Alábbiakban ígéretem szerint válaszolok a 2013. 11. 26-2013. 11. 29. közötti hozzászólásokra (M. Zoárd, N. Gábor, Z. András, F. József). Úgy véljük a reakciókból, hogy az „Épületgépészeti tervdokumentációk tartalmi követelményei” című szabályzat ebben a közölt formájában – az előzmények teljes ismerete nélkül – valóban egy száraz anyag, így talán érthetően kifogásoljátok. Itt kétségtelen hiba történt abban, hogy ez minden részletében korábbiakban nem lett közreadva.
Bár megjegyzem, hogy az ÉgT által elfogadott formájában – ami tartalmilag megegyezik a jelenlegi szabályzattal – 2011. július 12-én felkerült az e-gepesz honlapra (Zöhls András említi hozzászólásában).
A tartalmi követelmények akkor nyertek jóváhagyást az MMK elnöksége által.
A követelményrendszert olyan vezető épületgépész tervezők állították össze, akik a szakmában tevékenykednek tervezőként 30, vagy több éve (Görgeyné Bihari Erzsébet, Gyurkovics Zoltán, Cservenyák Gábor, Nagy Gyula). További olyan meghatározó kollégák véleményezték, mint néhai Hámori Sándor, Prof. Halászné Dr., Takács Gyula, Szilágyi Sándor, Nagylucskay László, és még sokan mások.
Azt gondolom, hogy az épületgépészeti tervezésben van némi tapasztalatunk (ez a válaszunk azokra a rosszízű megjegyzésekre, amelyek az anyag készítőinek tervezői gyakorlatára vonatkoznak).
A szóban forgó anyaggal egy időben különböző konferenciákon, előadásokon az új szemléletű tervezés, a kapcsolódó ERT vonatkozásait többször ismertettük.
Mi volt a kiinduló motiváció?
Az, amit Mangel Zoárd kollégám első, november 26-i felszólalásában a tervezéssel kapcsolatban tett, vagyis előkészítő tervezés kapcsán tátongó lyuk, az épületgépész sokszor megalázó szerepe a komplex tervezés folyamán a jelenlegi helyzetet tekintve.
Igen, ez a lényeg, továbbá az, amit itt írsz, Kedves Zoárd, hogy egyik legsikeresebb feladatod éppen az volt, amelynél már a koncepció kidolgozásba is bevontak. Hát ez a lényeg, az előkészítő tervezésben való részvételünk, és a kapcsolatos új szemlélet kialakítása (lásd „Épületgépészeti energetikai rendszerterv” előadásanyaga).
Ez az anyag éppen azért készült, hogy az épületgépész tervező komplex feladatban való részvételét már az előkészítő szakasztól kezdve előtérbe helyezze, mindenki által elfogadtassa, és ezt a tervet tulajdonképpen az építészeti tervezés engedélyezési tervéhez hasonlóan a tervezés teljes folyamán olyan vezérelvnek fogadtassa el, amely a feladatban való folyamatos részvételét, megkerülhetetlenségét biztosítja.
Szeretném mindenkinek szíves figyelmébe ajánlani a 2011. július 12-én készült anyag „Bevezetés, előszó”, illetve „Zárszó” fejezeteit is, amelyben a feladattal kapcsolatos díjazásról is szó van.
Az ERT fogalmát Zoárd jól közelíti. Ez a terv egy olyan bővített, ún. kapcsolási terv, amely a különböző tervfázisokban elvárható – a tervezés folyamán egyre bővülő és részletesebb – adatokkal, és számításokkal tartalmazza az alapvető információkat.
Így a különböző tervfázisokban az azokhoz tartozó információk alapján alakul ki a végleges megvalósulási formája, amelyhez további kiviteli terv szintű tervlapok tartoznak. (Hasonlóan az építészeti tervezés gerincét képező engedélyezési tervdokumentációban foglaltak építészeti továbbviteléhez.)
Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy az egész tervezési folyamat meghatározó része éppen az előkészítő tervezés, amelyet az eddigi anyagokban igyekeztünk kellően hangsúlyozni is.
Ami a jelenlegi szabályzat formai dolgait illeti, valamint azt, hogy ez egészen más, mint az általunk készített eredeti, 2011. július 12-i anyag, nem egészen így van. Az eltérésnek az az oka, hogy azt illesztenünk kellett a HOAI 2009. meghatározott rendszeréhez.
Tudnunk kell azt is, hogy a HOAI 2009-hez való illesztés ebben az évben a tervezési feladatsor 1-5. pontjáig lett kidolgozva (nem rajtunk múlott, hogy nem mind a 9 pont) a továbbiak a következő évben várhatóak.
