Tűzvédelem az új OTSZ-ben

Fogalom-meghatározások:
Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el.

Tűzszakasz-terület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedő terek nettó alapterületének összessége m2-ben.

Az új OTSZ egyforma szigorúságú mértékkel mér minden létesítményt (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást. Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb egy megalétesítményhez képest, például mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb, vagy mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb, de ezzel együtt azonos kategóriába esik a nagy létesítménnyel). Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat.
A multinacionális cégek 60-90%-ánál amúgy is szigorúbb előírás érvényesül.

Tűzszakasz nagysága
Az előírásrendszer az egyes területeken szabályozza a megvalósuló létesítményekben a tűzszakasz megengedhető maximális méretét. Az egyes szabályozott területek: lakó- és közösségi funkciójú tűzszakaszok; ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok; tárolási tűzszakaszok; csarnoképületek tűzszakaszai.
Az egyes területeken táblázatos formában meg vannak adva a megengedett maximális területek. Ez az érték az adott létesítménycsoporton belül függ az ottani tevékenység jellegétől, az adott területre jellemző tűzterheléstől, az épületszerkezet tűzállósági fokozatától.

Módosító tényezők
A táblázatos értékek használatát („fő szabály”) módosító tényezők alkalmazása tarkítja, például, a teljesség igény nélkül:
– Pinceszinti tűzszakaszok mérete 50%-kal csökkentendő.
– Lakó- és közösségi épületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, tárolási létesítmények tűzszakasz-mérete 100%-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus oltóberendezés létesül.
– Csarnoképületek tűzszakasz-mérete 100%-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus tűzjelző berendezés, automatikus oltóberendezés és hatékony hő- és füstelvezető rendszer létesül.
– Amennyiben az ipari épület középmagas besorolású, a megengedett tűzszakasz-területek 30%-kal, amennyiben magas besorolású, 50%-kal csökkentendők.

A táblázatosan megadott, maximális tűzszakasz-területnagyságokat egyéb előírások is befolyásolják. Ezek az előírások az adott terület rendeltetésével vannak kapcsolatban. Ezek közül is néhány, a teljesség igénye nélkül:
– Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokat, amelyekben „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak.
– A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 4 gépkocsi befogadóképesség felett önálló tűzszakaszként kell kialakítani.
– Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500 m2 feletti raktárait a közönségforgalmi terektől független tűzszakaszba kell helyezni.
– A kórházi műtőket önálló tűzszakaszba kell elhelyezni, amelynek a hőellátása és az elektromos energiaellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely rendszere működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.

Tűzszakaszok határolása
Érthető tehát az üzemeltető, a tulajdonos, az építtető törekvése, hogy egy „tagban”, tehát egy tűzszakaszban minél nagyobb területet valósíthasson meg. Például egy 2000-3000 m2-es raktárban nem feleannyi áru tárolható, hanem cca. egyharmadnyi mennyiség, mint a kétszer nagyobb alapterületű raktárban. Tehát a 2 kisebb raktár funkcionális értéke 66%, ugyanakkor a létrehozása másfélszer annyiba kerül (150%), mint a kétszer akkoráé.
Hogyan állunk az érték-költség aránnyal? 150% osztva 66% egyenlő 2,27! Több mint kétszer nagyobb költség! És a kis raktárakban nem lehet dolgozni! A targonca hol a falnak megy, hol a polcnak! Holott a tervező nem tett mást, minthogy betartotta az OTSZ előírásait.
Az „R” 1/4 fejezetének 4.8 pontja részletezi a tűzszakaszok elválasztására vonatkozó előírásokat. A fő elv, hogy a tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folyamatosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján a tűzállósági fokozat követelményeitől függő tűzállósági határértékű védelem teljesüljön.

A szabályozás épületgépész vonatkozásban is tartalmaz előírásokat. Néhány ezek közül, a teljesség igénye nélkül:
– Biztosítani kell a csővezetékek, légcsatornák, elektromos kábelek tűzgátló tömítéssel történő átvezetését a tűzszakasz-határon. A tömítés tűzállósági határértéke nem lehet kisebb az épületszerkezet tűzállósági határértékénél.
– A közművet, csővezetéket nem éghető szerkezeti anyagból kell készíteni.
– A mechanikus szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstgázra automatikusan záródóra kell kialakítani.

