Szakmai kérdéseket teszünk fel. Önök szerint a tervezők és szerelők hány százaléka tud rá válaszolni helyesen? Íme a második érdekes kérdés.
1-es válasz: ebben a témában szinte minden tervező/szerelő otthon van, tehát a hazai pálya nyer
2-es válasz: ebben a témában nagyon sok tervező/szerelő gyenge, tehát a hazai pálya vesztésre áll
X válasz: döntetlen, a helyzetkép vegyes, sok a jól tájékozott szaki, de sok a téves ismeretekkel bíró is
(Válaszát a cikk alatt, kommentben írhatja meg.)
2. KÉRDÉS
Ön szerint a többi épületgépész tudja-e, hogy vannak olyan magasabb hatásfokú síkkollektorok is, amelyekben a rézcsöveket 360°-ban veszik körbe az abszorber-lemezek, méghozzá rézlemezek, de a tervezők és szerelők nagy többsége Magyarországon mégis olyan (bizony nem jobb) síkkollektorokat alkalmaz, amelyekben ugyan rézcsövek vannak, de azokhoz csak vonalban érintkeznek az abszorber-lemezek, ráadásul ezek a lemezek általában csak alu-lemezek, például lásd itt a jobb oldali ábrán.
a bal oldali ábrán: a jobb oldali ábrán:
rézlemez + rézcső abszorber alu-lemez + rézcső abszorber
lemez és cső érintkezési felületére,
azaz a másodlagos „hőcserélő” felületére jellemző, hogy:
itt 360°-ban érintkeznekitt csak vonalhegesztéssel érintkeznek,
így itt elég picike a hőcserélő felülete.
Ön szerint melyik abszorber a jobb?
A bal oldali, ahol a lemez 360°-ban körülveszi a csövet, és a lemez hője nagy felületen tud átlépni a csőre, és vörösréz a lemez és vörösréz a cső is,
vagy a jobb oldali, ahol a lemez csak vonalban, kis felületen érintkezik a csővel, ráadásul a lemez alu, csak a cső a réz?
Hogy a döntését befolyásoljam, felteszek még 2 kérdést:
– A réznek és alu-nak ugye egy kicsit eltérő a hőtágulása? (Síkkollektorokban kb. 200 °C a hőmérsékletváltozás okozta hőmozgás; üvegcsöves kollektorokban kb. 300 °C a hőmérsékletváltozás okozta hőmozgás.) Tehát az alu és a réz állandóan szét akar „feszülni” egymástól?
– Az alu és a réz között potenciálkülönbség is van? Kb. 2 V a feszültség a két fém között? Talán korrózió lép fel?
Megemlítem még, hogy a síkkollektorok átlagos hatásfoka olyan, hogy
– amikor ősszel és tavasszal +10 °C a kültéri hőmérséklet,
– 500 W/m2 a napsugárzás (tehát ősz és tavasz közepe 11 óra és 13 óra között vagyunk),
– és 70/50 °C-kal működik a napkollektor (szóval hatásfok diagramon vízszintes tengelyen a 0,1 értéknél vagyunk),
ilyen körülmények között csak 20…30% hatásfoka van a legtöbb síkkollektornak, és bizony ilyeneket alkalmaz rengeteg tervező és szerelő.
Pedig van olyan síkkollektor is (bal oldali kép szerinti réz-réz abszorberrel, rézlemez 360°-ban körülveszi a rézcsövet), aminek a hatásfoka a fenti őszi-tavaszi állapotok mellett akár 40%.
– Tehát akár dupla akkora a hatásfok?
– Tehát lehet, hogy feleakkora kollektorfelület is elég?
– És a rendszer lehet, hogy még kevesebbe is kerülne?
Ön szerint a többi épületgépész mennyire tájékozott az ilyen síkkollektoros témákban?
1 …
2 …
X …
Ha szeretne tájékozottabb lenni, és a részleteket is szeretné megérteni ezekben a kérdésekben, akkor jelentkezzen majd be a kérdést feltevő Homor Miklós valamelyik 1 napos képzésére a homor1@t-online.hu címen.
És a jövőben próbálja ki a Homor Miklós által képviselt Winkler réz-réz síkkollektorokat is!
A fentiek jogi értelemben Homor Miklós egyéni gondolatai, senkinek nem kötelező sem elfogadni azokat, sem egyetérteni velük, de ítéletet alkotni csak azután etikus, ha előbb meghallgatta a fentiek érveit az ő 1 napos képzésén.
A 3. KÉRDÉST 1-2 héten belül fogjuk küldeni. Kérjük, küldje tovább a kérdést, érdekességként, a szakmai ismerősei felé is!
Az 1. kérdést ide kattintva találja.
(x)
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.