Javasoljuk T. Kollégáknak azt is, hogy tekintsék át magát a HOAI-t, valamint az „Épületgépészeti Tagozati Stratégia a magyarországi épületállomány energiahatékonysági felújítási programjához” című anyagot is (2013. 05. 29.).
Tisztelt Kollégák, kérünk Titeket, hogy az általunk készített anyagot, most már teljes háttér anyagának ismeretében értékeljétek.
Nyomatékosan jelentjük ki, hogy szándékunk alapvetően az volt, hogy
– az épületgépészeti tervezés fontosságát hangsúlyozzuk, elfogadtassuk
– a komplex feladatsor már előkészítő szakaszában az ERT megjelenjen tervezési díjjal
– a komplex rendszerek energetikai szemléletét (megújulókra is tekintettel) megváltoztassuk
– az épületgépész teljes tervezési feladatban való részvételét garantáljuk egy olyan tervvel, amely a második szakaszban, azaz az engedélyezés szakaszában megbízó által írásbeli jóváhagyással rögzített koncepciót tartalmaz
– a jóváhagyott ERT alapján készült pályázati, ill. kiviteli terv már a kivitelező által ne legyen kiváltható valamilyen más alternatívával, mert ez már nem csak egyéni, de főként nemzetgazdasági szempont is.
Kérlek Titeket tehát, hogy észrevételeiteket jó szándékkal tegyétek.
Értékeljétek azt a munkát, amit ebbe belefektettünk, mert minket ezek a fő célok vezéreltek:
– a szakma szeretete, elismertségének fokozása,
– a tervezési munka megfelelő szintű és mértékű díjazása (lsd. „A szabályzat véglegesítése előtti ÉgT állásfoglalása” című anyagot – 2013.11.15.),
– az épületgépész tervezőnek a teljes komplex feladatsorban való meghatározott részvétele,
– az objektum megvalósulásának tervezői felügyelete és ennek megfelelő díjazása,
– természetesen a tervezői felelősség ilyen feltételek melletti (de csak ilyen feltételek melletti) garanciája.
Szívesen vesszük az építő jellegű észrevételeket, és a következő elnökségi ülésen erről beszélni fogunk, keresünk arra megfelelő alkalmat és módot, hogy a vitás kérdéseket tisztázzuk.
Természetesen a jelen szabályzatban nem várható el az, hogy már most különbséget tegyünk a különböző fajtájú, nagyságrendű, stb. épület, objektum vonatkozásairól, nem várható az, hogy egy energetikai rekonstrukció, illetve új építmény tervezésére is ugyanazok a szabályok, vagy szabályrészek vonatkoznak, mint ahogy az sem, hogy összevessük egy akár 100 m2-es családi ház, és egy 10.000 m2-es más objektum ERT igényszintjeit.
A következő időszak ide vonatkozó lépései lesznek a szabályzat különböző nagyságrendű feladatokra való alkalmazásának mikéntje.
Okulva az eddigiekből ebben szélesebb körben fogunk véleményt kérni.
Bár megjegyzem – nem szemrehányásképpen, de azért egy kicsit mégis, – hogy ez az anyag 2011. július 12. óta az E-gepesz honlapon szerepel, mégsem érkezett ezen a fórumon vele kapcsolatban észrevétel.
Fel szeretném hívni a figyelmet még egy körülményre, ez pedig a különböző energetikai pályázatok ügye (pl. KEOP). Aki készített pályázati anyag műszaki tartalmat, azaz Megvalósíthatósági tanulmányt és Energetikai számításokat, az jól tudja, hogy milyen fontos lenne, ha a közreműködő tervezők, mint felelős műszaki szakemberek, egy komplex áttekintő tervanyaggal biztosítva lennének.
Ez a pályázat ERT-e, amely komplex műszaki tartalmat áttekintően, jól érthetően ad közre, megkönnyítve, és egyértelműsítve ezzel a bíráló feladatát is. Ez alapja a pályázatnak, megadja a különböző energiaellátási (megújuló is) módozatokat, lehetőségeket, ezek energetikai vizsgálatát, ajánlását, akár összehasonlító diagramok, grafikonok tekintetében is, (ez utóbbiakban semmi ördöngösség nincs, csak egy kis odafigyelés).