Határolás vízfüggönnyel
Az „R” 1/4 fejezetének 4.8.4 pontja a tűzszakaszok határolásának speciális lehetőségét szabályozza.
A „C-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységnél, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető.
Követelmények:
– A berendezés önműködő indítású legyen.
– A berendezés legalább egy helyről kézi úton is működtethető legyen.
– A berendezés nem szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tűzterjedés gátlására.
– A védett nyílás szélességében folyóméterenként az alábbi víztérfogat-áramot kell biztosítani: Q = 16xd1/2 (L/min).
Ahol d a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de a nyílás magassága max. 4 m.
A vízfüggöny alkalmazása esetenként jelentős vízintenzitást és tárolt vízmennyiséget igényel. A nagyobb (drágább) szivattyú, a nagyobb (drágább) víztartály és egy téves indítás esetén bekövetkező vízkár veszélye indokolja, hogy a vízfüggönyt tényleg csak indokolt esetben alkalmazzuk, amikor a tűzszakasz-határon átnyúló nagyméretű gép, konvejor-pálya stb. miatt építészeti határolás nem lehetséges.

Határolás sűrített sprinklersorral
Közösségi épületek esetében – amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó- és jelzőberendezéssel kerül kialakításra – egyes esetekben sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás is megengedett. A sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás helyét az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság és hatóság vizsgálja.
A sűrített sprinklersorok kialakítására, méretezésére, a tűzvédelmi rendszer vízigénye szempontjából történő figyelembe vételükre az előírások hiányosak, általában az engedélyező szakhatósággal kell megegyezni egyes követelményekről.

Ami a szabályozásban megváltozott
Az „R” hatályba lépéséig a 2/2002. (I. 21.) BM rendelet és annak mellékletei, valamint a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett és többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat volt érvényben. A BM rendelet a korábban érvényes szabványok betű szerinti átvételét tartalmazta, építészeti területen az MSZ 595 szabványsor lapjait. Természetesen ezekben az (azóta hatálytalanított) előírásokban is hangsúlyos szerepet kapott a tűzszakasz fogalma. Az ezzel kapcsolatos előírások több szabványlapon megosztva voltak megtalálhatók.
Az új szabályozásban módosultak a tűzszakasz megengedett nagyságát előíró táblázatok. Ezen belül bővült, részletesebbé vált a táblázat, és egyes helyeken csökkent a tűzszakasz megengedett nagysága.
Jelentős mértékben változott a kialakítástól és a rendeltetéstől függő módosító tényezők mennyisége.
A tűzszakaszok kialakításával foglalkozó előírások száma és részletessége megnőtt. Az összetartozó területekre vonatkozó előírások egy fejezeten belül megtalálhatók, a szabályozás egységesebbé vált.
A vízfüggönyök alkalmazásával kapcsolatban lényeges változás, hogy a korábbi rendelkezés az OKF-hez benyújtott eltérési engedélykérelmet ír elő, míg az új szabályozás csak egyeztetést tesz kötelezővé.

Oltóvíz-ellátás
Az „R” 1/5 fejezet 5.1 pontja határozza meg a létesítmény oltóvíz-szükségletét.
Az oltóvíz-intenzitás a mértékadó tűzszakasz nagyságától függ, a szolgáltatás időtartama pedig a tűzszakasz mértékadó tűzterhelésétől. Az intenzitás és a működési idő szorzata adja meg a tárolandó oltóvíz mennyiségét.
Az intenzitás-értékeket különböző tényezők módosíthatják, például:
– I-III. tűzállósági fokozatú többszintes épületeknél a tűzszakasz mérete csökkenthető.
– A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített sprinklerberendezés esetén a táblázat szerinti intenzitásérték egy megadott számítási módszer szerint csökkenthető, maximum 50%-kal.

Koczka Sándor, Dobos László okleveles gépészmérnökök