiserőművet a kar egyik épületének lapos tetején építették ki, annak köszönhetően a zalaegerszegi intézmény elektromos ellátásának egy részét megújuló energia biztosítja.
Halász Imre, a gazdálkodási kar dékánja közölte: az innovatív, energiatakarékos és környezettudatos beruházás szorosan illeszkedik az intézményben létrehozott Zöld kampusz elnevezésű mintaprojekt koncepciójához, annak keretében korábban úgynevezett szürkevíz-hasznosító rendszert, komposztáló, épületszerkezeti hőszigetelést hoztak létre.
A BGF zalaegerszegi gazdálkodási kara 11 hektáros zöldterületen helyezkedik el. A korábban elindított Zöld kampusz mintaprojekt keretében a természeti környezet megőrzését, a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések valósultak meg. A környezettudatos szemléletre, a kampuszon megvalósult fejlesztésekre szakmai programokkal hívják fel a diákok, illetve a városban, a megyében, a régióban élők figyelmét.
Forrás: MTI
Hozzászólások:
2014. április 23., szerda, 8:11
A cikk laikus, és egy irányban elfogult, amely alkalmas az átlagember manipulálására.
1) Mi az, hogy 50 kilowattóra teljesítmény? Megdöbbentő !
2) Ha 50 kilowatt teljesítményre gondolt a cikk írója, akkor mit kell érteni ez alatt? 50 kW csúcsteljesítmény, amire akkor képes, ha hétágra süt a nap, és csak azokban a percekben, amikor egyúttal éppen merőleges a napsugarak beesési szöge? Mert ha így van, akkor éves átlagban nagyon durván csak 5-6 kW-tal számolhatunk. De ha az 50 kW éves átlagteljesítmény lenne, akkor a csúcsteljesítmény 500 kW körül becsülhető. De van ezeknél is nagyobb probléma.
Számoljunk! A beruházás önrészét most hagyjuk figyelmen kívül, csak a támogatást tekintsük (ez a nagyokosok szerint ingyen van, hiszen az adófizetők tejelik, nem azok, akik a beruházás hasznát élvezik). Ha az 50 millió támogatás kamatos kamatjával számolunk, akkor 20 év alatt kamattól függően nagyon durván 70…90 milliót kellene törleszteni. Legyen 80 millió. 20 év alatt 57477 kWó/évvel számolva termel 1.150.000 kWh-t, vagyis kizárólag a támogatás diszkontált értékével számolva, és nem számolva karbantartást, sajáterő-részt, stb. 69 Ft/kWh áramdíj számítható. Mások pénzéből nyert ingyen támogatással bizonyára megéri. Pontosabban szólva oktatási intézménynél jövőre való felkészülés és tudatformálás jegyében rendben van a beruházás, de ne hitessük el az átlagemberrel, hogy ma ez a dolog általánosan megvalósítható.
2014. április 23., szerda, 9:35
35 éve „elektromos” vagyok, tehát nem laikusként érvelek. Teljesen jó a meglátás. Óriási nimbusz veszi körül az „alternatív” energia építést, miközben sosincs arról szó, hogy mindezt milyen paraméterek mellett tudja. Rengeteg paramétertől függ a hatásfoka és a reklámokban mindig a legoptimálisabb együtthatóval hirdetik. Én még soha nem láttam levezetve egy ilyen beruházás teljes kalkulációját. Általános célú (lakás) kivitele esetén 1W (1 watt) telepítéses komplett ára durván 350 forint körüli árban van. Ha sziget üzemű a rendszer ez akár 700 forint is lehet. És ami a legnagyobb gond, a várható élettartam. Nem kéne gondolkodni, ha az ilyen áron megvásárolt rendszer minden gond nélkül elmenne úgy 20 évig, de nem megy el ! Nem lesz olyan évünk, amikor ne kellene rá költeni és forintálisan ezért nem éri meg. Fenntartom az álláspontom: ilyen megbízhatósággal, bekerülési árral és paraméterekkel, az ebben való gondolkodás, még sokáig egy sznob, úri és gazdag hóbort lesz…
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Mai hír a közmédiából:
„Pénteken este, a nyáregyházi Kossuth telep egyik házában szenvedett szén-monoxid-mérgezést egy család. Este begyújtottak a kandallóba, ám a kémény szellőzésével gond lehetett, mert az égéstermékek visszaáramlottak a lakásba”
Tipikus dezinformáció a CO mérgezésekről. A szóvivő a hír kapcsán prejudikál, és ráadásul tévesen.
99% biztonsággal ki merem jelenteni, hogy a mérgezés az égéslevegő hiánya és nem a kémény miatt következett be. Az szénmonoxid pedig a tüzelőberendezésben keletkezett az oxigénhiányos égés miatt és onnan került a helyiségek levegőjébe.
Azt is borítékolni merem, hogy a kandallóval érintett és környező helyiségek nyílászárói minimum tömítettek, de valószínűen fokozott légzárásúak voltak.
A média ilyen pongyola és félrevezető tájékoztatója nagyban hátráltatja a CO mérgezések megelőzését, mivel az emberek döntő többségében fel sem merül, hogy nem a kémény a hibás (amit amúgy egyre szigorúbb elszámoltatás mellett ellenőriznie kell a kéményseprőknek), hanem az égéslevegő (szellőző levegő) hiánya.
Továbbra is hiányzik a nyílászárócseréknél a megfelelő szakmai kontroll, és az ilyen hírek továbbra is csak elmaszatolják a tényleges felelőséget.
Szeptember 29-én indul – többek között – a kormány lakosságnak szánt ablakcsere programja. Többtízezer lakásban lesz ennek eredményeként állami támogatással nyílászáró korszerűsítés, ami önmagában örvendetes dolog.
De vajon lesz-e a lakosság felé bármilyen tájékoztatás, netán feltétel, hogy a lakások szellőztetését a korszerűsítés után is fenn kell tartani? Vagy csak tovább fog növekedni a jövőbeni CO-mérgezéssel veszélyeztetettek száma?
Épületgépészek, megint félre kéne verni azt a bizonyos vészharangot, hátha eljut végre a döntéshozókhoz!!!
NG
A CO érzékelőket szerintem a katasztrófavédelem, pontosabban annak jogász végzettségű vezetője erőlteti. Rossz válasz egy valóban létező súlyos problémára, mely nem önmagától keletkezett.
FJ
Csak magamat ismétlem.
Ha a cigarettás dobozra rá kell írni, hogy a dohányzás veszélyes, azt is kötelezővé lehetne tenni, hogy egy légtömör ablakra is rá kelljen tenni egy matricát például a következő szöveggel:
„Az ablak beépítése előtt a megfelelő szellőzés érdekében forduljon épületgépész szakemberhez!”
György kollégám javaslatát csak támogatni tudom. De mindaddig, amíg ez a kötelezés nem születik meg, a magam részéről a gázzal érintett ingatlanok energetikai tanúsítványában a megjegyzés rovatban hangsúlyozottan felhívom a figyelmet.
FJ
Kedves Urak!
Maximális egyetértésem! Kérlek, nézzétek meg a mai cikkeket (Nyílt levél), és köszönjük segítségeteket!