Az ERT tehát egy olyan komplex (lényegében) kapcsolási terv, amely a végfelhasználó (épület, objektum) ténylegesen szükséges különböző szintű energetikai igényeit, azok megoldását, valamint az ellátó rendszer (primer energia, megújuló, stb.) megoldásait, kapcsolatát mutatja be. Szerepeltetve benne az egyes részek, berendezések (gépek, szivattyúk, stb.) műszaki alapadatait, vill. teljesítmény igényeit, stb.
A kapcsolási terv tehát mint működési alapterv így az erős- és gyengeáramú szaktervezők felé való adatszolgáltatásnak is egyik fontos eleme. A hozzá tartozó részletes leírásból kiderül a működtetés, üzemeltetés összes fontos vonatkozása. Megkönnyítve ezzel az elektromos tervezés dolgait is.
Arra a kérdésre, hogy tudunk-e ilyen tervet mutatni a válasz az, hogy természetesen tudunk.
Megkockáztatom azonban, hogy legtöbbünknél rendelkezésre áll ez, legfeljebb nem abban az összevont, komplex formában, mint ahogy azt mi itt értelmeztük. És nem csak a kiviteli terv utolsó szakaszában, hanem már az előkészítéstől fogva.
Egyébként még egyszer hivatkozva „A szabályzat véglegesítése előtti ÉgT állásfoglalása” című anyagra, abban szerepel egy olyan tervezői tevékenységi séma, amelyben azt igyekeztünk érzékeltetni, hogy az épületgépész tervezőnek a tervezés folyamán milyen társ szakágakkal kell adott esetben együtt működnie, adatot cserélnie, közös koncepciót kialakítania.
Megjegyzem, ezt az ábrát nagyon sok más szakmabeli kolléga is igen komolyan értékelte, belátva ezzel az épületgépészetnek a komplex energetikai rendszerben való vezető szerepét és fontosságát is.
Az MMK, ill. az ÉgT-t ért kritikák nem teljesen helytállóak. Nem állítjuk azt, hogy hibátlanul dolgozunk, de azt igen, hogy mindent megteszünk a szakmai érdekek képviseletéért, a tervezői érdekérvényesítésért, a kapcsolatos díjak eléréséért.
Cservenyák Gábor
MMK ÉgT alelnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Kedves Gábor!
Azt írod nem kaptál korábban észrevételeket. Nehezen, de visszakerestem saját észrevételeimet, bár nem szeretk magamtól idézni, de ide másolom, mert most is nagyrészt aktuálisnak érzem:
„Az előttem hozzászólókhoz csatlakozom azon véleményemmel, hogy kiváló munkát végeztek a szerzők, de abban is egyet kell értenem Velük, hogy ezt a munkát tovább kell fejleszteni:
1. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a számlát a megbízó fizeti, ezért a tervező nem diktálhatja a szerinte legjobb megoldásokat.
A tervezőnek alternatívákat kell felkínálnia, meghagyva a választás lehetőségét a megbízó számára, különösen ügyelve arra, hogy a felkínálta alternatívák valós gazdaságossági feltételrendszeren alapuljanak.
Tapasztalatom szerint főleg az üzemeltetési és karbantartási költségek reális mértékével adósak a pályázatokhoz kötelezően elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányok, amely hiányosság jelentősen rontja a legkiválóbb tervezői koncepciók hitelességét.
2. Túlsúlyosnak érzem az anyagban a geotermikus energia vonatkozásait, aminek alkalmazását ugyan kívánatosnak tartom, de nem minden áron.
Főleg meglévő épületek esetében pl. jelentős beépítettségű környezetben, vagy kedvezőtlen talajviszonyok esetében ennek erőltetése nem indokolható, inkább rombolja a tervező hitelességét, valamint más reálisan megvalósítható alternatívák rovására történik.
3. Nekünk,épületgépész tervezőknek sajnos tudomásul kell vennünk, hogy tevékenységünk határait a jogosultságunk és a megbízó által biztosított mozgástér behatárolja.
Ezért ott, ahol a megbízó akarja korlátozni a tevékenységünket, a meggyőzés és alternatív megoldások felkínálása sokkal inkább járható út, mint a merev – egyetlen üdvözítő – megoldás erőltetése. Az alternatív megoldások kidolgozása viszont nem fogalmazható meg a MÉDI szisztémája alapján, ezért ez a szegmens csak időráfordítás alapján szerződhető…”
Kétségtelenül könnyebb kritizálni egy mások által – fáradsággal lelkiismeretesen – elkészített anyagot, mint elkészíteni azt, de senki sem polihisztor hogy minden problémát egyedül meg tudjon oldani, és többezer tervező tapasztalatait nem is képes egyedül jól képviselni.
