Manapság egyre elterjedtebbé válnak hazánkban is a klímagerendák, egyre több alkalommal ismerik fel a berendezés általános előnyeit: – magas fokú komfort azalacsony zajszintnek és huzatmentességnek köszönhetően, -minimális karbantartási igény és ezáltal gazdaságos üzemeltetés. Energiatudatos építkezésnél az építész és gépész együttműködésével az épület nyári hőterhelésejelentősen csökkenthető (például az árnyékolástechnika tudatos kihasználásával). A fejlődő és egyre nagyobb hűtési teljesítménnyel rendelkező modern klímagerendák könnyedén ki tudják elégíteni az ilyen épületek racionalizált hűtési igényét.
Az előnyök praktikus kihasználásához, -néhány koncepcióbeli sajátosság okán – be kell tartani bizonyos működési feltételeket, valamint tekintettel lenni az adott helyiség funkciójára, jellemző légállapoti paramétereire és a helyiség adottságaira is.Tekintsük át a klímagerendák típusait és működési sajátosságait!
Többféle szempont szerint szokták csoportosítani a klímagerendákat. Léteznek felülről nyitott gerendák, amelyekre felülről, az álmennyezeti térből érkezik a hűtendő levegő, és a helyiség irányába fújnak be, de sokkal elterjedtebbek a zárt klímagerendák. Működési elv tekintetében megkülönböztetünk aktív és passzív gerendát. A friss levegő rávezetés nélküli gerendákat hívják passzívnak. Működési elvük egyszerű: a hűtött vízzel táplált kalorifer közelében lehűlő levegő nagyobb sűrűsége miatt a tartózkodási zóna felé süllyed, míg a helyiség felmelegedett levegője felszáll, íly módon rendkívül alacsony légsebesség mellett valósul meg a helyiséglevegő keringés, ami kitűnő komfortérzetet biztosít. Hátrányai között megemlítendő, hogy nagyon érzékeny a helyiségben lévő hőforrásokkal szemben, valamint az, hogy az aktív működésű gerendákhoz képest fele akkora hűtési teljesítmény leadására képesek.Ez a legfőbb oka annak, hogy az aktív gerendák elterjedtebbek.
Az aktív gerendák előkezelt frisslevegő rávezetéssel működnek. A primer levegő fúvókasoron keresztül jut a készülék belsejébe, ahol a felgyorsult levegő enyhén depressziós zónát hoz létre. A helyiség meleg, szekunder levegője az említett alacsonyabb nyomású rész felé tartva áthalad egy hűtőregiszteren és lehűl. A primer és szekunder levegő a berendezésen belül összekeveredik, és így lép a helyiségbe. Hűtési teljesítményét ebből adódóan két tényező adja: kb. 1/3 arányban az előkezelt primer levegő hűtési teljesítménye, valamint a kb. 2/3 arányú vízoldali teljesítmény.
Működési sajátosságok: Használat közben biztosítani kell a kondenzmentes üzemet. El kell kerülni a csőregiszter felületén a harmatponti hőmérséklet kialakulását. Ez két megfontolást igényel: egyrészt a hűtőregiszter hőmérsékletét kell harmatpont felett tartani. A bevált gyakorlat szerint 16/19 fokos hűtési hőfoklépcsőt alkalmazunk, hiszen a jellemző ϕ=50%, tb= 260C pároshoz 150C körüli harmatponti hőmérséklet tartozik – így 160C-os előremenő vízhőmérséklet esetén nincs kondenzáció. Másrészt ismeretlen, vagy labilis nedvességterhelésű helyiségbe kockázatosabb klímagerenda elhelyezése a bizonytalanná váló harmatponti hőmérséklet miatt. Érdemes mindenesetre harmatpont érzékelőt iktatni a gerenda elé, amely kondenzáció veszély esetén pl: a vízoldali szelepek zárásával képes elkerülni a nem kívánt kondenzációt a kalorifer felületén.
Előnyök: A készülékben nincs ventilátor, forgó, kopó alkatrész, vagy cserélendő szűrő, ezért üzemeltetési szempontból rendkívül kedvező. A ventilátor hiánya további előnyöket hoz magával: nincs villamos energia felvétele, illetve rendkívül csendes üzem valósítható meg. A berendezésből kiáramló hűtött levegő okozta huzathatás pontos méretezéssel könnyen elkerülhető. Kondenzáció nem lép fel, ígycseppvízelvezető hálózat kiépítése sem szükséges.A hűtés és a szellőzés egyetlen megjelenő felületen keresztül valósul meg, mindez egyszerűsödő installációt eredményez.Energetikaielőnyei: a szellőző levegő térfogatáramát a benntartózkodók friss levegő igénye alapján határozhatjuk meg, így a hőterhelés elvitelére nem kell nagy mennyiségű előkezelt levegőt előállítani, és szállítani. Ez kisebb átmérőjű légcsatorna hálózatot jelent, illetve adecentralizáltan(helyben) előállított hűtési energia szállítási vesztesége is minimális.
A szélesebb körű felhasználhatóság érdekében a Schako cég kifejlesztett két teljesen új felépítésű klímagerendát, amelyek nagyban kitolják az elhelyezhetőség határait. Az új oldalfali, illetőleg „hotelszoba” kivitelű klímagerendák olyan szituációkban is beépíthetőek, amelyek esetében eddig nem volt szerencsés klímagerendát alkalmazni, így kényszerűségből le kellett mondani azok kedvező tulajdonságairól.
DISA-W oldalfali klímagerenda– Újdonság
Milyen előnyei vannak, és ezek hol használhatóak ki?
A Schako cég a meglévő mennyezeti elhelyezésű klímagerendái mellé fejlesztett ki egy oldalfali kivitelű berendezést. Az oldalfali elhelyezés több kézzelfogható előnnyel párosul, ezekről lesz szó a következőkben.