Téves az az elképzelés, hogy a miénktől jóval fejlettebb német piacon elfogadott HOAI viszonyai egycsapásra átültethetők a jelenlegi magyar viszonyok közé. Meg lehet ugyan próbálni, csakhogy akkor minden tervező azt a megrendelői magatartást kockáztatja; „a pénzemért azt várom el, amit megrendelek”.
Lehet vele vitatkozni, de szerződésre kényszeríteni nem, akkor pedig az amúgyis tőkeszegény tervező vállalkozások tömeges tönkremenése lesz a következmény, ezt a kockázatot az érintettek nagy többsége nem tudja felvállani.
NG
Különös örömmel olvasom, hogy hányan állították össze és véleményezték ezt az anyagot: Görgeyné Bihari Erzsébet, Gyurkovics Zoltán, Cservenyák Gábor, Nagy Gyula, néhai Hámori Sándor, Prof. Halászné Dr., Takács Gyula, Szilágyi Sándor, Nagylucskay László, és még sokan mások. Kicsit különös, hogy az nem tűnt föl a sok gyakorlott és felkészült kolléga közül egynek sem, hogy a kiviteli terv kötelező elemei közül kimaradt például egy olyan apróságnak még az említése is, mint a költségvetési kiírás. Esetleg az ERT azt is pótolja?
Elolvastam, inkább végig futottam az Épületgépészeti Tagozati Stratégiát. Ha még egyszer (többször) elolvasom, biztosan több dolog is fontosnak fog látszani. Most csak két kérdés merült fel bennem: mennyi idő alatt kell ennek megvalósulni, mibe kerül? (Ki finanszírozza, és miből?) Bocs, négy kérdés…
Nem szívesen mondok ellent Gyurkovics Zoltánnak abban, hogy a két és fél évvel ezelőtt közzétett és a mai anyag között mekkora a különbség. Ha valakit érdekel, mindkettő letölthető, egymás mellé téve elolvasható, összehasonlítható. Szerintem ég és föld, az előbbi javára (az is messze volt a tökéletestől), de ezt döntse el ki-ki maga.
Az alábbi állításában viszont szerintem, megcsalja az emlékezete:
”Bár megjegyzem, hogy az ÉgT által elfogadott formájában – ami tartalmilag megegyezik a jelenlegi szabályzattal – 2011. július 12-én felkerült az e-gepesz honlapra (Zöhls András említi hozzászólásában).
A tartalmi követelmények akkor nyertek jóváhagyást az MMK elnöksége által.”
Nem sok tudható arról, mivel is üti el a Tagozat Elnöksége az időt, de tavaly év végén közzé tették 2012. elnökségi ülések meghívóit (http://e-gepesz.hu/?action=show&id=13782). Valami emlékeztetőt, jegyzőkönyvet, a történtek összefoglalóját nem, csak a meghívókat. Alig hinném, hogy rajtam kívül bárki más elolvasta volna. A tavaly novemberi ezt tartalmazta:
”MEGHÍVÓ
a 2012.11.27-én 10:00 órakor rendezendő 15. Elnökségi ülésünkre
Helyszín: BME „D” épület 126.
Napirend:
3.) Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei (Cs.G.) (Rónay I., Pohankovics A. levelei nyomán időben megküldve Pintér Imre részére)”
Ezek szerint a dokumentáció tavaly ilyentájt, a 2011. júliusi cikk után másfél évre került a kamarában ezzel foglalkozó kollégához. Azelőtt, azóta se kép, se hang.
Szóval ebben a mondatban: ”a tartalmi követelmények akkor nyertek jóváhagyást az MMK elnöksége által” az ”akkor” szót viszonylag tág időkeretre kell vonatkoztatni.
Ami a HOAI néven futtatott gitt rágást illeti, annak a viszonylag korrekt átültetése a hazai környezetbe már 2008-ban megtörtént. Úgy hívják MÉDI. Mindkét anyag hozzáférhető, tessenek egymás mellé tenni a két szöveget, és összehasonlítani. Ne akarjuk újra feltalálni a langyos vizet! Egyet nem sikerült elérni, hogy a Versenyhivatal elfogadja, legyen szabályozott ára a tervezésnek. Ez egy uniós jogvita, hogy a szolgáltatás minőségéről szóló EU direktíva ezen a területen felül tudja-e írni a versenysemlegesség elvét. Beszélni lehet a jogi érvekről és ellenérvekről, de alig hinném, hogy a magyar épületgépészek szava lenne benne a döntő.