Madrid, FISCALIA
Egyre több olyan épülettel találkozhatunk, ahol az álmennyezeti tér nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs is. Ennek gazdaságossági okai vannak: irodaépületeknél az irodákbeli álmennyezet elhagyásával -és ezzel a gépészet alacsony belmagasságú folyósókra való száműzésével- hely takarítható meg, ami adott épülettérfogat esetén egy új emeltszint létrehozhatóságát jelenti.Ha nem akarunk lemondani a klímagerendák előbbiekben részletezett előnyeiről, akkor meg kell oldani a gerenda oldalfalra történő elhelyezését. A mennyezeti gerendák azonban oldalirányú kifúvással rendelkeznek, ezért ha a korábbi gyakorlatnak megfelelően elfordítva, oldalfalra építjük be azokat, akkor a kilépő légsugár útja felfelé irányul, majd a mennyezetet elérve annak síkját próbálja követni. Az ilyen megoldás hátránya, hogy a klímagerendanem méretezhető, vagyis körülményes megmondani a tartózkodási zónába megérkező levegő sebességét, hőmérsékletét, pontos helyét. A Schako cég kifejlesztett egy oldalfali klímagerendát, amely speciális belső kialakításánál fogva teljesíteni tudja az aktív gerendák működéséhez szükséges fizikai jellemzőket. A légáramlás útját az alábbi ábra mutatja:
Légáramlás sematikus rajza
A megoldás nagy előnye, hogy a légsugár kilépési pontja a mennyezet alá illeszthető. Ezzel elérhető, hogy a Coanda-effektust tudatosan kihasználva nagy vetőtávolságot érjünk el – adott esetben akár 6-7 m-t is. A primer oldali levegő mennyiségétől függően négyfajta fúvókakonfiguráció választható (A,B,C,D), elérhető 2-és 4 csöves kivitelben is. A gerenda hossza maximálisan 3 méter lehet, míg beépítési magassága rendkívül alacsony: akár 205-245 mm.Az elérhető hűtési teljesítmény 500 W/m felett van. A pontos méretezéshez számítógépes program is rendelkezésünkre áll.
Henri Coandã (1885-1972) román repülőmérnök fedezte fel aerodinamikai kísérletei során a később róla elnevezett jelenséget. A Coandã-hatás a folyadék vagy gázsugár azon tulajdonsága, hogy követi a sugár tengelyével párhuzamos felület elhajlását. A jelenséget hasznosítja a repülés, a Forma1,- konyhai elszívóernyőknél is találkozhatunk vele-, valamint a légtechnika. Légtechnikában a következőképpen használható fel : Ha a mennyezet síkjához elegendően közel (30 cm, illetve ennél kisebb távolságban) fújunk be a mennyezettel párhuzamosan levegőt, akkor az „feltapad” a mennyezetre. Szerepe érthető módon hűtött levegő esetén növekszik meg, hiszen a jelenség kihasználásával a süllyedni kívánó nehezebb hideg levegőt fenn tudjuk tartani mennyezet alatt, és ily módon jóval messzebbre el lehet juttatni, minta jelenség kihasználása nélkül.
DISA-H, „hotelszoba” kivitelű klímagerenda – Újdonság
A működés sematikus ábrázolása
Az oldalfali gerendához hasonlóan, ennél a típusnál is a megváltoztatott készüléken belüli légáramlási metódus ad lehetőséget arra, hogy olyan szituációban alkalmazzunk klímagerendát, amelyre eddig nem volt lehetőség. A helyiséglevegőt alulról magához indukáló, és horizontálisan befújó DISA-H típus alternatívát kínál fan-coil berendezésekkel szemben akár„hotelszoba” kialakítás esetén is: hotelszobák esetén jellemző megoldás az, hogy a bejárati ajtó fölé, gipszkartonburkolatba rejtve fan-coil berendezés látja el a hűtés feladatát. Az elburkolás miatti nehezebb hozzáférhetőség okán körülményes a berendezés karbantartása,(pl:szűrőcsere) és még alacsony fordulatszámon üzemeltetett ventilátor esetén is előfordulhat, hogy éjszaka túl hangossá válik a berendezés. Mindkét problémára megoldást jelent, ha klímagerendát alkalmazunk – hiszen lényegesen egyszerűbb a karbantartása, csendes, ráadásul a friss levegő bevitele is megoldott.A DISA-H felépítésében alkalmazkodik a hotelszobák esetén gyakori, vázolt beépítési helyzethez. A Coanda-effektus kihasználására ennél a kialakításnál is lehetőség nyílik.Továbbra is szem előtt kell tartani azonban a kondenzmentes üzemre vonatkozó betartandó kritériumokat! Háromfajta készülékméret – és a friss levegő mennyiségéhez alkalmazkodóan háromféle fúvókakonfiguráció áll rendelkezésre, 2 – és 4 csöves kivitelben.
Légáramlás sematikus rajza
A DISA-H klímagerendán bevihető hűtési és fűtési teljesítmény megközelíti a fan-coil berendezésekéét (elérhető maximumok: Qf= 2900 Watt,Qh=2500 Watt !), így valós alternatívát nyújthatnak ebben a beépítési módban is.
E cikk keretén belül a részletesebb bemutatásra nincsen lehetőség, ezért műszaki információért, vagy adott projekthez köthető termékkiválasztásért forduljon bizalommal munkatársainkhoz, vagy keressen fel bennünket törökbálinti bemutatótermünkben, ahol a termékeket működés közben is be tudjuk mutatni!
A cikk eredeti megjelenési helye a Magyar Épületgépészet szaklap.
Hurbán Tamás, SCHAKO KFT.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.